Tarlós és a budapesti Fidesz tönkrevágná a kerékpárosok életét Budapesten

Nem a levegőbe beszélt Tarlós István főpolgármester tavaly decemberben, amikor a több szempontból már kerékpárosbarátnak mondható budapesti közlekedés megregulázásával fenyegetőzött.

Mint arról egy városvezetői értekezletről kiszivárgott fénykép tanúskodik, a 27/2016-os főpolgármesteri utasítás több ponton visszacsinálná azt, amit az elmúlt években a kerékpárosok nyomására (Critical Mass, Kerékpáros Klub) a főváros bevezetett:

Főpolgármesteri utasítás egy városvezetői értekezletről (Forrás: I Bike Budapest/A Kerékpáros Klub Facebook-oldala)

„Tarlós István döntött: visszaviszi Budapestet a ’70-es évekbe, és újra kirobbantja a bringás forradalmat! Úgy tűnt, modern várost csinál Budapestből, erre decemberben bejelentette, hogy véget vet a kerékpáros és közösségi közlekedési fejlesztéseknek”

- kommentálta a dokumentumot a Kerékpáros Klub Facebook-oldala.

A tervezett intézkedésekről:

A továbbiakban nem kell érvényesülnie a legrövidebb útvonal elvének

Ez talán a legdurvább visszalépés: A kerékpárút kialakításánál nem kell figyelembe venni azt, hogy a kerékpárosok a legrövidebb távon érjék el céljaikat, ezzel is vonzóbbá téve a biciklizést. Mivel a biciklit nem kőolajszármazék, hanem ember hajtja, duplán riasztó lehet a hosszabb útvonal.

Külön kerékpársáv felfestése nem kötelező

Azaz mostantól az autósokat külön nem figyelmezteti semmi arra, hogy az úton kerékpárosok is közlekednek, amely nem sokat fog segíteni azokon az autósokon, akik nem szoktak a biciklisekhez, de a kerékpárosok számára biztosan veszélyesebb lesz a biciklizés.

Az egyirányú utcákban kialakított kétirányú kerékpárosforgalom felülvizsgálata. Ennek az intézménynek hátterében állítólag a balesetveszély áll, bár ez egy bevett dolog a világ fejlettebb városaiban, az utóbbi években Budapesten is, ahol fokozatosan bevezették 120 utcában.

A keskenyebb buszsávokban (<4,5 m) a kerékpározás lehetőségének felülvizsgálata

Ez is igazi disznóság Tarlósék részéről hiszen a legtöbb buszsáv keskenyebb, mint 4,5 méter. Ahol ugyanis a buszsávban nem lehet tekerni, ott majd „eggyel beljebb” kell, így aztán simán jobbról fog előzni a busz. Lehet azon tanakodni, hogy melyik megoldás jelent nagyobb veszélyt a kerékpárosra és a buszon utazókra is akár.

Nincs többé párhuzamos kerékpársáv

Ilyen most a Margit híd és a Bajcsy-Zsilinszky út: a járdán kialakított kerékpársáv mellett az úton (buszsávban) is van felfestve a bicikliseknek sáv. Nyilván a járdán inkább a családosok közlekednek, az úton pedig azok, akik sietnek vagy féltik a gyalogosokat. Ha ez megszűnik, az amúgy is a gyalogosok közé eresztett kerékpárosok még többen lesznek a járdán, ahol egyébként semmi keresnivalójuk nem lenne egy normális városban, hiszen az a náluk is gyengébbeké, a gyalogosoké.

Felfelé ívelt a biciklis kultúra

Pedig az utóbbi években a sok hülyeség mellett a kerékpárosok számára egyre figyelmesebb arcát mutatta a város, mégha igen messze van még attól Budapest, hogy - ha nem is egy Amszterdam - de legalább egy, kerékpárutakkal sűrűn behálózott Berlin legyen.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) számos ponton segítette a kerékpáros-közlekedés fejlesztését, több projekt is indult új kerékpársávok kialakítására (A Kiskörút után az Üllői út, Rákóczi út következett volna), és a 2013-ban elfogadott Balázs Mór-terv, Budapest következő harminc évének fejlesztési irányait összefoglaló iromány is prioritásként kezelte a kerékpárosokat.

A Nagykörúton kívül is egyre komolyabb/hosszabb bicikliutak lettek, már-már hálózatot alkotva; leszoktak a térkőből kialakított kerékpárutak építéséről; több ponton táblákkal és felfestésekkel segítették, hozták előnybe a kerékpárosokat, és kiépült a közösségi biciklis rendszer is, a Bubi. Mindennek meg is lett az eredménye: robbanásszerűen nőtt a biciklizők száma a városban.

Mint egy tavalyi kutatásból kiderült, már többen bicikliznek munkanapokon, mint hétvégén Budapesten, az Andrássy úton pedig minden tizedik közlekedő biciklis volt, a kilencvenes évek óta megtízszereződött a biciklizők száma a városban.

Tarlósnak nem tetszett

Tarlós István ugyanakkor az elmúlt években többször kifejtette, hogy nem ért egyet azzal a szemlélettel, amely a közösségi közlekedést és a környezetbarát egyéni közlekedést helyezi az autós közlekedés elé.

Problémája volt például azzal is, hogy a Nagykörúton a 4-6-os villamost hozták előnybe a lámpaállítással az autósokkal szemben (nyilván azért, mert a villamoson százszor többen utaznak, mint az autókkal), de nem kedvelte a buszsávokra engedett bicikliseket sem.

Ennek a hetvenes évekbeli szemléletének megfelelően üzent hadat, majd szorította ki a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd verte szét a BKK-t (számos jogkört megvontak a közlekedésszervezőtől tavaly), hogy aztán most ellenállás hiányában mindent visszacsináljon, amit az elmúlt években kilobbizott magának a kerékpáros-társadalom (Helyesebben azok, akik nem csak autóval közlekednek a városban).

Süket fülekről számolt be a Kerékpáros Klub, ők januárban mutattak be egy javaslatcsomagot kerékpárosbarát fejlesztésekkel a városvezetésnek, ám semmiféle reakció nem érkezett:

„Januárban tárgyaltunk Tarlós helyettesével, Szeneczey Balázzsal, aki egy szakmai anyagot kért tőlünk. 20 oldalban megírtuk neki, mi a teendő Budapesttel, de még annyit sem válaszolt, hogy „köszi, megkaptuk”.”

A legközelebbi budapesti biciklisfelvonulás, az I Bike Budapest (ex-Critical Mass), április 23-án lesz egyébként. Ezen a héten csütörtökön pedig a Tütü klubban mutatja be a Kerékpáros Klub a fent említett javaslatcsomagot, amelyről a klubbal, a BKK volt vezetőjével, Vitézy Dáviddal és egy holland kerékpáros városfejlesztővel, Gerrit Faberrel beszélgetnek.

A városvezetői értekezletről megkérdeztük Almássy Kornélt a kerékpáros terület felelősét (amely az átszervezés után a Budapest Közúthoz került), aki azt állította, nem hallott a tervekről. Feltettük kérdéseinket a BKK-nak is és a főpolgármesteri hivatalnak, az ő válaszukat egyelőre várjuk.

;