Hétfőn a parlament gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők szavazataival zöld utat adott a postatörvény vitájának. Ezzel elindult a folyamat, aminek a végén a posta titkosíthatja, hogy mire mennyit költ. Hiába működik közpénzből.
A törvénytervezetet a múlt héten adta be Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Már akkor felmerült, hogy hamarosan újabb állami vállalatok kaphatnak felmentést az alól, hogy az eddig közérdekű adatoknak számító dokumentumaikat kiadják. "E törvény szellemisége jobban fenyegeti a magyar demokráciát, mint száz másik, amit az utóbbi években hoztak" - írtuk akkor.
Még a múlt héten számos szakértői elemzés arra jutott, hogy Németh Szilárd törvénytervezete alkotmányellenes.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is aggódik a törvény miatt, és erről levélben értesítette a gazdasági bizottság elnökét, Bánki Eriket. Péterfalvi többek között így fogalmaz:
"A javaslatban a megfogalmazott rendelkezések azonban nem felelnek meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek."
Tóth Csaba szocialista bizottsági alelnök Pétervalvi megállapítására hivatkozva azt kérte, hogy vegyék le a törvényt a napirendről, alkotmánysértő beadvánnyal ne foglalkozzanak. A kormánypárti többség leszavazta javaslatát.
Galambos Dénes fideszes képviselő - aki idő közben csatlakozott Németh Szilárdhoz, és így már ő is a törvény előterjesztőjének számít - azt mondta, hogy megbeszélte a dolgot Németh Szilárddal, és arra jutottak, hogy:
"Mi nem értelmezzük úgy, hogy alkotmányellenes lenne."
Szerinte egyébként Péterfalvi sem írta azt, hogy alkotmányellenes lenne a javaslatuk. Hogy "a nem felelel meg maradéktalanul az alkotmányos követelményeknek" kitétel miért nem ezt jelenti, az nem derült ki. Csak annyit mondott Tóthnak, hogy "nem egyforma az olvasókészségünk".
A jobbikos Z. Kárpát Dániel megkérdezte Galambost, hogy melyik állami cég lesz a következő, amit kiszednek az információs törvény hatálya alól, vagy megígérik-e, hogy nem lesz több hasonló eset. Galambos azt mondta, hogy nincs tudomása hasonló módosításról, de nem ígérte meg, hogy ez egyedi eset lenne:
"Amikor megyünk előre, akkor menet közben még nem lehet tudni, hogy mivel fogunk foglalkozni később. (...) Meglátjuk, hogy mi lesz."
A vitában részt vett Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, aki egyértelműen támogatta Németh és Galambos javaslatát. Megkérdeztem, hogy akar-e a Miniszterelnökség további cégeket is kiszedni az infotörvény hatálya alól, azt mondta, hogy nem tudja.
Bartal a vitában azt mondta, hogy szerinte a törvény "egyenesen tágítja a kiadható adatok körét". Utána pedig azért panaszkodott, mert most túl kevés esetben hivatkozhat a posta arra, hogy üzleti érdekeit sértené, ha az adatai nyilvánosságra kerülnének.
Bartal azt is mondta, hogy a Miniszterelnökség szerint sem alkotmányellenes Németh és Galambos javaslata.
Fontos körülmény, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik a Magyar Posta.
Miközben minden elemzés arról szól, hogy a mostani törvények alapján is kimondhatja a bíróság, hogy érzékeny üzleti titkokat ne adjanak ki az állami cégek, addig Galambos képviselő és Bartal helyettes államtitkár ragaszkodtak ahhoz, hogy a postának, és így az adófizetőknek is elemi érdeke, hogy ne derüljön ki, hogy
mennyiért szállít csomagokat a posta.
Az egész vitában ez volt a kormányoldal fő érve: a csomagküldés területén piaci verseny van, és nem lehet azt megtenni, hogy a rivális cégek erről szóló üzleti titkokat szerezzenek meg a postától. Sőt, éppen ez volna alkotmányellenes szerintük, mert torzítaná a versenyt.
Tóth Bertalan szocialista képviselő hiába kérdezte Galambost, hogy melyik cégtől félti a postát.
Tóth Bertalan arra is rákérdezett Galambosnál, hogy beadványa összefügg-e azzal, hogy a Magyar Posta 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt az FHB Kereskedelmi Bankban, illetve részvényei egy részét később eladta a Takarékbanknak. Tóth szerint ezzel az üzlettel kapcsolatosan lehetnek olyan titkai a postának, amelyeket a fideszesek titkolnának. Galambos Dénes azt mondta, hogy semmilyen konkrét ismerete nincs a posta-FHB üzletről, és hogy ők Németh Szilárddal elsősorban a posta csomagküldési üzletét akarják védeni.
Tóth azt is megkérdezte, hogy milyen folyamatban lévő adatkérési ügy miatt írták a törvénybe, hogy a titkosítás visszamenőleg, a már korábban kikért adatokra is vonatkozik. Galambos szerint ennek a kitételnek csak jogtechnikai okai vannak, nem tud konkrét adatkérésekről.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.