Szombat délután a török hatóságok lezárták az incirliki repülőteret. Ezt a bázist az USA légiereje használja, az Iszlám Állam elleni szíriai légicsapások egy részéhez innen szállnak fel az amerikai gépek.

A bázis felett légtérzárat rendeltek el, a bázisról nem lehet kilépni, és be se engednek senkit és semmit, és az áramszolgáltatástól is elvágták a repülőteret.

Az USA kormánya egyelőre nem kommentálta a zárlatot. Reggel még arról adott ki közleményt a Pentagon, hogy a bázis teljesen normálisan üzemel. Később megerősítették, hogy tényleg zárlat van, de hozzátették, hogy saját generátorról van áramuk.

Több lapértesülés szerint a bázison atomfegyvereket is tartanak.

Friss: Este fél nyolckor a török külügyminiszter bejelentette, hogy ha a puccsal kapcsolatos intézkedések befejeződnek, akkor helyreállhat a rend a bázison. Ez arra utalhat, hogy a vesztegzár nem feltétlenül az amerikaiak ellen irányult, hanem esetleg a puccsal szimpatizáló török katonákat kereshetnek ott.

Amerikát sejti Erdogan a puccs mögött?

Recep Tayyip Erdogan elnök közben világossá tette, hogy a péntek esti puccskísérletet szerinte Fethullah Gülen és a hozzá kötődő emberek szervezték. Fethullah Gülen egy befolyásos török hitszónok, aki 2008 óta az Egyesült Államokban él, és oktatási alapítványa komoly állami támogatást is kap a washingtoni kormánytól. Az Erdoganhoz lojális török sajtó már évek óta utalgat rá, hogy Gülen a CIA embere, és összeesküvést szervez Erdogan megdöntésére. Gülen az éjszaka kiadott egy közleményt arról, hogy semmi köze a puccshoz, sőt elítéli azt.

A hatalmát néhány óra alatt visszaszerző török vezetés azonban egyértelműen azt mondja, hogy a puccs szervezői kapcsolatban álltak Gülennel, illetve mozgalmával, a Hizmet (Szolgálat) nevű szervezettel.

Erdogan szombaton kijelentette: "az az ország, amely Gülent támogatja, háborúban áll majd Törökországgal". A fenyegetés kimondatlanul is az Egyesült Államoknak szólhatott.

John Kerry amerikai külügyminiszter válaszul azt mondta, ha formális kérés érkezik Törökországtól Gülen kiadatására, akkor az ügyét ki fogják vizsgálni, és várják az ankarai kormány bizonyítékait Gülen esetleges szerepéről a puccsban.

Törökországban már szombaton 2700 bírót rúgtak ki az állásából, azzal a váddal, hogy Gülen mozgalmához tartoznak, és több mint százat közülük le is tartóztattak. Több mint 3000 katonát is lecsuktak.

Ki az a Gülen?

Erdoganhoz hasonlóan Gülen is sokáig a mérsékelt iszlamista ellenzékhez tartozott, csak éppen oktatási és jótékonysági civil szervezetet, és nem politikai pártot vezetett. Amikor Erdoganék először jutottak kormányra, akkor a két vezető szövetséget kötött.

Ám az egykori bajtársak nem bíztak egymásban, és 2013-ban nyílt törésig éleződött a konfliktusuk, bár Gülen már 2008-ban megszerezte az amerikai zöld kártyát, és az utóbbi években már alig mozdul ki pennsylvaniai birtokáról.

2014 óta Gülent hivatalosan körözi a török rendőrség, és Hizmet (Szolgálat) nevű mozgalma is illegalitásban működik azóta. Gülen iszlám alapú, de többpárti, és az egyistenhívő vallásokkal jó viszonyt ápoló rendszert követel Törökországnak. Mostanában szokás lett ideológiáját szembeállítani a szaúdi vahhabita radikalizmussal, és a szunnita iszlám modern, nyugatosabb ellentéteként számon tartani.

Erdogan és Gülen konfliktusának pontos okát nem lehet tudni, de valószínűleg a titkosszolgálatok és a rendőrség feletti befolyásért vívtak egyre élesebb küzdelmet.

Gülen hívei egy úgynevezett „párhuzamos államot” építettek ki Törökországban, amely igyekezett az élet összes területén egybefogni az Erdogannal kritikus tömegeket. Az Erdogan-kormány pedig egyre keményebben szorította ki őket a politikából és az üzleti életből.

A török vezetés szívesen hivatkozik egy 1999-ben állítólag titokban készült videófelvételre, amiben Gülen arra bíztatja a híveit, hogy foglalják el a török államigazgatás legfontosabb pozícióit, és ha elég erősek, akkor vegyék majd át a hatalmat. Gülen azt állítja, hogy a felvételt utólag manipulálták.

2014 óta a török kormány államosította az Asyan Bankot, ami az egyik legfontosabb üzleti hátterét adta a mozgalomnak, és államosították a Zaman nevű sajtóbirodalmat is, amely a legfontosabb szócsövük volt, és ahol rendszeresen bírálták Erdogant.

A leszámolás csúcspontján 2014-ben kétezer rendőrt, sok ügyészt és bírót kirúgtak, sokukat le is csuktak államellenes szervezkedés vádjával. A tisztogatás elsősorban azokat érintette, akik a 2013-ban az Erdogan-kormány több minisztere és Erdogan egyik gyereke ellen is korrupciós ügyekben nyomoztak. Az elnök szerint az egész korrupciós ügy koholmány, a gülenisták műve.

Török - amerikai balhé a török - orosz után?

Erdogan az utóbbi egy évben elég komoly vezetőkkel veszett össze. Tavaly novemberben a török hadsereg lelőtt egy orosz vadászgépet, ekkor mélypontra jutott az orosz - török viszony, ám éppen két hete látványosan kibékült Erogan és Putyin.

Most a puccskísérlet után érezhetően az amerikai kormánynak ment neki Erdogan, amiből a légibázis lezárása már kifejezetten agresszív lépésnek számít.