Nem a levegőbe beszélt Tarlós István főpolgármester tavaly decemberben, amikor a több szempontból már kerékpárosbarátnak mondható budapesti közlekedés megregulázásával fenyegetőzött.
Mint arról egy városvezetői értekezletről kiszivárgott fénykép tanúskodik, a 27/2016-os főpolgármesteri utasítás több ponton visszacsinálná azt, amit az elmúlt években a kerékpárosok nyomására (Critical Mass, Kerékpáros Klub) a főváros bevezetett:
„Tarlós István döntött: visszaviszi Budapestet a ’70-es évekbe, és újra kirobbantja a bringás forradalmat! Úgy tűnt, modern várost csinál Budapestből, erre decemberben bejelentette, hogy véget vet a kerékpáros és közösségi közlekedési fejlesztéseknek”
- kommentálta a dokumentumot a Kerékpáros Klub Facebook-oldala.
A tervezett intézkedésekről:
Ez talán a legdurvább visszalépés: A kerékpárút kialakításánál nem kell figyelembe venni azt, hogy a kerékpárosok a legrövidebb távon érjék el céljaikat, ezzel is vonzóbbá téve a biciklizést. Mivel a biciklit nem kőolajszármazék, hanem ember hajtja, duplán riasztó lehet a hosszabb útvonal.
Azaz mostantól az autósokat külön nem figyelmezteti semmi arra, hogy az úton kerékpárosok is közlekednek, amely nem sokat fog segíteni azokon az autósokon, akik nem szoktak a biciklisekhez, de a kerékpárosok számára biztosan veszélyesebb lesz a biciklizés.
Az egyirányú utcákban kialakított kétirányú kerékpárosforgalom felülvizsgálata. Ennek az intézménynek hátterében állítólag a balesetveszély áll, bár ez egy bevett dolog a világ fejlettebb városaiban, az utóbbi években Budapesten is, ahol fokozatosan bevezették 120 utcában.
Ez is igazi disznóság Tarlósék részéről hiszen a legtöbb buszsáv keskenyebb, mint 4,5 méter. Ahol ugyanis a buszsávban nem lehet tekerni, ott majd „eggyel beljebb” kell, így aztán simán jobbról fog előzni a busz. Lehet azon tanakodni, hogy melyik megoldás jelent nagyobb veszélyt a kerékpárosra és a buszon utazókra is akár.
Ilyen most a Margit híd és a Bajcsy-Zsilinszky út: a járdán kialakított kerékpársáv mellett az úton (buszsávban) is van felfestve a bicikliseknek sáv. Nyilván a járdán inkább a családosok közlekednek, az úton pedig azok, akik sietnek vagy féltik a gyalogosokat. Ha ez megszűnik, az amúgy is a gyalogosok közé eresztett kerékpárosok még többen lesznek a járdán, ahol egyébként semmi keresnivalójuk nem lenne egy normális városban, hiszen az a náluk is gyengébbeké, a gyalogosoké.
Pedig az utóbbi években a sok hülyeség mellett a kerékpárosok számára egyre figyelmesebb arcát mutatta a város, mégha igen messze van még attól Budapest, hogy - ha nem is egy Amszterdam - de legalább egy, kerékpárutakkal sűrűn behálózott Berlin legyen.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) számos ponton segítette a kerékpáros-közlekedés fejlesztését, több projekt is indult új kerékpársávok kialakítására (A Kiskörút után az Üllői út, Rákóczi út következett volna), és a 2013-ban elfogadott Balázs Mór-terv, Budapest következő harminc évének fejlesztési irányait összefoglaló iromány is prioritásként kezelte a kerékpárosokat.
A Nagykörúton kívül is egyre komolyabb/hosszabb bicikliutak lettek, már-már hálózatot alkotva; leszoktak a térkőből kialakított kerékpárutak építéséről; több ponton táblákkal és felfestésekkel segítették, hozták előnybe a kerékpárosokat, és kiépült a közösségi biciklis rendszer is, a Bubi. Mindennek meg is lett az eredménye: robbanásszerűen nőtt a biciklizők száma a városban.
Mint egy tavalyi kutatásból kiderült, már többen bicikliznek munkanapokon, mint hétvégén Budapesten, az Andrássy úton pedig minden tizedik közlekedő biciklis volt, a kilencvenes évek óta megtízszereződött a biciklizők száma a városban.
Tarlós István ugyanakkor az elmúlt években többször kifejtette, hogy nem ért egyet azzal a szemlélettel, amely a közösségi közlekedést és a környezetbarát egyéni közlekedést helyezi az autós közlekedés elé.
Problémája volt például azzal is, hogy a Nagykörúton a 4-6-os villamost hozták előnybe a lámpaállítással az autósokkal szemben (nyilván azért, mert a villamoson százszor többen utaznak, mint az autókkal), de nem kedvelte a buszsávokra engedett bicikliseket sem.
Ennek a hetvenes évekbeli szemléletének megfelelően üzent hadat, majd szorította ki a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd verte szét a BKK-t (számos jogkört megvontak a közlekedésszervezőtől tavaly), hogy aztán most ellenállás hiányában mindent visszacsináljon, amit az elmúlt években kilobbizott magának a kerékpáros-társadalom (Helyesebben azok, akik nem csak autóval közlekednek a városban).
Süket fülekről számolt be a Kerékpáros Klub, ők januárban mutattak be egy javaslatcsomagot kerékpárosbarát fejlesztésekkel a városvezetésnek, ám semmiféle reakció nem érkezett:
„Januárban tárgyaltunk Tarlós helyettesével, Szeneczey Balázzsal, aki egy szakmai anyagot kért tőlünk. 20 oldalban megírtuk neki, mi a teendő Budapesttel, de még annyit sem válaszolt, hogy „köszi, megkaptuk”.”
A legközelebbi budapesti biciklisfelvonulás, az I Bike Budapest (ex-Critical Mass), április 23-án lesz egyébként. Ezen a héten csütörtökön pedig a Tütü klubban mutatja be a Kerékpáros Klub a fent említett javaslatcsomagot, amelyről a klubbal, a BKK volt vezetőjével, Vitézy Dáviddal és egy holland kerékpáros városfejlesztővel, Gerrit Faberrel beszélgetnek.
A városvezetői értekezletről megkérdeztük Almássy Kornélt a kerékpáros terület felelősét (amely az átszervezés után a Budapest Közúthoz került), aki azt állította, nem hallott a tervekről. Feltettük kérdéseinket a BKK-nak is és a főpolgármesteri hivatalnak, az ő válaszukat egyelőre várjuk.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.