„Gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.”

Egyértelmű szöveg, szakemberek írták, a fertőző betegségekkel és járványügyekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ módszertani levelében áll.

Csakhogy nem jogszabály. Vagyis erre hivatkozva az óvodák vezetői nem tagadhatják meg azoknak a gyerekeknek a felvételét, akik nem kapták meg a kötelező védőoltásokat.

Legalábbis erre jutott Székely László ombudsman abban a jelentésben, amiről kedden már írtunk. Akkor még csak az összefoglalóját ismertük a jelentésnek, most már kikerült a teljes szöveg. Ebből kiderül, hogyan játszották ki oltásellenes szülők az állam szándékát arra, hogy a társadalom széles körű védettséget kapjon súlyos, de megelőzhető betegségek ellen.

Hiányzott az orvosi igazolás

Oltásellenes szülők egy bácsalmási óvodába akarták beíratni a gyereküket. Az óvoda vezetője azonban elutasította a kérelmüket, mert hiányzott az orvosi igazolás, hogy a „gyermek közösségbe felvehető”. Nem véletlenül nem volt ilyen papír, a háziorvos azért nem állította ki, mert a gyerek nem kapta meg a kötelező védőoltásokat.

A szülők az oltás beadása helyett eljárást kezdeményeztek az óvoda fenntartójánál és a jegyzőhöz fordultak. A jegyző pedig megsemmisítette az óvoda vezetőjének az elutasító határozatát és új eljárást írt elő.

Az újabb körben is kérte az óvoda vezetője a saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint kötelező orvosi igazolást. Azt a háziorvos továbbra sem adta ki, ezért egy Ausztriában, Bécsben praktizáló orvos írt igazolás arról, hogy a gyermek egészséges „semmilyen érv nincs az óvodába járás ellen”.

Az óvodavezető ezt követően felvette ugyan a gyereket, de a védőoltások hiányáról értesítette a gyerekorvost, a védőnőket, a járási hivatalt, a gyermekjóléti szolgálatot és a jegyzőt.

Ezzel pedig hosszú vitát indított el.

A járási hivatal az óvoda vezetőjének a véleményét osztotta, megismételve a cikk elején idézett szakértői állásfoglalást, miszerint „Gyermekközösségbe, továbbá alsó és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel.”

Ez viszont nem győzte meg a jegyzőt, aki szerint a módszertani levél nem jogszabály, sőt, egyáltalán nincs olyan jogszabály, ami kimondja, hogy meg lehet tagadni a be nem oltott gyerekek felvételét.

A szülőkről és a gyerekről ez derült ki:

• A védőnő már 2011. február 24-én jelezte a népegészségügyi intézetnek, hogy a gyerek nem kapta meg a 2 hónaposoknak előírt védőoltást.
• A szülők a védőoltás beadására kitűzött új időpontban, 2011. március 3-án sem jelentek meg.
• A 2011. március 7-én megküldött tértivevényes küldeményt nem vették át.
• A bajai népegészségügyi intézet 2011. március 29-én felszólította a szülőket, hogy az oltást 2011. április 7-én adassák be gyermeküknek.
• Az édesanya 2011. április 7-én megjelent ugyan, de csak azért, hogy közölje: az édesapa nem engedi beoltani a gyereket.
• A bajai népegészségügyi intézet hatósági eljárást indított védőoltási kötelezettség elmulasztása miatt, a szülőket pedig a 2011. április 21-i határozatával kötelezte a DPTa+IPV-i-Hib (2 hónapos) védőoltás beadatására egy héten belül.
• A szülők nem tettek eleget a határozatnak.
• Ezért 2011. május 26-án a hatóság 5000 forint eljárási bírságot szabott ki.
• A döntést a posta „nem kereste” jelzéssel küldte vissza, a hatóság a határozatot kézbesítettnek tekintette.
• Mindeközben a járási hivatal népegészségügyi intézete segítséget kért a járási hivatal gyámhivatalától „a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében”.
• Bácsalmás jegyzője 2012-ben elrendelte a gyermek védelembe vételét és egyben kötelezte a szülőket az elmaradt védőoltás beadatására.
• A hatóság 2014-ben a gyermek védelembe vételét fenntartotta.
• A népegészségügyi intézet megkereste a gyermekjóléti szolgálatot, amely 2014 decemberében arról tájékoztatta, hogy „a szociális munka eszközeivel megpróbáltak hatni a szülőre”, de nem tudták meggyőzni arról, hogy „a védőoltás elmulasztása a fizikai elhanyagolás tényét meríti ki”.
• A védőnő 2015. május 21-én ismét értesítette a szülőt, hogy az elmaradt védőoltásokat pótolják egy héten belül.
• A szülők nem vitték el a gyermeket, ezért a járási hivatal 2015. június 15-én felszólította a védőoltások pótlására.
• Mivel a szülő nem tett eleget a felszólításnak, a hatóság 2015. július 24-én elrendelte a 2 hónapos korban beadandó védőoltások beadását. Közben a 3, 4 és 18 hónapos korban adandó oltások is elmaradtak.
• A határozatot az édesanya átvette, de a szülők továbbra is megtagadták az oltás beadatását.
• A járási hivatal 2015. szeptember 2-án 50 000 forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte a szülőket, és új határidőt írt elő az oltás beadására.
• Az újabb határidőre sem oltatták be a szülők a gyereküket.
• 2015. október 19-én a járási hivatal a végrehajtás megindításáról döntött, és megkereste a jegyzőt a köztartozás behajtása miatt.
• Az ügyben szabálysértési eljárás nem indult
  

Nem csoda, hogy az ombudsmani vizsgálatban megkeresett egészségügyi államtitkár úgy vélte, hogy a

pénzbüntetések nem jelentenek kellő visszatartó erőt az oltást megtagadó szülők számára.

Kerestük mi is a minisztériumot, hogy ha a jogszabályok nem megfelelőek, akkor kezdeményezik-e azok megváltoztatását, de egyelőre nem kaptunk választ.

Hogy pontosan mire hivatkoztak a szülők, az nem derül ki a jelentésből. Az oltásellenesség alapja egy azóta visszavont, ráadásul valódi kutatások tucatjaival cáfolt tanulmány, ami összefüggést mutatott ki az autizmus és a csecsemőknek beadott MMR-vakcina között. Ennek ellenére rendre feltámad a hülyeség, és még az sem okoz problémát, ha a saját maguk által rendelt tanulmány sem bizonyította, hogy van összefüggés a védőoltások és az autizmus között.

Az biztos, hogy a védőoltásnál hatékonyabb mód jelenleg nincs súlyos fertőző betegségek megelőzésére. Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek - írja az ÁNTSZ az oltásellenes ostobaságoknál lényegesen szárazabb és unalmasabb közleményében.

Nemcsak a saját gyerekük egészségét kockáztatják

Azt természetesen nem lehet állítani, hogy száz százalékig kockázatmentes a védőoltás, hiszen vannak, akiket például egészségügyi okok - és nem a szüleik hülyesége - miatt nem oltanak. Ők pont azok, akiket a saját gyerekeik mellett súlyos veszélynek tesznek ki az oltásellenes szülők.

Az egészségügyi okok miatt nem oltott gyerekeket ugyanis védi, hogy a többi gyerek immunis lett a gümőkorra (TBC), torokgyíkra (diftéria), szamárköhögésre (pertussis), merevgörcsre (tetanus), gyermekbénulásra (poliomyelitis anterior acuta), kanyaróra (morbili), rózsahimlőre (rubeola), mumpszra, B típusú Haemophilus influanzae-ra (HiB), hepatitis B-re.

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kitől elkapniuk a betegséget. Ennek köszönhetően nem alakulnak ki járványok. Ha azonban az oltottak aránya egy közösségben kritikus szint alá csökken, akkor ez a hatás megszűnik. A kanyaró esetében minimum 95 százalék, a mumpsznál pedig 86 százalék oltottsági szint szükséges az oltatlan „potyautasok" védelméhez. Most hivatalosan 98 százalékos az oltottsági arány.

Vagyis az oltásellesek gyerekeit éppen azok védik most, akik oltják a gyerekeiket.

Viszont ha egyre sikeresebben terjesztik a hülyeségüket az oltásellenesek, annál nagyobb eséllyel kap el egy már szinte régen elfelejtett betegséget a gyerekük vagy az unokájuk.

Azzal a lehetőséggel már nem is számolva, hogy egy komolyabb járványban akár mutálódhat is a vírus, ezzel veszélyeztetve azokat is, akik már be vannak oltva.

Spanyolországban tavaly közel hamrinc év után halt meg diftériában egy hatéves, oltatlan fiú. Amerikában is azt gondolták, hogy sikerült végleg kiirtani a kanyarót az országból, de tavaly 12 év után meghalt egy nő, Kaliforniában komoly járvány tombolt. Németországban nincs kötelező védőoltás a kanyaró ellen, tavaly Berlinben volt nagy járvány, egy másfél éves fiú meg is halt. Ausztráliában abban az iskolában tombolt bárányhimlőjárvány, ahol szívesen fogadják a be nem oltott gyerekeket (ott kötelezően oltanak bárányhimlő ellen). Debrecenben egy Tbc-vel fertőzött dolgozó miatt 123 óvodást kellett beoltani áprilisban.

Iskolába is kötelező járni, akár akarja a szülő, akár nem

Ezer leagázása van a konkrét történetnek. A járási hivatal vezetője szerint az például nincs jól, hogy egy óvodavezetőnek úgy kell felelősséget vállalnia a rá bízott gyerekekért, hogy nincs lehetősége visszautasítani a be nem oltott gyereket. Bár szerinte nem is az óvodavezetőnek és nem is a szülőnek kellene eldöntenie, hogy az oltások veszélyesek-e, hanem tudományos kérdésekben a tudománynak kellene állást foglalnia. Ez mondjuk pont megtörtént, és a módszertani levélre hivatkozik az óvodavezető is. Csakhogy az nem jogszabály.

Van egy jogilag magasabb szintje is az ügynek. Az Alkotmánybíróság már foglalkozott a védőoltásokkal, arra jutottak, hogy a kötelező védőoltás elmaradása veszélyeztetheti az egyént és a közösséget. „Nemcsak a családnak, hanem az államnak is biztosítania kell a gyermekek számára azt a védelmet és gondoskodást, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges. Ezért az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit. Mivel a védőoltások az érintett egyén és a társadalom többi tagjának egészségét védik, a gyermekeknek érdekük fűződik ahhoz, hogy megkapják az életkorhoz kötött védőoltásokat. Továbbá a gyermekközösségek tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy a közösség tagjai minél nagyobb számban legyenek immunizáltak” - állapította meg 2007-ben az Ab, és azt is írták, hogy „hogy az oltás elmaradása elfogadhatatlan mentességet jelentene azok számára, akik nem egészségügyi vagy lelkiismereti okból, hanem azért nem oltatják be magukat (gyermeküket) mert bíznak abban, hogy mások megkapják az oltást, és így nem lesz járvány, ezért ők sem fertőződnek meg.

Vagy ott van az alaptörvény, ami kivételes esetben lehetővé teszi, hogy a gyerek a szüleivel szemben is jogosult lehet az állam védelemére, az állam felülírhatja a szülő neveléssel kapcsolatos döntését. Tipikusan ilyen a tankötelezettség kikényszerítése vagy az, ha a szülő elhanyagolja gyerekét.

Ehhez képest az ombusdman beidézte a Legfelsőbb Bíróság 2009-es döntését is, amiből az derül ki, hogy addig nincs nagy baj, amíg nem tagadják meg sokan az oltások beadását. Jogi nyelven ez így hangzik: „nem állapítható meg kiskorú veszélyeztetése [...], ha gyermekük életkorhoz kötődő védőoltások beadását megtagadják, ezzel azonban a kiskorú testi fejlődését ténylegesen nem veszélyeztetik”. Az elvi határozat megfogalmazta továbbá azt is, hogy a szülők „magatartásának eredménye kiskorú gyermekük gyermekoltásokkal biztosítható védettségének hiánya. Ez pedig veszélyt jelent a gyermekre abban az esetben, ha az ilyen betegségek kórokozóival történő megfertőződésére – a környezeti viszonyok miatt – lehetőség adódik. A kötelező védőoltások miatt e betegségek előfordulása azonban gyakorlatilag igen ritka. […] Nem állítható tehát, hogy a gyermek az oltások hiányában állandóan a testi fejlődését veszélyeztető súlyos fertőzések veszélyében élne. A veszély távoli, (elvi) lehetősége a bűncselekmény tényállásának megállapításához nem elegendő. A gyermek testi fejlődését ténylegesen veszélyeztető helyzet hiányában a kiskorú veszélyeztetése bűntette nem állapítható meg.”

Székely László ombudsman mindezeket összegezve nehéz kérdésnek minősítette, hogy indkolt-e az állami paternalizmus működése az adott esetben. Azt írta, hogy nemcsak pénzbüntetéssel kényszeríthető ki az elmaradt oltás beadatása, hanem akár rendőri intézkedéssel, ami viszont traumát okozhat a gyerekben.

Az ombusdman szerint nagy probléma, hogy mennyire bénán kezelik a hatóságok és az állam az oltásellenes propaganda terjedését. Az ANTSZ honlapján például majdnem egy évig nem frissült az oltásbiztonságról szóló oldal.  Nyilván nem annyira fontos téma, hogy inkább erre költsenek 300 milliót, inkább a migránsellenes kommunikációra megy újra az is.