Amint Amerika elkezdi bírálni Magyarországot, a távirati irodánál megáll az idő

Három történet. Mindegyikben az a közös, hogy az Egyesült Államok súlyos kritikát fogalmaz meg Magyarországgal szemben, a gyors tájékoztatásra létrehozott Magyar Távirati Iroda pedig azonnal különös üzemmódra vált.

2015. október 28.

Colleen Bell amerikai nagykövet a Corvinus Egyetemen tartott előadásában igen kemény kritikát fogalmazott meg az Orbán-kormánnyal szemben. Ekkor derült ki, hogy hiába távozott a kormány által már szinte ellenségként kezelt André Goodfriend ügyvivő, valójában nem egyetlen ember, hanem az amerikai külügy tekint kritikusan a magyarországi fejleményekre. A nagykövet felemlegette a korrupciót, az állandóan változó szabályok miatt kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, a növekvő hatalomkoncentrációt, a paksi atomerőmű bővítése körüli átláthatatlan kavarásokat és a civil szervezetek vegzálását.

Fotó: MTI

És erről az egészről hallgatott az MTI. A beszéd abból a szempontból valóban váratlan volt, hogy Bell egészen addig ismerkedett az országgal, így enyhülni látszott a két ország közötti korábbi feszültség. Ez volt a nagykövet első, de annál erősebb kritikája, éppen ezért erős hír volt. Tőlünk Magyari kolléga ott volt a Corvinuson, de aki kihagyta a helyszínen, az elolvashatta a beszédet az amerikai követség honlapján, akár magyarul is. alig valamivel annak elhangzása után.

Az MTI viszont se nem tudósított, se nem számolt be a nagykövet beszédéről. Az persze kicsit furcsán vette ki magát, amikor másnap Szijjártó Péter az MTI-nek nyilatkozva visszautasította az MTI által nem is idézett Bell szavait. Így aztán Szijjártó keménykedése után az MTI kénytelen volt legalább annyit betenni a másnapi cikkének a legvégére, hogy "A nagykövet mások mellett kritizálta a kormány menekültpolitikáját, a paksi atomerőmű bővítését és a korrupciót". Végtelenül bénán így magyarázták mindezt az MTVA Sajtóosztály Facebookján:

„Utóbb derült csak ki, hogy - sokak számára is váratlanul - a nagykövet asszony, eddigi gyakorlatával ellentétben a magyar belpolitikát érintő kérdésekről is beszélt.

Tegnap, az esemény után több internetes portál is beszámolt a beszédről, melyet az MTI azért nem vett át, mert a hírügynökség - miként Ön is bizonyára tudja - a kiadás tényével hitelesíti az adott eseményről szóló híradást, ahogy azt a nemzetközi sztenderdek is megkívánják.

Ugyanakkor az MTI a külügyminiszter hivatalos reagálását követően beszámolt a Colleen Bell által tegnap este elmondottakról.”

Az MTI egyébként rendszeresen vesz át híreket más lapoktól, de erre sem lettek volna rászorulva, hiszen a követség angolul és magyarul is kirakta a beszédet, márpedig azért az elég hiteles forrása a nagykövet felszólalásának. A magyarázatból az is kiderült, ha Szijjártó nem szól vissza, nem kerül be Bell beszéde az MTI-be. Aztán Lázár is megkapta a lehetőséget, hogy visszautasítsa a nagykövet szavait.

2016. január 28.

Barack Obama a nemzetközi holokauszt-emléknapon Izrael washingtoni nagykövetségen mondott beszédet. Ebben emlékeztetett arra, hogy az amerikai kormány fellép az antiszemitizmus ellen, és példaként Magyarországot hozta fel, amelynek kormányát eltántorították, hogy szobrot állítsanak egy antiszemitának. Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrára gondolt.

Obama így fogalmazott:

"Éppen ezért, amikor szobrot készültek állítani a második világháború egyik antiszemita vezetőjének Magyarországon, akkor élen jártunk abban, hogy a kormány visszakozzon ettől. Ez nem csak egy mellékes kérdés volt a magyar kapcsolatainkban, hanem tudattuk velük, hogy a lépés a jó viszony fenntartásának alapja."

Az MTI washingtoni tudósítója, Járai Judit részletesen beszámolt Obama beszédéről, de a tudósításában a Magyarországról szóló részről egy szó sem esett. Tíz órával később bővítették ki a hírt a Hóman-szoborra vonatkozó résszel, és percekkel később már olvasható volt az MTI-ben Havasi Bertalannak, a miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének a reakciója is arról, hogy nem volt semmiféle amerikai nyomásgyakorlás.

Ezzel indokolt az MTVA Sajtóosztálya:

„Az MTI/MTVA washingtoni tudósítója Barack Obama – az MTI kiadásában 07 óra 07 perckor összefoglalt – beszédét a Washington Post részletes tudósításának felhasználásával készítette el, amely lap pedig az AP helyszínen tartózkodó tudósítójának anyagára támaszkodott.

Sem a Washington Post, sem az AP anyaga nem tett említést arról, hogy Obama elnök a beszédében Magyarországra is kitért volna. Miután az MTI szerkesztői a Fehér Ház honlapján megtalálható teljes beszédszöveg alapján észlelték a Magyarországra tett kitételt, 15 óra 10 perckor úgynevezett „Bővített anyagot” adtak ki, amelyben természetesen szerepeltették mindazt, ami az Obama-beszédben Magyarországra utalt.”

Ezek szerint az MTI/MTVA Washingtonban dolgozó tudósítója éppen olyan forrásokat használ, mintha itthonról dolgozna. Pontosabban még olyanokat sem, mert a Népszabadság, aztán több magyar lap már délelőtt beszámolt a Hóman-szobrot emlegető Obama-beszédről. Az MTI délután háromig várt a frissítéssel.

2016. április 13-14.

Az a tíz óra, ami már az Obama-beszédnél is szükséges volt az MTI számára, hogy a saját hírét végül befrissítse a Magyarországot ért, a magyar sajtóban ekkor már megjelent kritikákkal, előjött most is.

Az amerikai külügy adta ki az éves jelentését szerdán arról, hogyan alakul az emberi jogok helyzete világszerte. Nem volt váratlan esemény, John Kerry külügyminiszter mutatta be a dokumentumot. Az MTI már szerda este 21:20-kor kiadott egy rövidhírt a témában, ezzel a címmel: Amerikai külügyminisztérium: a világ számos országában megsértették az alapvető jogokat 2015-ben.

Aztán jött a bővebb változat, csütörtökön 0:45-kor, ugyanezzel a címmel, alaposabban feldolgozva a jelentést. Ebben már szerepel az is, hogy az Egyesült Államok szövetséges országokat is bírált, példákat is hoz, hogy milyen gondokat talált az USA Törökországban, Egyiptomban és Franciaországban.

De Magyarországról egy szó sem szerepelt az MTI összefoglalójában.

Nálunk az éjszakai szünet után kezdő reggeles ügyeletes az MTI-hírét olvasva utánanézett, hogy valóban nem tért-e ki a jelentés Magyarországra. Az amerikai külügy honlapján ezt gyorsan lehetett ellenőrizni, hosszabban volt szó Magyarországról. Ott, ahol a szövetségeseket érintő kritikák voltak, és amiből idézett is az MTI, csak éppen Egyiptomot, Törökországot és Franciaországot emelte ki.

7:22-kor tettük ki a cikket. Az MTI washingtoni tudósítójától ez után jelent meg a magyar közvéleményt minden bizonnyal megrázó hír arról, hogy „Cruz szerint Trump támogatói próbálják megfélemlíteni a küldötteket”.

Majd egyszer csak, cikkünk megjelenése után, amiben kitértünk arra is, hogy az MTI elhallgatta az amerikai külügy kritikáját, 7.34-kor kiadta az távirati iroda washingtoni tudósítójának hosszabb, aligha tíz perc alatt megírt cikkét "Az amerikai külügyminisztérium jelentést tett közzé az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről" címmel.

Ebben már részletesen írnak a bírálatokról. A jelentésről szóló első MTI-hír és a kritikákat is tartalmazó beszámoló között tíz óra telt el.

Rákérdeztünk az MTVA-nál, hogy mi tartott ennyi ideig és miért fagy le rendre az elvileg a gyors tájékoztatásra létrehozott, ráadásul közpénzből washingtoni tudósítót is foglalkoztató távirati iroda, ha Amerika bírálja Magyarországot.

Íme a kérdések, válaszokkal:

Hogyan lehetséges az, hogy miközben az első és a második hírükben is arról írtak, hogy az Egyesült Államok a szövetségeseit is bírálta, és erre példákat is hoztak, egy szót sem írtak arról, hogy Magyarországot is érték kritikák?

A Magyarországot érintő rész feldolgozását a témában leginkább járatos kollégára, a helyi tudósítóra bíztuk, így az első híradások közben már készült az a másik híradás is, mely átfogó, teljes képet nyújtott a Magyarországról szóló amerikai bírálatokról.

Miért csak tíz órával az első hírük után számoltak be a kritikákról, miután nálunk is megjelent a hír? Az időeltolódás aligha lehet magyarázat, hiszen feltételezhetően az amerikai tudósító a tengeren túlon dolgozik.

A részletes, mindenre kiterjedő, az Egyesült Államok kritikai megállapításait alaposan feldolgozó híranyag elkészítése ennyi időt vett igénybe. Az Önök híre 07:22-kor élesedett. A mi hírünk 07:34-kor ment ki. Megítélésünk szerint súlyos aránytévesztés azt gondolni, hogy a nemzeti hírügynökség munkáját a 444.hu akkor még csak pár perces híradása bármiben is befolyásolta. Gyakorló újságíróként, szerkesztőként bizonyára pontosan tudja, hogy egy 07:34-kor kiadott hír elkészítése már javában folyt 07:22-kor. Vagyis szó sem lehet arról, hogy a két időpont között ok-okozati összefüggés van.

Hogyan előzhették meg olyan hírek is az amerikai kritikákról szóló jelentést Járai Judittól, mint az "Amerikai előválasztás - Cruz szerint Trump támogatói próbálják megfélemlíteni a küldötteket"?

A szerkesztők és a tudósítók a szerkesztői szabadságuknak megfelelően olyan, releváns hírekkel jelentkeznek, melyek hazai közérdeklődésre tarthatnak számot. Másképpen megközelítve a kérdést, bizonyára az történt, hogy az Ön által kifogásolt anyag már elő volt készítve az ottani, korábbi híradások alapján, s kézenfekvő volt, hogy tudósítónk azt adja ki előbb, semmint az Ön által – egyébként tévesen - hiányolt anyagot.

Mi értelme van amerikai tudósítót foglalkoztatni, ha lemaradt arról is, amikor Barack Obama kritizálta Magyarországot a Hóman-szobor miatt és arról is, hogy az amerikai külügy a jelentését bírálta Magyarországot?

Hiba lenne számon kérni egyetlen amerikai tudósítónkon, hogy az Egyesült Államokban történő ezernyi párhuzamos hírértékű esemény mindegyikén nem tud személyesen jelen lenni, vagy nem értesül mindegyikről, esetleg a számtalan esemény valamelyike éppen elkerüli a figyelmét.

Miért marad le rendre az MTI azokról a hírekről, amikor az Egyesült Államok bírálja Magyarországot? Három példa: Colleen Bell beszéde a Corvinus Egyetemen 2015. október 28-án, Barack Obama beszéde 2016. január 28-án, az amerikai külügy jelentése 2016. április 14-én.

Az MTI minden, Ön által hiányolt ügyben tájékoztatta Magyarország közvéleményét. Ha egy történet az előzetes várakozásokkal szemben izgalmassá válik, egy Magyarországra vonatkozó motívummal gazdagodik, amelyiken a tudósítónkkal eredetileg nem voltunk – vagy nem lehettünk - jelen, akkor utólag azonnal rácsatlakozunk az alaphírre, más alternatív hírforrásokat, a nemzetközi hírügynökségek tájékoztatását is folyamatosan figyelve. A tudósító munkáját akár itthonról is kisegítve. Pontosan ez történt az Ön által említett Obama-beszéd kapcsán is. A Magyarországot érintő részt azok a nagy hírügynökségek, amelyeket elsőként használtunk, nem említették meg. Mert nyilván nem azt tartották a legfontosabbnak. Amint kikerült a teljes Obama-beszéd a netre, az MTI azonnal feldolgozta a magyarokról szóló részt.

Az MTVA szerint mi voltunk inkorrektek

Egy fontos megjegyzés: az MTVA Sajtóosztálya szerint szakmailag minden szempontból inkorrekt címmel számoltuk be a jelentésről: Az MTI kifelejtette az összefoglalójából, hogy az amerikai külügy Magyarországot is bírálta az emberi jogok megsértése miatt.

Szerintük azért, mert, idézem: „az MTI a témáról nem közölt összefoglalót: ehelyett a tematikus bontás szabályai szerint több külön anyagot jegyeztünk erről. Egyet (rövidhírrel felvezetve) általában a világban tapasztalható jogsértésekről. Egy másikat külön a Magyarországot érintő megállapításokról – beleértve ebbe a velünk szemben kritikus állásfoglalásokat. Az első anyagot az éjszakai ügyeletes írta, a másikat – témagazdaként – a washingtoni tudósító. Ez a magyarázat a két anyag elkészülte közötti időbeli csúszásra – tudatos csúsztatásról beszélni pedig azért is furcsa, mert a reggel 7 óra 34-kor kiadott hír még mindig teljességgel felhasználóbarát kiadási időpont. A tematikus bontás tervszerű alkalmazására példa az is, hogy a bukaresti tudósítónk az amerikai jelentés alapján beadott egy megint másik anyagot az erdélyi magyarságot Romániában érő jogsértésekről is. (Kiadási időpontja: 2014. 04.14. – 16:18.)”

Abban nem jutottunk egyezségre, hogy miért inkorrekt a cím, amikor a cikkünk megjelenésekor az MTI konkrétan nem számolt be a kritikákról, csak később, amit jeleztünk is a cikk szövegének frissítésével.

És arról sem sikerült megállapodnunk, hogy szakmailag mennyire indokolt kihagyni éppen Magyarországot egy nemzetközi jelentésről készült részletes beszámolóból, amit bátran nevezhetünk összefoglalónak. Mi érdekelheti jobban a magyar olvasót, az amerikai külügy Egyiptomot vagy Magyarországot érintő bírálata? Az MTI-nél az előbbi jött ki rövidhírben, majd bővebb cikkben (úgynevezett összefoglalóban), aztán tíz órával később, miután más is elkezdett vele foglalkozni, a magyar kormány számára kínos cikk is megjelent.

Mindez a magyarázat szerint azért, mert az itthoni ügyeletes gyorsan össze tudta szedni a teljes jelentésnek a világra vonatkozó részét, a Magyarországot érintő részt viszont a témaszakértőnek mondott, egyébként Washintongban ülő tudósító rakhatta be, tíz óra megfeszített munkával. Bár előtte még megírta Ted Cruz kiakadását Donald Trump rajongóira, hiszen az jobban érdekelheti a magyar közvéleményt.

Az amerikai jelentés egyébként a magyar sajtószabadságért is aggódik.

Fotó:  Anadolu Agency