Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke kedden benyújtott egy törvénymódosítást a parlamentnek, ami a címe alapján a postai szolgáltatásokról szól, és így első ránézésre ártatlannak tűnik.

Alaposabban megnézve azonban kiderül, hogy e törvény szellemisége jobban fenyegeti a magyar demokráciát, mint száz másik, amit az utóbbi években hoztak.

A törvény ugyanis arról szól, hogy a posta szerződései „nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak”. Illetve semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”.

A törvény lényegében kiveszi a Magyar Postát az infótörvény hatálya alól. 

A törvény a folyamatban lévő közérdekű adatigényléseket is leállítja. Továbbá a törvény elfogadása előtt keletkezett adatok titkosítását is biztosítja.

Ez csak az első lépés?

A postát érintő korlátozás önmagában még nem teszi semmissé a közérdekű adatokról szóló törvényt, de nagyon úgy tűnik, hogy ez csak egy folyamat első lépése. 

Információink szerint ez csak amolyan főpróba, egy kevéssé szem előtt lévő állami céggel kezdve a sort. 

A Fidesz tartva a tiltakozáshullámtól, nem általában készül eltörölni a törvényt, hanem ágazatonként vonhatja ki a különböző fontos cégeket a hatálya alól. 

Az első lépés lehet ebben a folyamatban a posta, és utána aggasztó, hogy jöhet az MVM, az MNB, a Szerencsejáték Zrt., vagy bármelyik állami cég, ahol sok pénzzel foglalkoznak.

Eddig legalább volt esély kérdezni

A közérdekű adatokról szóló törvénynek volt köszönhető, hogy meg lehetett ismerni sok esetben, hogy mire és mennyit költött az állam, illetve annak cégei. Így derülhetett ki az állami alkalmazottak fizetése, a tanácsadói vagy kommunikációs szerződések, de így sikerült nekünk is kiperelni, hogy a plázastop nevében milyen döntések születtek. Így sikerülhetett megtudni többek között, hogy az MNB alapítványai mire és mennyit költenek, és e törvény alapján kellett kiadnia a Miniszterelnökségnek a Századvégtől rendelt tanulmányokat. Így szereztük meg a listát, amiből kiderült, hogy a parlamenti frakciók kiket és miért fizetnek. 

Eddig is előfordult, hogy az egyes állami szervek vagy cégek úgy gondolták, hogy a kikért adatokra nem vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságát előíró törvény. Ilyen esetekben azonban bírósághoz lehetett fordulni, amely sok esetben elismerte az információt kérők igényét. 

Ha a posta esetében ez a törvénymódosítás átmegy, akkor nem lesz lehetőség perelni sem az adatokért. Az új törvény alapján ha a posta úgy gondolja majd, hogy sérti az üzleti érdekeit, ha kiderülne, hogy mennyit keres a közpénzből fizetett főnök, akkor majd nem kell megmondania, hogy havi 5 milliót, mint ahogy ezt idén év elején még közölniük kellett. 

Egyre nagyobb a titkolózás

A kormány már eddig is igyekezett szűkíteni a közpénzzel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést. „Ne zavarj, lopok!” törvénynek neveztük el azt a korlátozást, amivel 2013-ban bevezették  „a visszaélésszerű adatigénylés” tényállását. Tovább szigorították a törvényt 2015 nyarán, amikor megszűntették az anonim adatigénylés lehetőségét és megengedték, hogy pénzt kérjenek az adatokért.

Újabb szűkítést jelentett, amikor tavaly májusban a költségvetést megalapozó háttérszámításokat vonták ki a közérdekű adatok köréből. Erre hivatkozva nem válaszoltak arra kérdésünkre, hogy kiszámolták-e, hogy a CSOK-nak milyen hatásai lehetnek.

Egy teljes céget azonban eddig nem vontak ki a törvény hatálya alól, ilyen értelemben Németh Szilárd keddi beadványa egy új szintet jelent az állami titkolózásban.