Sokat elmond a magyar közbeszerzési rendszer átláthatóságáról, hogy a BKV tegnap jelentette meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a 75+75 darab opciós csuklós autóbuszra a Solaris nyerte meg a közbeszerzését, míg ugyanennyi PKD, azaz lapra szerelt busz esetében a magyar MABI nyert.

Természetesen szó sincs buszbeszerzésről, főleg nem magyarról, mert a kormány és a Tarlós István vezette főváros abban maradtak, hogy tovább húzzák a beszerzést, és inkább kiírnak egy tendert egy magánvállalkozóra, hogy az szolgáltatóként üzemeltessen a fővárosnak 150 buszt.

Ezek alapján a BKV továbbra is a kontinens leglepattantabb, legszedettvedettebb buszflottájának büszke tulajdonosa maradhat, azaz semmi sem ment meg minket, hogy a fővárosunk legyen a buszok Havannája.

De mégis hogyan lehet, hogy június 20-án hirdetnek győztest két közbeszerzésben, amiből tudjuk, hogy nem lesz semmi? A szerződéseket a fővárosi közgyűlés honlapján lehet kibogarászni, vagy a BKV-nál.

A Solaris szerződését április 13-án írták alá:

Csakhogy a szerződésekben van egy kitétel, mivel a főváros és a BKV sem tudhatta, hogy lesz-e pénze busz beszerzésre. Hiába vettek fel ugyanis hitelt városfejlesztésre az EBRD-nél, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknál, a kormány egy határozatában megtiltotta, hogy ebből buszt is vegyenek.

De hogy miért tehették meg ezt? Mert az önkormányzatok adósságátvállalásáért cserébe minden adóssághoz kormányzati jóváhagyás kell. Tehát úgy csuklóztat a kormány minden magyar várost, ha éppen nem tetszik a vezetője, vagy éppen rossz napja van, ahogy csak akar.

Így beleírták a szerződésekbe, hogy aláírás után 180 napig minden gond nélkül felmondható:

Azért érdemes egy kicsit végiggondolni, hogyan is zajlik néhány busz beszerzése egy közlekedési társaságnál, amelynek végül is az alaptevékenységéhez kell eszközt beszerezni, mintha a pék kemencét venne, a taxis autót.

Vihar egy fővárosi biliben

A beszerzés ajánlati felhívása 2015 augusztus 28-án jelent meg. Azóta közel egy év telt el, a műszaki specifikációt, a szerződéses feltételeket is sokszor módosították. Miután eredményt hirdettek, azután háromszor döntött különbözőképp a fővárosi közgyűlés idén tavasszal, hogy most akkor melyik szerződésből mennyi buszt hívnak le, hogy végül felmondják a szerződést.

Nem kell sokat magyarázni, hogy ezek után mennyire komolyan vehető partner a főváros, főleg ha a 3-as metró szerelvényeinek "felújítása" körüli komédiát is hozzávesszük, amiben már a nagyobb gyártók részt sem akartak venni.

A „megveszem vagy nem veszem”–játéknak biztosan lesz árfelhajtó hatása, ezt minden cég kockázatkezelőnek kutya kötelessége beárazni. Finoman szólva sem normális, hogy egy már aláírt szerződésben sem lehet megbízni.

Gyakorlatilag azt is mondhatnánk, hogy mára egy cirkusszá degradálódott a főváros és közgyűlése, mert minden döntéséhez kormányzati jóváhagyás kell, ha nem arról kell dönteni, hogy melyik bokrot vagy fát vágják vissza - mondjuk pont a Városligetnél ebben sincsen beleszólásuk.

Ha már 150, vagy még kevesebb buszt sem tud a főváros megvenni, ami nem fejlesztés, hanem nagyjából évente ennyi kellene, hogy ne öregedjen tovább a matuzsálemi buszflotta, hogy lesz itt pénz bármiféle fejlesztésre?  Lehet a főpolgármester kerékpárosok és Tütü bárok elleni kirohanásai arra szolgálnak, hogy ne arról beszéljünk, hogy nem tűnik működőképesnek a főváros?

Szerző: Bucsky Péter