Valamiért mindig a tankönyvekről vetítik a legnagyobbakat

oktatás
2016 február 22., 22:38

A kommunista gyilkosok, Soros György, és az ellenzéki politikusok után az elmúlt napokban új szereplőt fedezett fel a kormány a tanárok tiltakozása mögött.

"Nem engedünk a tankönyvlobbi nyomásának, a tankönyvlobbi se használja fel a gyerekeket."

Ezt Lázár János mondta a múlt hét második felében, a Kormányinfón.

Azért a tankönyvlobbi, mert a tiltakozó tanárok egyik fontos követelése, hogy állítsák vissza a szabad tankönyvválasztást, ezt pedig nyilván nem a diákok érdekében kérik a pedagógusok.

Lázár előtt a múlt héten több kormánypárti politikus, például Kósa Lajos is azt fejtegette, hogy a tankönyves rendszer átalakítása mekkora győzelem volt.

"A korábbi tankönyvrendszer országosan 25 milliárd forintba, a mostani, ahol egyfajta tankönyvből lehet választani, az pedig csak 10 milliárdba kerül a családoknak"

Ezt a Tényekben mondta Kósa. "A kevesebb választék olcsóbbságot eredményez."

A tankönyvrendszer átalakítását sikerként bemutatni mindenképpen meglepő. A kormánypárt valamiért mégis elszánta magát, és ezt akarja egyik támadási felületnek a pedagógusok ellen. Kósa után Rétvári Bence államtitkár is lehúzta a tanárok által követelt szabad tankönnyválasztást, azt mondta, hogy ezekkel a követelésekkel

"15 milliárdot húznának ki a családok és az állam zsebéből".

Viszont a számok, hogy 25 milliárd helyett 10 milliárdba kerülnek most a tankönyvek, hogy 15 milliárdot spórolt volna a kormány a családoknak, amit a tanárok a tankönyvlobbi nyomására el akarnak venni tőlük, egyszerűen nem jönnek ki.

A teljes magyar tankönyvforgalom 2008 és 2012 között így alakult:

Nem látszik, a 25 milliárdos alap, ahonnan nagyot sikerült csökkenteni.

2013-tól került a Kellóhoz a tankönyvpiac. Az ő éves hivatalos beszámolóikból lehet tudni, hogy mennyiért értékesítettek tankönyveket.

  • 2013-ban a tankönyvértékesítésből származó nettó bevétel: 13.9 milliárd forint.
  • 2014-ben a tankönyvértékesítésből származó nettó bevétel: 12,9 milliárd forint.

Ez nem a teljes magyar tankönyvforgalom, csak ami a Kellón keresztül ment. A korlátozott választék miatt sok szülő maga szerezte be a könyveket, amik ebben nincsenek benne.

Az biztos, hogy a tanárok mostani tiltakozása előtt sokkal kisebb megtakarítással számolt a kormány, 2014-ben arra voltak büszkék, hogy az olcsóbb könyvek

"1,5 milliárd forint megtakarítást eredményeznek, melyből félmilliárd forint a családok pénztárcájában marad, 1 milliárddal pedig a költségvetés kiadásai csökkennek."

Azóta valahogy megtízszereződött a pénz, amennyit nyertek a családok az új állami tankönyvrendszerrel, és amit veszítenének, ha a tanárok újra szabadon dönthetnék el, hogy miből akarnak tanítani.

A korábban másfél milliárdosnak becsült spórolás sem volt ingyen. A tankönyvrendszer államosítása előtt

  • 8,7 milliárd forintból vásárolták meg a két magánkiadót, a Nemzedékek Tudását és az Apáczait,
  • 1,3 milliárdot kapott a központi költségvetésből az OFI a tankönyvfejlesztésre, és
  • 5,6 milliárd forint TÁMOP pályázati pénzt is elköltöttek a kísérleti könyvek fejlesztésére.

Szóval 15,6 milliárd forint közpénzbe került az évente 1,5 milliárd közpénzt megtakarítsanak.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.