Az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója vezetésével és a Mathias Corvinus Collegium támogatásával készült felmérés a 15-29 év közötti külhoni magyar fiatalok körében. Összesen 2700 főt kerestek meg (Erdély: 1000, Felvidék: 700, Vajdaság: 500, Kárpátalja: 300 fő) a kérdőívekkel tavaly novemberben, írja a hvg. 

A felmérés eredménye szerint a határon túli magyarok relatív többsége, 30 százalék vallja magát balközép politikai irányultságúnak. A hvg.hu rosszul értelmezte ezt az ábrát:

Így helyesen: A határon túli fiatalok nagyobb része inkább jobboldalinak vallja magát.

A felvidékiek közt volt kiemelkedő a szélsőjobb nézeteket vallók aránya: az átlagos 12 százalékhoz képest ott 16-ot mértek. A politika legkevésbé Erdélyben érdekli a fiatalokat. 

Kárpátalján saját bevallásuk szerint havi 34 ezer forinttal gazdálkodnak a fiatalok, Felvidéken ez a szám 117 ezer. Így nem meglepő, hogy kárpátaljaiak közt volt a legnagyobb arányban (17,9%) azok száma, akik úgy vallottak, hogy hónapról hónapra vannak anyagi gondjaik. 

A magyar állampolgárságot a felvidékiek 96,9 százaléka nem igényelte, de közben a Vajdaságban élők 80 százaléka igen. Az Ukrajna területén élők bíznak abban a legjobban, hogy a magyar állampolgárság megváltoztatja az életüket. A többség úgy válaszolt, hogy

"nem ért egyet azzal, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon."

(Hvg)