Bukások, tüntetések, cenzúra és kínos magyarázkodások követik a Panama-ügyet

Panama City. Fotó: Rodrigo Arangua / AFP

Egy hete folyamatosan a világ vezető lapjainak címoldalán van minden idők legnagyobb leakje, a Panama Papers. A Mossack Fonseca nevű, offshore-ügyekre specializálódott panamai ügyvédi irodából kiszivárgott rengeteg információt (összesen 2600 GB-nyi anyag - a Wikileaks 1,7 GB volt) közel egy éven keresztül dolgozta fel több mint száz szerkesztőség (köztük a Direkt 36), mire egyszerre a nyilvánosság elé álltak vele. 

Az anyagok megjelenése óta sok minden történt. A két magyar érintett egyike, az MSZP-s Boldvai László a róla szóló cikk megjelenésének napján kilépett a pártból, a fideszes Horváth Zsolttól pártja határolódott el. De mi a helyzet a világban? Ehhez részben a Guardian összeállítását használtuk.

Oroszország: Hárman tüntettek, elvitték őket 

Fotó:  AFP / NATALIA KOLESNIKOVA

Amikor ilyen nagy mennyiségű adatot kell feldolgozni, és a nagyközöség számára is fogyasztható módon tálalni, érthető, hogy a legismertebb nevekkel kell eladni a sztorit.

Amikor a világ minden táján egyszerre élesedtek az erről szóló cikket, az első hírek rendre Vlagyimir Putyin köreinek érintettségét emlegették. 

Amire Oroszország válasza az volt, hogy Putyin neve sehol sem szerepel az iratokban. Ez egyébként igaz is, de ez senkit sem lephet meg igazán, aki eltöltött már legalább öt percet a kelet-európai stróman-világban.

Putyin üzlettársai különböző módszerekkel rejtették el a kifizetéseket, visszadátumoztak dokumentumokat, és komoly rejtett befolyást szereztek az orosz médiában és autóiparban. A Putyin-közeli cégháló sokszor egyetlen tranzakcióval 200 millió dollárt mozgatott. Többek között a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Sandalwood Continental nevű cégen keresztül ment a pénz, amit a szentpétervári Bank Rossiya elnöke és többségi tulajdonosa alapított. Őt Putyin pénztárosának tartják. Érintett Putyin közeli barátja és nagyobbik lányának keresztapja, Szergej Roldugin csellista is, aki kölcsönök kamatait szedte be. 

Putyihoz köthető cégek összesen kétmilliárd dollárt mozgattak offshore cégeken keresztül.

Putyin szerint ezekkel a hírekkel Oroszországot akarják destabilizálni, korrupcióra nincs semmilyen bizonyíték. Az újságírók, akik közül szerinte sokan a CIA ügynökei, csak azért beszélnek a “köreiről”, hogy őt minden alap nélkül belerángassák az ügybe. Roldugin szerinte arra költötte a pénzét, hogy hangszereket vásároljon. 

A projektben résztvevő orosz lap, a Novaya Gazeta ellen vizsgálódni kezdett az orosz adóhatóság, szerintük külföldi érdekeket szolgálnak. Az oroszok többségéhez mindebből nem sok minden jutott el. Az állami médiából csak Putyin álláspontját ismerhették meg, azt a három embert pedig, akik emiatt tüntettek, gyorsan letartóztatták.

Izland: A legkínosabb interjú és a legnagyobb bukás

Tüntetők Reykjavíkban április 8-án. Fotó: HALLDOR KOLBEINS / AFP

 
Miközben Izland történelmének legnagyobb pénzügyi válságát élte át, Sigmundur David Gunnlaugsson jelenlegi miniszterelnöknek és feleségének egy offshore cégen keresztül több millió dollárja volt izlandi államkötvényekben. Amikor Gunnlaugssont szembesítették ezzel, médiatörténeti összeomlást produkált


Tízezres tüntetések kezdődtek a háromszázezres országban, kedden pedig már ott tartott a történet, hogy a miniszterelnök lemond. Később kiderült, ebben van hatalomtechnikai kavarás is, mivel egyelőre nem mondott le a posztjáról, csak ideiglenesen visszalépett attól. A tüntetések ezért folytatódnak. 

Azerbajdzsán: Most inkább a fegyverekre figyelnek

Háború Karabahban. Fotó: Asatur Yesayants/Sputnik/AFP

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök családjának panamai alapítványokon és cégeken keresztül volt részesedése aranybányákban, illetve ezekkel az offshore cégekkel vettek londoni ingatlanokat. A szigorúan ellenőrzött azeri sajtóban mindez nem kavart nagy botrányt, de az elnöknek egyébként is jól jön, hogy most mindenki inkább a héten kiújult hegyi-karabahi harcokkal van elfoglalva.

Nagy-Britannia: Cameron legrosszabb hete 

Fotó:  Christopher Furlong / AFP

David Cameron miniszterelnökségénk talán legrosszabb hetén van túl. Először nem szólalt meg az ügyben, majd kénytelen volt elismerni, hogy ő is érdekelt volt apja offshore alapjában, amiről a Panama-iratok nyilvánosságra kerülésével együtt derült ki, hogy 

adóelkerülésre használják őket. 

2010 előtt Cameronnak és feleségének is volt részesedése a Blairmore Befektetési Alapban, amit négy hónappal a hivatalba lépése előtt adott el 30 ezer fontért. Mikor végül megszólalt, azt mondta, nincs rejtegteni valója, a nyereség után befizette, ami szükséges volt, és büszke apjára. Cameron érintettsége viszont azért különösen kínos, mert 2013-ben még ő lobbizott az EU-ban azért, hogy az offshore alapokra ne vonatkozzanak ugyanolyan szigorú átláthatósági szabályok. 

Kína: Minden Panama-cikk cenzúrázva

Hongkongi pénzváltó. Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP

Hszi Csin-ping kínai elnök gyakran hangoztatja a korrupcióellenességét, de az iratok alapján bőven köthetőek a családjához offshore cégek. A kommunista párt öt magas rangú tagjáról derült ki, hogy offshore cégeik vannak, volt, akinek lánya nevén két Brit-Virgin-szigeteki cég is volt. 

A kínai nyilvánosság jellegzetességeiből adódóan ez sem sok emberhez jutott el: a Panama Papers híreit cenzúrázták, a keresési találatokat letiltották. 

Egy különösen érzékeny hongkongi film után ebben a témában tiltják le most a legtöbb bejegyzést Kínában. És ha már Hongkong: kiderült az is, a kínai offshore pénzek többsége itt megy keresztül.

Zimbabwe: Fegyver, bánya 

Robert Mugabe két szövetségese, egy fegyverkeresedő és egy bányamágnás is offshore cégekben tartotta a pénzét. Mugabe annyit mondott, semmi köze ehhez. 

Irán: A volt elnök is érintett

A Petropars és a Petrocom nevű olajipari vállalatok is a Mossack Fonseca ügyfelei között voltak, utóbbi tulajdonosa Mahmúd Ahmadinezsád egykori elnök. Az iráni médiában ez sem túl sok emberhez jutott el.

Pakisztán: Londoni lakások a családnak 

Iszlamabádban, Pakisztán fővárosában nézik Navaz Sharif  bejelentését. Fotó:   AAMIR QURESHI / AFP

A pakisztáni kormányfő, Navaz Sharif családtagjai a Mossac Fonseca által alapított cégekkel vettek londoni ingatlanokat. Szerintük nem tettek semmi rosszat. 

Argentina: Az elnöknek magyarázkodnia kell 

Tüntetés Buenos Airesben. Fotó: JUAN MABROMATA / AFP

Az egyik legérdekesebb Mauricio Macri argentin elnök helyzete, aki többek között a közélet megtisztításáról szóló kampánnyal nyert tavaly ősszel választást. Most kiderült, 1998 és 2009 között ő volt az igazgatója egy Fleg Trading nevű cégnek, ami a Bahamákon volt bejegyezve. 

Erről viszont nem szólt sem 2007-ben, amikor Buenos Aires főpolgármestere, sem 2015-ben, amikor az ország elnöke lett.

Az ország egyik leggazdagabb családjából származó elnök ellen vizsgálat is indult, miközben ő azt mondja, semmilyen anyagi haszna nem származott a cégből, és ezt bíróság előtt is kész tisztázni. Szerinte azért nem kellett beszámolnia a céghez fűződő viszonyáról, mert nem részvényes ebben. Több ezren tüntettek ellene az ügy miatt. 

Ukrajna: A legsúlyosabb harcok közben ment az offshore-üzlet 

Porosenko, hétfő délelőtt. (SERGEI SUPINSKY / AFP)

Petro Porosenko ukrán elnök a cégadatok szerint éppen akkor, 2014 augusztusában volt elfoglalva a Prime Asset Partners Ltd. nevű cég regisztrációjával, 

amikor épp a legsúlyosabb harcok egyike zajlott az ukrán hadsereg és Moszkvából támogatott felkelők között Kelet-Ukrajnában. 

Legalább ezer katona halt meg ekkor. Porosenko azt mondja, csak azért volt erre szükség, hogy el tudja adni édesipari cégét, a Roshent, de nem akart így adót elkerülni. Aztán kiderült, további offshore cégei is vannak. 

Panama: Razzia, értetlenkedés

Fotó: Marvin Recinos / AFP

A panamai elnök közben értetlenkedik, hogy miért tartják adóparadicsomnak az országot, maga a Mossack Fonseca pedig azt közölte, ők nem csináltak semmi törvénytelenséget, és felelősségteljes tagjai a világ pénzügyi rendszerének. Szombaton a rendőrség azért tartott egy razziát egyik irodájukban

És még

Érintettsége miatt lemonott a chilei Transparency International vezetője. Bassár el-Aszad offshore cégeken keresztül kerülte ki a szankciókat. Érintett Jackie Chan, Lionel Messi, Pedro Almodóvar is. Feltűnő ugyanakkor, hogy amerikai nevek, legalábbis igazán nagy halak eddig alig voltak a listán. Ennek a magyarázata semmiképp sem az, hogy amerikaiak nem szoktak adót elkerülni, hanem például az lehet, hogy konkrétan Panama nem túl népszerű célpont náluk, de ha például Szingapúrból szivárogtak volna ki hasonló adatok, mindjárt más lenne a helyzet. Szerepet játszhat az is, hogy Amerikán belül jó lehetőségek vannak megoldani az adóoptimalizálást. Stefan Plöchinger, a Süddeutsche Zeitung szerkesztője pedig azt mondta az amerikai nevek hiányát firtató kérdésere, "mindenki várja meg a folytatást".

A konkrét ügyeken túl mi derült ki?

Az adóparadicsomok léte természetesen eddig is ismert volt, ahogy az is, ezeket politikusok és vagyonos emberek nagyon szívesen veszik igénybe. Gabriel Zucman közgazdász 2015-ben megjelent The Hidden Wealth of Nations (A nemzetek rejtett vagyona) című könyvében azt írja, világszerte nyolcezer milliárd dollár lehet adóparadicsomokban. Ez alapján a Panama Papers csak a jéghegy csúcsa - már csak azért is, mert a Mossack Fonseca csak a negyedik legnagyobb offshore-specialista ügyvédi iroda. (És még ebből sincs a teljes anyag feldolgozva.) 

A most nyilvánosságra került ügyek inkább annak érzékeltetésére jók, milyen elképesztő különbségek vannak abban, kire milyen szigorúan vonatkoznak az adótörvények. Az adófizető állampolgárok döntő többségének nincs más lehetőségük, egyszerűen be kell fizetniük a közterheket, és kész. Most csak arra láttunk konkrét bizonyítékot, hogy politikusoknak, oligarcháknak, sportolóknak, filmeseknek, illetve bárkinek, akinek van ehhez elég pénze, egészen más opcióik is vannak. 

Politikusok esetében pedig azért különösen kényes ez, mert ők azok, akik dönthetnek a közteherviselés szabályairól. Ha közben ők maguk kibújnak alóla, az akkor sem vállalható, ha konkrét törvénytelenséget nem is mindig követnek el. 

Az iratok kiszivárgása óta eltelt hét eseményei azt is jól mutatják, milyen különbségek vannak az ilyen ügyek következményei között különféle rendszerekben. Lehet ugyan, hogy a politikusok ugyanúgy próbálnak ügyeskedni a világon mindenfelé, de egyáltalán nem mindegy, hogy ha lebuknak, akkor tömegtüntetés és a miniszterelnök megszorongatása, majd visszaléptetése következik, mint Izlandon, vagy el sem jut az emberekhez a sztori, mint Kínában és Oroszországban.