Senkinek nem kell börtönbe mennie a Hagyó-ügyben

A kecskeméti trövényszék hűtelne kezelés bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklóst, Budapest korábbi szocialista főpolgármester-helyettesét, de az ítéletet négy évre felfüggesztették. 

Hadnagy Ibolya bírói tanácsa a per tizenöt vádlottja közül hatot különböző időtartamú felfüggesztett börtönre ítélt, hárman pénzbüntetést kaptak, hat embert pedig felmentett.

A bíróság a BKV-nak okozott kár ellenértékeként a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlottakat különböző összegű kártérítésre is kötelezte.

Az ítélet indoklása várhatóan egész nap tartani fog, utána nyilatkozhatnak majd a vádlottak és az ügyész arról, hogy tudomásul veszik az ítéletet vagy fellebbeznek ellene. 

Az évszázad botránya

A most 48 éves, Jászberényben született Hagyó Miklós 2002 óta volt a szocialista párt parlamenti képviselője, többek között ő felelt a holokauszttagadást tiltó törvényért. 2006-tól az utolsó fővárosi MSZP-SZDSZ koalícióban volt Demszky Gábor főpolgármester helyettese. Részben az ő feladata volt (az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imrével együtt) a BKV felügyelete, és ebből robbant ki

egy akkora sikkasztási botrány, ami évekre a baloldali politikai elit korrupciójának szimbóluma lett.

2010 májusában vették őrizetbe, és augusztusban gyanúsították meg vesztegetéssel. Hagyót és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a „Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet” 2008 augusztusáig fiktív megbízási szerződésekkel 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Hagyó Miklós 2014-ben a Kecskeméti Törvényszéken (Fotó: Krizsán Csaba / MTI)

Minden idők legfontosabb nokiás doboza

2010 elején egyik botrány követte a másikat. Hagyó volt szóvivőjét, Horváth Évát azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy érdemi munka nélkül vett fel 24 millió forintot a BKV-tól. Hűtlen kezelés gyanújával letartóztatták Antal Attila volt BKV-vezért is, hogy kiderüljön, miért fizetett a cég a 4-es metró építésekor szükségtelen tanácsadói anyagokért, és hogy miért kellett 20 millió forintból felmérni azt, hány nyomtatója van a vállalatnak.

Hagyó ezután 2010 februárjában, az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott a fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselő-jelöltségről. Miután Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója terhelő vallomást tett, véget ért Hagyó politikai pályafutása: felfüggesztette az MSZP-s párttagságát, és lemondott a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is.

Balogh 2010 márciusában vádolta meg Hagyót korrupcióval, amit 2010. szeptember 14-én, a videofelvételre vett szembesítésen is megismételt. Balogh többször határozottan mondta Hagyó Miklós szemébe, hogy a főpolgármester-helyettes arra utasította, évente 15 millió forintot adjon át neki, és kétszer (2008-ban és 2009-ben) kétszer 15 millió forintot el is juttatta Hagyónak, másodszor személyesen, egy nokiás dobozban adta át.

Ahogy a Magyar Nemzetnek adott interjúban mondta:

„Azóta tudom, hogy 15 millió fér el egy Nokia-dobozban, mert egyszer például abban adtam át az összeget.”

Ebből a videóból kiderült, hogy tényleg pont befér 15 millió forint egy nokiás dobozba

Röviddel a 2010-es parlament megalakulása után a BRFK nyomozói gyanúsítotti kihallgatásra előállították a mentelmi jogát elvesztett Hagyó Miklóst, Horváth Évát és Lelovics Ottót, Hagyó kommunikációs vezetőjét.

2015-re elolvadt a vád

Hagyó több ügyben is nyert azóta. 2011 februárjáig egy szerinte penészes zárkában töltötte az előzetes letartóztatását, ami miatt súlyos egészségkárosodást szenvedett, emiatt perelt, és az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013-ban igazat is adott neki. (Korábban nagy természetjáró volt, megtette az El Camino zarándokutat is, amivel Hajdú Péter műsorában is haknizott.)

Megszüntették az Állami Számvevőszék feljelentése alapján indult nyomozást. A magánokirat-hamisításvádja alól felmentették Hagyót. Az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy a per Kecskemétre helyezése alkotmányellenes volt és nemzetközi szerződéseinkbe ütközik. Ezután egymásra tolta vissza az ügyet Kecskemét és a főváros, míg végül a Kúria az Alkotmánybíróság döntését figyelmen kívül hagyva úgy döntött, hogy Kecskeméten kell lefolytatni a tárgyalást, és 2014 nyarán újraindult a per.

A legfontosabb változás viszont az, hogy az évek során a fővádlottak közül Antal Attila és Balogh Zsolt korábbi vezérigazgatók, Mesterházy Ernő (Demszky Gábor tanácsadója), Lelovics Ottó és R. Miklós, a BKV korábbi kommunikációs vezetője is visszavonta a vallomását, és a bíróságon új vallomást tettek, amikben azt állították: másokra a terhelő vallomásokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. Ennek hatására az ügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást a nokiásdobozos vesztegetéssel kapcsolatban.

Kutron Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség egyik vezető ügyészét ki is rúgták, miután kulcsszerepet vitt a 2010 utáni elszámoltatóperekben, a két volt budapesti kerületi polgármester, az SZDSZ-es Wienek Leonárd és az MSZP-s Hunvald György elleni, tanácsadói szerződésekről szóló ügyben, és képviselte a vádat a XI. kerület baloldali vezetői elleni perben és a Hagyó-perben is, de nem tudott eredményeket felmutatni.

Az ügyész nekiment a nyomozóknak

Homonnai János ügyész októberben a perbeszéde első negyedét 7 órán át olvasta fel. Akkor azt mondta, a BKV egymást követő vezetőinek számítógépeiről olyan dokumentumokat, e-maileket foglaltak le, amik bizonyítják a bűnszervezet meglétét és működését.

Homonnai kritikusan beszélt a nyomozati szervek által elkövetett hibákról, elgépelt dátumokról, amiket a nyomozás kezdetének nehézségeivel és a 100 ezer oldalas irattömeggel indokolt.

Szerinte a vádlottak a nyomozati vallomásaikat azért változtatták meg a tárgyalás során, mert a vádismertetéskor rájöttek, hogy a vádat elsősorban a beismerő vallomásaikra alapozzák, így ha ezeket visszavonják, elkerülhetik a büntetést. „A védők egyetlen alkalommal sem jelezték, hogy védencüket kényszer hatása alatt, törvénytelenül hallgatták ki” – mondta Homonnai, aki szerint ha ilyen történt volna, akkor az ügyvédeknek kötelességük lett volna azt feltárni.

Az ügyész szerint az sem meglepő, hogy Hagyó Miklós szerint „politikai boszorkányüldözés megtestesülése” az ellene folyó eljárás, mert Hagyó „politikus, és az ő világfelfogásában az ellene folytatott eljárás csakis politikai lehet”, és Homonnai nem látott még olyan „köztörvényes bűncselekménnyel vádolt politikust”, aki ne politikai támadást vélt volna az ellene folyó büntetőeljárás mögött.