• Jogosult
  

MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház

• Kötelezett
  

CIDER Alma Kft.

• Zálogtárgyak
  

ötmillió darab 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica konzerv és egymillió-ötszázezer darab 720 ml-es magozott meggykonzerv

• Biztosított követelés
  

tizenötmillió-kétszázhatvanhétezer-nyolcszázhetvenhárom euró

Ha egy külügyminiszter teljesítményét abban mérnék, hogyan tudja a rábízott sok milliárd forint közpénzt magozott meggykonzervre és vákuumozott csemegekukoricára váltani, akkor Szijjártó Péter lehetne ennek a műfajnak a királya.

Ha viszont nem ezen dől el a magyar külgazdaság irányítójának megítélése, akkor valószínűleg a kudarcok, és a nehezen magyarázható üzleti manőverek lennének a hangsúlyosabbak.

Múlt hét végén, negyedéves késéssel nyilvánosságra hozta 2015-ös beszámolóját a külügyes Magyar Nemzeti Kereskedőház,

csak tavaly hatmilliárd forint veszteséget csináltak.

Almasűrítményt szeretne? Hívja a külügyminisztériumot!

Az egyik legfurcsább tétel, hogy a beszámoló kiegészítő melléklete szerint

az MNKH-nak 3,2 milliárd forintos követelése van egy a CIDER Alma Kft. nevű céggel szemben, a pénzt pedig már régen meg kellett volna kapniuk.

A melléklet részletezi, hogy 280 millió már megadtak, 600 millió jöhet egy faktorcégtől, az almások 2016. novemberig ígérték a maradékot, és egyébként is váltójuk, meg jelzáloguk van mindenre.

Ennek, mármint a jelzálognak külön utánanéztünk, így találtuk meg a Közjegyzői Kamara rendszerében a cikk elejére bemásolt konzerveket, amiknek egyébként 816 millió forint az összértéke.

Azt hiába kérdeztük az állami MNKH-tól és a CIDER Alma Kft-től, hogy pontosan milyen üzleti húzásból, hogyan lett ez a milliárdos hiány, és miért tűnt jó zálogtárgynak a kozmikus mennyiségű meggybefőtt, meg csemegekukorica, sajnos nem kaptunk választ.

Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de az egy évvel korábbi, a 2014-re vonatkozó MNKH-s mérleg szerint a magyar export felpörgetésével megbízott állami cégnek majdnem 3,2 milliárd forint étkezési alma és almasűrítmény volt a készletei között, annyi, amennyivel most tartoznak nekik.

A beszámolóban az is szerepel, hogy más, a CIDER Almához kapcsolható konzervcégek készleteinek értékesítéséből is várnak pénzt ebbe a 3,2 milliárdba.

Hivatalos válasz hiányában nehéz biztosat mondani, de nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy az MNKH valamiért nagy exportlehetőséget látott a magyar almakonzerv/befőtt világban, "meghitelezett" egy csomó almát egy cégcsoportnak, hogy azok majd jól feldolgozzák, és eladják külföldön, de a dolog valamiért nem jött össze, és emiatt most almasűrítményes meggybefőttben úszhat egy darabig a külügyminisztérium Bem téri épülete.

Persze ez csak spekuláció, az MNKH és a CIDER alma közötti szerződésekért közérdekű adatkérést küldünk a külügyes cégnek.

Amihez nyúlnak, arannyá változik. Ja nem, az ellentéte.

Persze ez az almás-kukoricás-meggyes 3,2 milliárd még visszajöhet, és ha nem, akkor legalább lesz mit enniük a magyar diplomatáknak egy darabig, de a beszámolóból kiestek ennél súlyosabb ügyek is.

Például az 5,99 milliárd forintos éves veszteség, ami több mint két és félszerese a 2014-esnek, és ami elég messze van az önfenntartástól, amit 2016-ra ígértek.

Az MNKH ezt a hatmilliárd forintot úgy bukta el idén, hogy 2013-as indulásától idén nyár közepéig összesen 2,8 milliárd forint üzletet hozott össze magyar cégeknek külföldön.

A kereskedőház évente milliárdokat költ arra, hogy irodákat tartson fenn egzotikus országokban, 2015-ben egész pontosan 2,6 milliárd forintot.

Ezek között például Törökországban az első évben egymilliárd forint mehetett el a "bázisra", miközben nyár közepéig ott egyetlen üzletet nem sikerült összehozni a kereskedőház közreműködésével. Török viszonylatban talán nem érdektelen, hogy ott a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott, Adnan Polat nevű vállalkozó cége az MNKH helyi partnere.

Ennél is abszurdabb, hogy akad olyan hely, konkrétan Botswana, ahol

több pénzbe kerül egy évre fenntartani az MNKH kirendeltségét (104 millió forint), mint amennyi 2015-ben az összes magyar export volt az országba (45,3 millió forint).

Botswanába egyébként az MNKH indulásának évében még 200 milliós volt az export, onnan sikerült leküzdeni a számot a mostani 40 milliós szintre.

De ez nem csak a kis országokkal van így. Az MNKH és a Keleti Nyitás együttes célja az unión és egyáltalán a fejlett nyugaton kívüli kereskedelmi partnerek felkutatása volt. Ehhez képest a 2013-as alapítás óta a legfontosabb keleti piacokon így alakult a magyar export:

Egy ilyen csapatba nyilván kell egy Nógrádi György. Vagy a Nógrádi György.

Többféle oka is lehet az MNKH penetráns eredményeinek, talán érdemes ránézni a személyzeti politikára is.

Az embereiket biztosan megfizetik a remek munkáért, 2015-ben 1 milliárd forint ment el bérekre, ez havi 720 ezer forintos átlagfizetést jelent a szervezetben. Mivel az asszisztensek valószínűleg ennél érdemben kevesebbet kapnak, ezért már a középvezetők is millió felett kereshetnek.

Jó pénzért pedig jó emberek dolgoznak belsősként és külsősként is, például

• Kun "Kunci" Gábor vezérigazgató-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter dunakeszi futsalos csapattársa, és az ő érettségije,
• Bozsoki Dániel, aki a Fidelitas kabinetvezetőjéből lett az infokommunikációs ágazat MNKH-s felelőse,
  
• Matolcsy Mátyás, Matolcsy György jegybankelnök rokona tanácsadóként segít,
  
• Lengyel Zoltán rendőrökkel egy szál fürdőnadrágban dulakodó volt fideszes országgyűlési képviselő is így tesz havi 800 ezer forintért,
  
• Nógrádi György biztonságpolitikai fáraónak is jut havi 500 ezer forint tanácsokért,
  
• és egyáltalán, mint a Magyar Nemzet feltárta, senkit sem hagytak az út szélén.
  

De hát minden olyan szuper

Múlt hét pénteken, a beszámoló nyilvánosságra kerülése után, a Kereskedőház több újságnak is reagált a brutális veszteséggel kapcsolatban. Többek között azt írták, hogy rekordszinten van a magyar export, szóval igazán nincs miért szívózni velük.

Az Index hibátlanul ment végig az MNKH közleményén, és mutatta be, hogy miért nincsen nekik semmi közük a rekord-exporthoz.

A lényeg, hogy a magyar kivitel legnagyobb részét a multik, az itt működő autógyártók, tévé-összeszerelők, gyógyszercégek adják. Ezekhez vállalkozásokhoz, a 2015-ös jó teljesítményükhöz semmi köze

• a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak,
  
• a zálogba kapott meggybefőttnek,
  
• a kicsorgatott milliárdoknak,
  
• a futsalos haveroknak
  
• és Nógrádi Györgynek.
  

UPDATE:

Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a cikkben korábban Szijjártó Péterről megjelentetett fotó nem kapcsolódott a cikk tárgyához, az csupán illusztrációként szolgált. Ennélfogva a képen a külügyminiszteren kívül szereplő személyek a cikk témájához nem kötődnek.