____simple_html_dom__voku__html_wrapper____>
Az októberi Budapest Science Meetup-on Tauzin Tibor (CEU, Kognitív Tudományi Tanszék) arról beszélt, hogyan zajlik a kommunikációs szándék felismerése csecsemőknél és kutyáknál, illetve milyen módszerekkel lehet ezt legjobban vizsgálni.
Az előadó összefoglalója:
Az információszerzés egyik kiemelten fontos módja a másokkal való kommunikáció. A kommunikáció létrejöttének azonban van egy hosszú ideig keveset kutatott előfeltétele: a kommunikatív szándék felismerése. Ennek több lehetséges eszköze közül az előadás abba enged betekintést, hogy a kommunikáció miként ismerhető fel a kommunikáció szerkezeti (pl. időbeli és valószínűségi) jellemzői alapján, és hogy mindez hogyan jelenik meg az embernél csecsemőkorban, illetve egy másik erősen szociális fajnál, a kutyánál.
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.