Valamiért mindig a tankönyvekről vetítik a legnagyobbakat

oktatás
2016 február 22., 22:38

A kommunista gyilkosok, Soros György, és az ellenzéki politikusok után az elmúlt napokban új szereplőt fedezett fel a kormány a tanárok tiltakozása mögött.

"Nem engedünk a tankönyvlobbi nyomásának, a tankönyvlobbi se használja fel a gyerekeket."

Ezt Lázár János mondta a múlt hét második felében, a Kormányinfón.

Azért a tankönyvlobbi, mert a tiltakozó tanárok egyik fontos követelése, hogy állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást, ezt pedig nyilván nem a diákok érdekében kérik a pedagógusok.

Lázár előtt a múlt héten több kormánypárti politikus, például Kósa Lajos is azt fejtegette, hogy a tankönyves rendszer átalakítása mekkora győzelem volt.

"A korábbi tankönyvrendszer országosan 25 milliárd forintba, a mostani, ahol egyfajta tankönyvből lehet választani, az pedig csak 10 milliárdba kerül a családoknak"

Ezt a Tényekben mondta Kósa. "A kevesebb választék olcsóbbságot eredményez."

A tankönyvrendszer átalakítását sikerként bemutatni mindenképpen meglepő. A kormánypárt valamiért mégis elszánta magát, és ezt akarja egyik támadási felületnek a pedagógusok ellen. Kósa után Rétvári Bence államtitkár is lehúzta a tanárok által követelt szabad tankönnyválasztást, azt mondta, hogy ezekkel a követelésekkel

"15 milliárdot húznának ki a családok és az állam zsebéből".

Viszont a számok, hogy 25 milliárd helyett 10 milliárdba kerülnek most a tankönyvek, hogy 15 milliárdot spórolt volna a kormány a családoknak, amit a tanárok a tankönyvlobbi nyomására el akarnak venni tőlük, egyszerűen nem jönnek ki.

A teljes magyar tankönyvforgalom 2008 és 2012 között így alakult:

Nem látszik, a 25 milliárdos alap, ahonnan nagyot sikerült csökkenteni.

2013-tól került a Kellóhoz a tankönyvpiac. Az ő éves hivatalos beszámolóikból lehet tudni, hogy mennyiért értékesítettek tankönyveket.

  • 2013-ban a tankönyvértékesítésből származó nettó bevétel: 13.9 milliárd forint.
  • 2014-ben a tankönyvértékesítésből származó nettó bevétel: 12,9 milliárd forint.

Ez nem a teljes magyar tankönyvforgalom, csak ami a Kellón keresztül ment. A korlátozott választék miatt sok szülő maga szerezte be a könyveket, amik ebben nincsenek benne.

Az biztos, hogy a tanárok mostani tiltakozása előtt sokkal kisebb megtakarítással számolt a kormány, 2014-ben arra voltak büszkék, hogy az olcsóbb könyvek

"1,5 milliárd forint megtakarítást eredményeznek, melyből félmilliárd forint a családok pénztárcájában marad, 1 milliárddal pedig a költségvetés kiadásai csökkennek."

Azóta valahogy megtízszereződött a pénz, amennyit nyertek a családok az új állami tankönyvrendszerrel, és amit veszítenének, ha a tanárok újra szabadon dönthetnék el, hogy miből akarnak tanítani.

A korábban másfél milliárdosnak becsült spórolás sem volt ingyen. A tankönyvrendszer államosítása előtt

  • 8,7 milliárd forintból vásárolták meg a két magánkiadót, a Nemzedékek Tudását és az Apáczait,
  • 1,3 milliárdot kapott a központi költségvetésből az OFI a tankönyvfejlesztésre, és
  • 5,6 milliárd forint TÁMOP pályázati pénzt is elköltöttek a kísérleti könyvek fejlesztésére.

Szóval 15,6 milliárd forint közpénzbe került az évente 1,5 milliárd közpénzt megtakarítsanak.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.