• Csütörtökön délelőtt a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a Fidesz megsértette a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogait, amikor egy májusi közleményében azt állította, hogy a szervezet politikai megrendelésre adatokat hamisít.
  
• Az első fokú ítélet szerint ezért a Fidesznek egymillió forintos sérelemdíjat kell fizetnie a Helsinki Bizottságnak, valamint az Országos Sajtószolgálaton keresztül meg kell jelentetnie egy közleményt, amiben sajnálatát fejezi ki, hogy adathamisítással vádolta a jogvédőket.
  

Soros everywhere

Komoly ellenzéki kihívó hiányában a kormánypárt az utóbbi időben rendszeresen Soros Györgyre mutatott, ha ellenségképre volt szüksége. A magyar származású milliárdos az elmúlt egy évben majdnem annyit szerepelt a kormányközeli sajtóban, mint maga Orbán Viktor. Az ő ármánykodását látták az olyan jelenségek mögött is, ha például egy szervezet nem értett egyet a kormánnyal, ha egy-egy lap kritikus volt a Fidesszel szemben, vagy ha menekültek érkeztek a Közel-Keletről.

Persze jogi szempontból egy átlagos sorosozással nincs nagyobb gond, mint bármelyik kommunikációs panellel, ami a politikában forog. Ezek csak vélemények, amelyekkel lehet és kell is vitatkozni, de az ilyen a vitáknak még nem kell feltétlenül a bíróságon landolniuk.

Alapból a Helsinki Bizottság sem azért perelte be a Fideszt, mert Soros György pénzével kitömött álcivileknek nevezte őket, mert ezek szerintük is egyszerű vélemények.

De akkor, amikor a kormánypárt már adathamisítással és a nemzetközi spekuláns pénztőke megrendelések teljesítésével vádolta őket, akkor jobbnak látták beadni egy keresetet jó hírnév megsértése miatt.

Közleménybomba

Az ügy tavaly májusban indult, amikor a Helsinki Bizottság adataira hivatkozva az ATV beszámolt arról , hogy 2015 februárjától Magyarországra érkező migránsok között már alig vannak koszovóiak, háromnegyedük már olyan térségekből érkezik, ahol háború zajlik, főleg Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból. A riportban megszólalt a Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta is, aki elmondta, hogy a kormányfőnek nincs hatásköre arra, hogy ránézésre mondja meg valakiről, hogy menekült vagy sem.

Az ATV riportjába azonban hiba csúszott, mivel a Helsinkitől kapott márciusi, áprilisi és májusi adatokat úgy mutatták be, mintha azok a 2015-ös év első négy és fél hónapjára vonatkoznának. Bár a narrációban jól szerepelt az időszak, az ATV által készített diagramból nem derült ki, hogy csak márciusból csökkent a koszovóiak aránya.

„A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült. Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!”

A közlemény miatt aztán a Helsinki Bizottság beperelte a Fideszt. A szervezet ügyvédje, Győző Gábor szerint nem is az a legnagyobb baj, hogy a kormánypárt a nemzetközi pénztőke spekulációival próbál megmagyarázni, ha valaki ellentmond nekik, még az álcivilezés vagy a pofátlanozás sem lenne érdemes arra, hogy bíróságra menjenek, mert ezek még a vélemények kategóriájába tartoznak.

Az a tényállítás viszont már sérti a jó hírnevüket, mikor azzal vádolják őket, hogy politikai megrendelésre adatokat hamisítanak, ezért beperelték a Fideszt.

A Fidesz szerint a pályázati pénzekhez politikai elvárásoknak is társulniuk kell

Az októberben kezdődő tárgyaláson a a Fidesz ügyvédje még azzal érvelt, hogy azért kellett ilyen keményen fogalmazni a közleményben, mert szerintük a Helsinki Bizottság szereptévesztésben van, úgy gondolja, hogy állam lehet az államban, és nem elegendőek számára Magyarország törvényei. Szerinte a civil szervezet csak álmegoldásokat szolgál, amiknek semmi hasznuk, ellenben veszélyesek és károsak is.

Ezen a ponton a bíró figyelmeztette, hogy a tárgyaláson talán mégsem kellene politikai nyilatkozatokat tennie.

A fideszes ügyvéd Soros György és a nemzetközi pénztőke szerepét a milliárdosról szóló magyar Wikipédia-oldallal próbálta igazolni. Azzal érvelt, hogy amelyik szervezet támogatásokat kap a Soroshoz kötődő szervezetektől, azzal szemben nyilvánvalóan politikai elvárásokat is támasztanak.

A tanúként megszólaló Pardavi Márta, a Helsinki társelnöke a perben elmondta, hogy a Soros által alapított Nyílt Társadalom Alapítványtól nyert pályázati pénzekkel ugyan részletesen el kell számolniuk, mint ahogy ez minden más pályázatnál lenni szokott, de nem igaz, hogy konkrét utasításokat kapnának. Az ATV-nek átadott adatok pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól származtak, ezért azok hitelesnek tekinthetők. Arról pedig ők már nem tehetnek, hogy azokat pontatlanul mutatták be.

Tanúként meghallgatták Németh Szilárdot, az ATV hírigazgatóját is, aki a hibás diagram miatt belső vizsgálatot tartott a szerkesztőségükben. Ez alapján elismerte, hogy ők hibáztak, amikor nem megfelelően tüntették fel a Helsinkitől kapott adatokat.

Nem tanultak

Az ítélet szerint így a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a Helsinki adatokat hamisított volna. Ráadásul mivel a kormánypárt 2014-ben már elvesztett egy hasonló pert, amikor Hoppál Péter beszélt arról, hogy a Helsinki egy „álcivil” szervezetek, amely megrendelésre járatják le az országot és a kormányt, ezért az ismétlés miatt a bíróság úgy látta, hogy nem elég, ha a Fidesz simán csak bocsánatot kér, hanem 1 millió forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezte őket, valamint eltiltották a további jogsértéstől.

Ez az ítélet még nem jogerős. A Fidesz ügyvédje azt mondta, hogy fellebbezni fognak, mert szerinte rendben volt az, amit a közleményben állítottak.

(A címlapon drMáriás Soros György illegitim kitiltásokkal gáncsolja a magyar demokratikus diktatúra szárba szökkenését című festménye látható.)