A New Horizons felvételei most először tárják fel a Plútó felszínének részleteit. Ahogy arról már többször beszámoltunk, a szonda július 14-én fog elhaladni a törpebolygó és 5 holdja mellett.

A képek április közepén készültek, 113 millió kilométeres távolságból, a New Horizons LORRI távcsöves kamerájával. Egy dekonvolúció elnevezésű képfeldolgozási eljárás segítségével sikerült élesíteni rajtuk, így nagyobb világos és sötét felszíni területek is látszanak már. A törpebolygó egyik pólusánál egy erősen reflektív terület található, amely a kutatók szerint egy jégsapka lehet. A jégsapka valószínűleg fagyott nitrogénből áll.

A felvételeken látható még a Plútó legnagyobb holdja a Charon is, ahogy 6.4 napos pályáján kering a törpebolygó körül.

A Plútóról valaha készült legjobb felvételekre 2 hetet kell még várni, amikor a szonda felbontóképessége meg fogja haladni a Hubble-űrtávcsövét.

Az 1930-as felfedezése óta a Plútó enigmának számít. A Naptól 5 milliárd kilométerre, a Kuiper-övnek nevezett hatalmas régióban keringő törpebolygó felszíni részleteinek feltárására eddig korlátozottan volt csak lehetőség. Bár a friss adatok még nem rekord felbontásúak, a kutatóknak lehetővé teszik a Hubble-lel végzett megfigyelések megerősítését.

“9 évnyi utazást követően a világűrön keresztül, elképesztő a Plútót látni, amely a Földről csak egy pont az égen, létező világgá változni. Ezek a fantasztikus felvételek az elsők, amelyeken kezdjük a Plútó részleteit látni és ezek már mutatják, hogy a törpebolygó komplex felszínnel rendelkezik.”

- mondta el Alan Stern, a küldetést vezető kutató.

“Ritka hogy egy Naprendszerbeli bolygó ilyen alacsony felbontásban is felszíni részleteket mutat. Egyelőre nem tudjuk, hogy a világos és sötét területeket geológiai aktivitás, domborzati különbség vagy összetételbeli eltérés okozza-e.”

- tette még hozzá Stern.

További friss fejlemény, hogy a küldetés irányítói 48 órával a Földre való megérkezésüket követően közzéteszik a New Horizons nyers felvételeit, némileg hasonlóan, mint ahogy az a Marson dolgozó Curiosity, vagy a Szaturnusz körül keringő Cassini szonda esetén történik.

A New Horizons 2006-ban, rekord sebességgel indult el a Földről. 13 hónappal később elhaladt a Jupiter mellett. Ez a manőver megfelelő pályára állította a Plútó irányába és egyben tovább növelte a sebességét is. A következő 8 évet a bolygórendszer átszelésével töltötte.

A szonda nagyon gyorsan utazik, így nem fog a Plútó körül pályára állni, egyrészt mert közel sem rendelkezik egy ilyen manőverhez elég üzemanyaggal, másrészt pedig a küldetési terv a Kuiper-öv további felderítését is tartalmazza.

A New Horizons Plútó melletti elhaladása történelmi jelentőségű, mert lezárja a klasszikus 9 bolygós Naprendszer felderítését.

Mind a 7 földön kívüli nagybolygót a NASA egy-egy űrszondája derítette fel először, ez most a Plútó esetén sem lesz másként. A Voyager 2 Neptunusz melletti 1984-es elszáguldása óta nem tárult fel előttünk egy új világ hasonló módon.

(via Nature News, APL, BBC)