A kormány legjobban őrzött titka

POLITIKA
2015 december 12., 16:44

Miközben a sajtó az Éden Hotelhez hasonló ügyeken pörgött, a kormányzat botrányos lépései mögé elbújtatva kifejezetten bátor dolgokat is művelt a nők érdekében. Nem vicc.

Az az emberminisztérium és kormány, amely

Nos, ez a kormány - a nemritkán falvédőket idézően komplex nőképével - mindeközben fontos, hasznos, és kifejezetten progresszív dolgokat is művelt nőügyben,

már ha a kedvenc és nemzetszaporulati tekintetben leghasznosabbnak tartott női cécsoportjukról, a szülni vágyó és kisgyermekes anyákról volt szó.

Ne a számat figyeld, hanem a kezemet!

Miközben még mindig teljes beleéléssel nyilatkoznak kormánypárti politikusok arról, hogy a kisgyermekek helye az édesanyjuk mellett van, eközben igen előremutató dolgok is történnek, és nemcsak a túljutalmazott középosztálybeli családok érdekében.

Csak szépen, csak csendben, hogy senki meg ne hallja

A GYED extra már megírtuk, de most újra elmondjuk, a legokosabb dolog, ami a 70-es évekből ránk rohadt gyed, gyes rendszerével történhetett. Nem tudni, hogy a demográfusok, a nagycsaládosok egyesülete, vagy a minisztérium felkészült szakembereinek köszönhető-e a szemléletváltás, de tény, hogy a kormányzat köröket ver a "legyen a nőknek választása" mantrát hajtogató ellenzékiekre, akik már maguk is próbálják elfeledni, hogy közülük sokan bizony megszavazták a teljesen előkészítetetlen gyest két évre csökkentő törvényt 2009-ben.

Azzal, hogy 2014. januárjától feloldották a gyed melletti munka tilalmát, és bárki főállású munkát vállalhat a juttatások megtartásával, nagyobbat léptünk előre a nemek közötti egyenlőség és a női munkavégzést alapvetően ellenző magyar közvélekedés megváltoztatása felé, mint valaha.

Hogy kiknek kedvez az egész, hogyan is kell elképzelni a januártól már akár a 6 hónapos gyereke mellől dolgozó anyát, mégis miféle nő az ilyen, arról pedig itt írtunk. Nem, ez az intézkedés elsősorban nem a gyereküket a karrierjük miatt elhanyagoló törtetőknek kedvez, hanem a részmunkaidőben dolgozónak, a jellemzően kiskeresetű fodrásznak, magántanárnak, az otthonról is dolgozni képes könyvelőnek.

A lépésről lépésre bővülő intézkedéscsomag haszna egyelőre felbecsülhetetlen: egyszerre tesz a kisgyerekes anyák egysíkú megítélése és négy fal közé zárása ellen, és lehetőséget ad arra, hogy néhány éven belül a fiatal női alkalmazottakat kevesebb hátrány érje a munkaerőpiacon pusztán a nemük miatt. Sőt, abban is bízni lehet, hogy a női bérek és karrieresélyek is javulnak, ha már nem lesz kőbe vésett szabály, hogy szinte minden nő legalább három évre teljesen eltűnik a munka világából.

Emellett a legutóbbi törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy a 3 évesnél kisebb gyerekek anyukái - ha ők így döntenek - vállalhassanak éjszakai műszakot. Eddig ugyanis nem tehették, és a tiltás viszonylag könnyen kiköveztethetően épp a legképzetlenebb, legrosszabb anyagi helyzetű nők munkavállalását korlátozta.

Mi állhat a khm, kettősség mögött?

Csak tippjeink vannak. Az első az, hogy a miniszterelnököt sikerült meggyőzni valakiknek (demográfusoknak, szakértőknek, esetleg a NOE-nek) arról, hogy ugyan pártja, a kormánya és a saját értékrendjével nem egyeznek ezek az intézkedések, de ha meg akarja állítani a népességfogyást, a családok elszegényedését, vagy akár csak csökkenteni szándékozik a Magyarországon szomorúan nagyszámú egyedülálló anyák kiszolgáltatottságát, a női munkavállalók arányát bizony növelni kell.

Ugyan nagydobra nem verik, de szépen meg is szavazzák ezeket az előterjesztéseket vita és apelláta nélkül még a legkonzervatívabb, legkereszténydemokratább képviselők is. Ha kell, hát kell.

Lépésről lépésre, semmi feltűnősködés

Aztán arról szinte biztosan nem hallottatok, de az Országgyűlésnek új albizottsága lett a Női Méltóságért néven.

Az első két nyilvános ülésről szóló beszámolók igencsak biztatóak voltak: fontos témák, szakértők. Sőt mi több

egyetértés(!) a politikusok között

a legalapvetőbb kérdésekben, mint hogy

  • a kisgyerekes nők munkavállalásának megítélése és a nők médiabeli megjelenítése kapcsán bizony volna még tennivaló,
  • az apák szerepét meg kellene erősíteni a családokban,
  • a házimunka bizony nem kizárólag és az asszonyok elsődleges dolga
  • rendszerint a nők nyakába szakad a családtagok ápolása, gondozása pedig feljebb emlegettük, hogy nem kis részben a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően van egyre inkább így.

Egészen úgy tűnik, hogy

ha nem nagyon figyel senki, nőügyben kirívóan normálisan, sőt, konstruktívan képesek társalogni és együttműködni a politikusok és a kormányzati szereplők.

Ez látszott az őszi Együtt által összehívott őszi konferencián is.

Van, amiben nagy az egyetértés

Senki sem vitatja például, hogy

Sok ezer fős bölcsőde férőhelybővítési projektek zajlanak, és - habár a családi napközik sokasága lesz kénytelen vagy bezárni, vagy bölcsődévé alakulni - jövőre már minden önkormányzat köteles lesz a három évesnél fiatalabb gyerekek napközbeni ellátását biztosítani, ha helyben legalább öt gyerek szülői ezt igénylik.

Sőt, ennél jóval érzékenyebb témában is karakánul kiállt a sajtóban leginkább kedves anyukaszerepben megjelenő családügyi államtitkár:

"Azt az ambiciózus célkitűzést, amit az ENSZ tanácskozásán megfogalmaztak, vagyis hogy 2030-ra érjük el a nőknek és a férfiaknak a döntéshozatalban való 50-50 százalékos részvételét, természetesen magyar oldalról is támogatni tudjuk"

- mondta Novák Katalin a New York-i ENSZ székházban, a világszervezet márciusi ülésén.

Ez utóbbi ambíciózus vállalást ugyan még mi is kétkedve fogadtuk, de úgy tűnik, néha itthon is 2015 volt az elmúlt évben.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.