Ha lemaradtál a feudalizmusról vagy a Rákosi-korszakról, nézd meg ezeket a képeket a faluja óvodáját látogató Orbánról!
2015 november 07., 15:30
Az etyeki kisvasutat sem az eszéért fogjuk szeretni
Ha valaki azt mondja 2010-ben, hogy focistadion épül Felcsúton, megkérdezi, hol van Felcsút. Aztán lett stadion, igaz nézők nélkül, majd kisvasút is épült, tavasszal indul - a kormányzati kommunikáció szerint napi 2400-7000 utas lesz rajta.
Így arra már-már legyint az ember, ha azt hallja, a közeli Etyeken is épül egy vicinális.
A Figyelő azonban megszerezte ez utóbbihoz készült megvalósíhatósági tanulmányt, amelyből többek között kiderül, hogy mennyire éri meg az újabb vonal, de kerek-perec kiderül az is, hogy valójában mennyi utassal számolnak a stadiont és az arborétumot összekötő felcsúti vonalra:
NAPI 380-AN UTAZNAK JELENLEG FELCSÚT ÉS ALCSÚTDOBOZ KÖZÖTT BUSSZAL.
Ehhez képest meglehetősen optimista a több ezres becslés, mégha arra is számítanak, hogy hihetetlen mértékben fellendül a turizmus a környéken, merthogy ez a 380 ember valódi utas, őket a bejáratott buszról kell átcsábítani.
Nem sokkal lesz vonzóbb az etyeki kisvasút sem, még akkor sem, ha a több felvázolt nyomvonalterv közül a leghasznosabbnak tűnőt építenék meg, de ettől sem kell tartani: az etyeki a fővároshoz közelebb eső Biatorbágy vagy Herceghalom helyett a másik irányba, hosszabb útvonalon Bicskére fut be:
Így kerül majd több mint 8 milliárdba a környék második kisvasúti vonala, a hasznosabbanak tűnő, és rövidebb herceghalmi verzió csak 5 milliárdba fájna, igaz, az messzebb esne Felcsúttól is. (Erre egyébként magyarázat, hogy Biatorbágy már Pest és nem Fejér megye, ezért turisztikai beruházásra pénzt az Unió nem adott volna.)
Kérdés, hogy ki fogja ezt a vonatot használni, Budapestre ugyanis nem ez lesz a legjobb megoldás, a napi 1340 utas Etyek és Budapest között valószínűleg nem fog egyórás, átszállásos utazásra váltani a megszokott, 45 perces buszozás helyett - utóbbi ráadásul 20-30 percenként közlekedik, nem kétóránként.
A tanulmány szerint átlagosan napi 800 utasa lesz a kisvasútnak (Etyekről Budapest irányába napi 400.)
A Figyelő így fogalmaz a 8 milliárdosra becsült projektről:
„Ha a 4000 fős Etyekre megéri kötött pályás kapcsolatot létesíteni, akkor hiba lenne, ha nem épülne ki ilyen gyakorlatilag az összes, a főváros félszáz kilométeres körzetében lévő faluba.”
A bicskei iránynak van még egy hozadéka, ami valóban növelheti a turisztikai értéket: újabb egymilliárd forintért össze lehet kötni a felcsúti kisvasúttal, így a látogatók az alcsútdobozi arborétum, a felcsúti stadion megtekintése után Bicske érintésével mehetnének Etyekre borozni.
Ha a környéken tombolna a turizmus, akkor még érthetőek is volnának ezek a nagyszabású tervek, és nyilván a kalkulációkban is megjelent volna a plusz utazótömeg, de erre ezek szerint senki sem számít komolyan.
De mivel Magyarországon a miniszterelnök szerint úgy van, hogy ha egy tervről valaki megalapozottan azt állítja, hogy hülyeség, akkor életbe lép „a főnöknek mindig igaza van” klauzula, miszerint:
„ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”
Az Origó is megszerezte a tanulmányt, ők azt írják, a megvalósíthatósági tanulmány szerzői (SpeciálTerv) úgy számoltak, hogy az etyeki kisvasút a napi 800 főnyi utassal, ha 7,948 milliárdért épül meg, akkor évene 28,6 millió forintot kell az üzemeltétsre még fordítani, tehát nyereséges nem lesz.
Feltéve, ha az optimista utasszámok és a becsült bekerülési költség megállja a helyét. (Figyelő/Origó)
Címlapkép: Fortepan, NAGY SÁNDOR, NÉMETORSZÁG BERCHTESGADEN sóbánya-múzeum
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.