Julian Assange, a Wikileaks alapítója 2012-ben kért menedéket Ecuador londoni nagykövetségén, hogy elkerülje, hogy a brit rendőrség kiadja Svédországnak. Svédországban szexuális bűncselekmények miatt körözik a férfit, de ő maga tagadja, hogy ezeket elkövette volna.

Évek óta nem léphetett ki az ecuadori nagykövetségről, mert a brit rendőrség nem szüntette meg az Assange ellen kiadott letartóztatási parancsot. Assange 2014-ben az ENSZ-hez fordult, mert szerinte a brit rendőrség azzal, hogy nem oldja fel a letartóztatásai parancsot, tulajdonképpen önkényesen fogva tartja őt a nagykövetségen. A panaszában azt is írta, hogy a nagykövetségen egy 30 négyzetméteres szobában él, napfény és friss levegő nélkül, ez pedig rontotta az egészségét is.

Assange azt mondta, hogy ha az ENSZ vizsgálóbizottsága ellene határoz, akkor kész jelentkezni a brit rendőrségen, de ha neki adnak igazat, akkor elvárja, hogy a brit rendőrség feloldja a letartóztatási parancsot. 

Az ENSZ vizsgálóbizottsága várhatóan pénteken hirdeti majd ki a döntését, de a BBC úgy értesült, hogy az Assange-nak kedvez majd.

Az ENSZ bizottság döntése egyébként jogilag nem kötelező sem Svédországra, sem Nagy-Britanniára nézve, de az ilyesmit illik betartani. Az ügy azért is érdekes, mert hasonló ügyekben az ENSZ eddig csak olyan államokat ítélt el, ahol igencsak rossz az emberi jogok helyzete, mint például Egyiptomot vagy Szaúd-Arábiát. Ha a BBC-nek igaza van, akkor a bizottság most ítél majd először fejlett emberi jogi rendszerekkel rendelkező nyugati demokráciák ellen.