Fél év alatt megbukhat a menekültalku, ha a németek és a törökök tovább izmoznak egymással

külföld
2016 augusztus 04., 15:42
comments 223

A törökökkel kötött kitoloncolási egyezmény eredményei nagyjából már áprilisban láthatóak voltak: érezhetően kevesebb menekült érkezett Európába, mint korábban. A márciusi megállapodás jól jött az európai vezetőknek, különösen Angela Merkelnek, mert így valamennyire kezelhetővé tudták tenni a menekültválságot. Közben a török vezetés sem járt rosszul, mert ígéretet kaptak arra, hogy az EU 6 milliárd eurós támogatás küld a menekültek ellátásra, valamint arra, hogy a török állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az EU-ba.

Az alku lényege az volt, hogy április elejétől visszaküldhetik Törökországba a Görögországban partra szálló menekülteket, cserébe a törökök minden egyes visszaküldöttért egy-egy szír menekültet utaztatnak legálisan Európába. Ezek alapján első körben 72 ezer szíriai menekült előtt nyílt volna meg a lehetőség.Angela Merkel és az azóta leváltott török miniszterelnök, Ahmet Davutoglu áprilisban meglátogatnak egy törökországi menekülttábort - Fotó: AFP/Steffen Kugler/dpaAz alkuért cserébe a törökök pénzt kértek, összesen 6 milliárd eurót, amit a menekültek ellátására akarnak fordítani. Ezen túl pedig azt akarták, hogy állampolgáraik júniustól vízummentesen léphessenek be a schengeni övezet országaiba. Valamint felgyorsították volna az évtizedek óta akadozó EU-csatlakozási tárgyalásokat.

A gyakorlatban voltak viták abból, hogy a török hatóságok nem akarták Németországba küldeni a magasan képzett szír orvosokat és mérnököket, és helyettük inkább súlyos betegeket és képzetleneket irányítottak Európa felé, de a migrációs nyomás a tavalyihoz képest érezhetően csökkent. Hiába tűnt úgy, hogy nagyjából működni fog a rendszer, megállapodás óta eltelt szűk fél éveben évben

annyira megváltozott az EU és Törökország viszonya, hogy őszre, akár az egyezményt is felmondhatják.

Minden borult

Azóta leváltották az alkut megkötő török miniszterelnököt, Ahmet Davutoğlut, az új kormány pedig bocsánatot kért Putyintól az orosz vadászgép lelövéséért, és mostanában inkább Putyinhoz közelednek a nyugati országok helyett. Ráadásul a német vezetéssel is látványosan megromlott a viszonyuk, amióta júniusban a német Bundestag elismerte az örmény népirtást.

A júliusi puccskísérlet pedig csak tovább rontott az addig is feszült helyzeten:

Ezek közül a legfontosabb követelés, a vízummentesség megadásához Törökországnak 72 jogi feltételt kellene teljesítenie, amelyek nagy részénél már akkor sem akartak engedni,

de a puccs után még valószínűtlenebb, hogy a török vezetés az EU elvárásai szerint lazítana a terrorellenes törvényeken.

A németeknél sem mindenki ragaszkodik a rendszerhez

A török fenyegetésekre a német kormány szociáldemokrata tagjai is el kezdték pedzegetni, hogy előlük akár át is lehetne írnia feltételeket. Először Sigmar Gabriel beszélt arról, hogy nem szabad engedni a török fenyegetéseknek. Majd szerdán a német kormány emberi jogi megbízottja, Bärbel Kofler kijelentette, hogy

a törökökkel kötött megállapodás a jelenlegi formájában semmiképpen sem folytatható.

Kofler szerint a jogállamiságot helyezte mindenek elé, amiről a puccs óta Törökországban nem lehet beszélni. A szociáldemokrata politikus szerint most zajló letartóztatások és tisztogatások fényében azt mondta, mindenképpen át kellene gondolni a át kell értékelni a menekültegyezményt.

Ezeket az üzeneteket persze inkább Merkelnek címezték, akinek az elmúlt egy éves teljesítményét szinte teljesen lenullázná, ha borulna a török megállapodás.

Pár órával később a kancellár szóvivője nem győzött elhatárolódni a szociáldemokrata kormánymegbízott megjegyzéséitől. A kormányszóvivő világossá tette, hogy ők továbbra is tartják magukat a menekültegyezményhez, és alapvetően abból indulnak ki, hogy Törökország is betartja a neki előírt követelményeket.

A külügyminisztérium szóvivője pedig azzal igyekezett lenyugtatnia a kedélyeket, hogy bár az egyezmény szerinte sem tökéletes, és nem is sikerült minden pontját megvalósítani, de a német kormány teljes mellszélességgel mögötte áll. Arról nem beszéltek, hogy mi történik, ha a törökök döntenek úgy, hogy újra megnyitják a határokat.Menekültttábor a török-szír határhoz közeli Şanlıurfában - Fotó: Halil Fidan / Anadolu AgencyMárpedig a migránsok visszafogadása szempontjából nem jó jel, hogy a puccs óta Erdogan egyre kevésbé akar együttműködni a nyugati vezetőkkel. Mióta sikerült bebiztosítania a hatalmát egyetlen uniós vezető sem találkozott vele. Az első hivatalos útja pedig Szentpétervárra vezet, ahol a néhány hónapos befeszülést félretéve, Putyin újra barátként fogadja majd az török elnököt.

A görögök pedig máris attól tartanak, hogy a Törökországgal megromlott viszony miatt megint rájuk szakadhat a menekültáradat, ha a törökök nem veszik vissza a náluk partra szálló migránsokat. Yiannis Mouzalas a görög migrációs ügyi miniszter a egy német lapnak máris arról beszélt, hogy Európai uniónak ki kell dolgoznia egy B-tervet arra az esetre, ha a törökök valóban meglépnék a határnyitást. Ő már arra készül, hogy borul a mostani rendszer. A többi tagállamtól azt követelte, hogy mutassanak nagyobb hajlandóságot a menekültek befogadására. Szerinte egyenlő arányban kellene elosztani az embereket a tagállamok között.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.