Orbán Viktor legfeljebb 20 évig használhatja a Várban épülő irodáját

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vezetésével 120 percig ismerkedhettek az újságírók kedden kora este a kormány Várba költözési terveivel.

Érezhető volt a komoly elköteleződés, Lázár alaposan elmélyedt a Vár épületeinek, és különösen a Karmelita kolostornak a történetében, és elmondta, hogy intellektuális szempontból is izgatja a kormányzás fizikai térbe helyezésének általános kérdése.

Egyforma lesz Lázár és Rogán (vagy aki a tisztségüket 2018-ban viseli) szobája majd

A Karmelita kolostor az a hosszú sárga épület, ami a Lánchíd felett látható a Várban. Ha Gellért felől nézzük a Várat, akkor először van a királyi palota (a kupolás), aztán a fehér Sándor palota, és mellette a sárga, az előzőnél nagyobb épület az, ahová a miniszterelnök hivatala költözik. Kb. 13 milliárdba kerül a Karmelita kolostor felújítása, erre jön majd még a berendezés és a mélygarázsok is.

Orbán Viktor (vagy aki éppen a miniszterelnök lesz) a tervek szerint csak kb. 20 évig használhatja majd a Karmelita kolostort. Mert a terv szerint utána el kell költöznie (vagy annak, aki éppen a miniszterelnök lesz) a szomszédos fehér épületbe, a Sándor palotába. Ott most a köztársasági elnök hivatala van, ám az tovább költözik szintén egy házzal arrébb, az egykori királyi palotába. Csak erre még várni kell, most egyszerre nem lehet mindent megépíteni.

Az egykori kolostor (ahonnan II. József elűzte a karmelitákat) épületében lesznek a 2018-as választás után a kormányülések, amelyeket most még a Parlamentben tartanak.

Az épület északi végében, a Dunára néző oldalon egy kétemelet belmagasságú teremben ülnek majd össze a miniszterek. Mellette, a ház középső részén tud majd Orbán Viktor (vagy aki akkor a miniszterelnök lesz) dolgozni. Ebben dolgozószoba és vendégek fogadására alkalmas két terem segíti majd. Ezekből nyílik majd a terasz, ami eredetileg nem volt az épületen soha, de most építenek rá.

Mivel a Vár látképe a világörökség része, így az UNESCO engedélye nélkül nem lehet bolygatni. Csepreghy Nándor államtitkár személyesen tárgyalt a közelmúltban Párizsban a szervezet igazgatójával, és mindenkit megnyugtatott, hogy a terasszal az ENSZ szervezetének nincs dolga, ők a sziluettre ügyelnek csak. Ám is változik majd, mert a Karmelita kolostor mellé visszaépítenek egy évtizedek óta nem létező melléképületet, mert oda tervezik a gépészeti részt. Erről még folynak az egyeztetések az UNESCO-val, de Lázárék bizakodónak tűntek.

De az épületbe nem csak a miniszterelnök és a stábja költözik majd, hanem a helyettese (most Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az), továbbá a két személye közeli miniszter is. E tisztségeket most Lázár János Miniszterelnökséget vezető, illetve Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter töltik be.

Kérdésünkre, hogy Lázár vagy Rogán irodája hol lesz, és melyikük lesz közelebb a miniszterelnökhöz, Lázár János csak annyit mondott, hogy ugyanolyan berendezésű és méretű szobáik lesznek.

Orgona, könyvtár, kert

Az épület reprezentációs termeit műtárgyak és térképek díszítik majd, amelyek a magyar államiság és nemzeti függetlenség gondolatát mutatják be. Lázár János azt szeretné, ha a férfi mosdóban 19. és 20. századi, politikusokról készült karikatúrák lennének. Mintegy 200 ember dolgozik majd az épületben.

De nem lesz az egész Karmelita kolostor a politikáé. Az emberek is használhatják majd, többek között művelődésre, hiszen az egykori templomi részen (ahol eddig a Várszínház volt) koncertterem lesz, ahová még egy orgonát is beépítenek. A kertbe is bemehetnek majd az emberek.

Lázár János csak egy dolgot szeretett volna nagyon, és azt el is érte: lesz egy könyvtár is az épületben. "Ez arra utal majd, hogy a politizálást értelmiségi szakmának tekintjük" - mondta.

Jöhet Pintér és Varga is (vagy aki akkor lesz a miniszter)

A Vár többi részét is magához veszi a politika. A Magyar Tudományos Akadémia által most még elfoglalt épületbe (Országház utca) hamarosan a Belügyminisztérium költözhet. A Szentháromság téren lévő Nemzeti Levéltár pedig átadhatja helyét a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, bár itt még nem döntötték el, hogy visszaépítsék-e az 1904-ben emelt neogótikus homlokzatot 26 milliárdért, vagy inkább maradjon a most is látható, középkori képét idéző változat.

Zoboki Gábor építész (ő tervezte a Müpát is) arról beszélt, hogy a Karmelita kolostor környékét (Szent György tér) teljes pompájában építik újjá fokozatosan, és olyan lesz, mint 1916-ban volt, amikor itt koronázták meg IV. Károlyt, az eddigi utolsó magyar királyt.

Zoboki nem fukarkodott a jelentős szavakkal, amikor a Karmelita kolostorról és az előtte lévő térről beszélt:

  • Ez a magyar nemzet főtere,
  • a magyar akropolisz,
  • Budapest szakrálisan legmagasabb pontja,
  • tudatosan aszkéta homlokzat,
  • a kormányülések terméből kilépve csodát kapunk.

És hogy miért kell ez az egész?

Lázár János szerint a legpraktikusabb, legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választotta a kormány. A hatalmi ágak szétválasztása érdekében a miniszterelnöknek ki kell mennie a Parlamentből, mert a pártállami múltat idézi a közös tető, ezért döntött 2011-ben a parlament a szétválásról. És a Várban úgyis a legtöbb épület az államé, így nem kell újakat venni. És a magyar történelem is ezzel a hellyel köti össze a kormányzást, különösen a kiegyezés és a világháborús német megszállás közti időszakból, ami igazodási pont most.

Még néhány gondolat a minisztertől:

  • Mi nem vagyunk annyira bátrak, mint annak idején Gyurcsány miniszterelnök úr volt.
  • Nem privatizáljuk az épületeket, hanem a magyar adófizetők tulajdonában maradnak.
  • Az épület puritán és nem urizál.
  • Nem volt a Sándor palota berendezéséről sem vita 2002 után, pedig ott nagyon felülreprezentáltak a labancok.
  • A magyar kertépítészet mélyen alulreprezentált a közgondolkodásban.

Kiderült továbbá, hogy a Széchényi Könyvtár kiköltözése most nincs napirenden.

17 éve napirenden

A miniszterelnök Várba költöztetését még 1999-ben, az első Orbán-kormány idején kezdték szervezni, ám mire a kormányfőnek kinézett Sándor palota elkészült, addigra az MSZP volt hatalmon, és a baloldali kormány inkább a köztársasági elnököt helyezte el az épületben.

2013-ban született az újabb kormányhatározat, hogy a Várba megy a miniszterelnök. Azóta Nemzeti Hauszmann-terv néven a Vár teljes rekonstrukcióját is eldöntötték, összesen 200 milliárd forintért. A tervet felüggyelő testület több tagja is lemondott a közelmúltban, mert teljesen elhibázottnak tartják, hogy a Horthy-korszak látványvilágát építik újjá. Azzal sem értettek egyet, hogy a tudományos és művészeti intézmények helyébe politikai hivatalok kerüljenek.

A kormányon kívül az MNB alapítványai is építkeznek a Várban, két helyen is.