Három népszavazás fúrja a héten a nyugati világot

Nyolc napon belül három olyan népszavazást tartanak, amelyek a nyugati intézmények által meghatározott rendet igyekeznek rombolni Európa keleti oldalán.

Vasárnap népszavazást tartottak a boszniai szerb köztársaságban arról, hogy egy horvátoknak és bosnyákoknak szomorú évforduló nemzeti ünnep legyen-e. A népszavazást az EU és az USA elítélte, a bosnyák alkotmánybíróság előre megtiltotta, Oroszország üdvözölte.

Hétfőn Azerbajdzsánban 29 igenes népszavazást tartanak az elnöki hatalom megerősítéséről. Az Európa Tanács elítélte, Putyin ideológiai tanácsadója üdvözölte.

Október 2-án Magyarországon lesz népszavazás az EU-s áttelepítési kvóták elvetéséről. A kérdést az Európai Bizottság értelmetlennek tartja.

Mindhárom népszavazásban közös, hogy

  • a nagyon stabil parlamenti többséggel bíró hatalom számára népszavazás nélkül is végrehajtható ügyekről szólnak,
  • szembe mennek a nyugati demokráciák által dominált nemzetközi intézmények szabályaival vagy értékrendjével,
  • az ellenzék alól kihúzzák a talajt, a hazaárulás vádját terhelve rájuk esetleges tiltakozásuk esetén,
  • a kampányban elképesztő a kormány fölénye a sajtóban és a hirdetések között is,
  • minden létező előzetes felmérés szerint 80% feletti támogatásra számíthat a hatalom által kívánt válasz,
  • a kormányzati kampányok kulcsfogalmai a „nemzeti szuverenitás”, az „önrendelkezés”, a „nyugati befolyás elleni közdelem”,
  • az orosz kormány szimpatizál velük.

A boszniai szerbek a daytoni béke ellen

Látszólag ártatlan kérdésre válaszolhattak az emberek vasárnap Bosznia-Hercegovina szerbek irányította részén:

Egyetért azzal, hogy január 9-e a Szerb Köztársaság napja legyen?

A szavazók több mint 99 százaléka egyetértett.

A kérdés azért provokatív, mert 1992. január 9-én mondta ki a Szerb Köztársaság elszakadását Bosznia-Hercegovinától, és ezután tört ki a százezer halottat követelő háború. A boszniai szerbek vezetője a népszavazás nyomán nemzeti ünneppé nyilvánítaná a dátumot. A horvátok és a bosnyákok nagyon nem értenek ezzel egyet.

A boszniai szerb elnök a népszavazás sikerét ünnepli. Fotó: AFP/ Samir Yordamovic / Anadolu Agency

Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága múlt szombaton úgy határozott, hogy a népszavazást nem szabad kiírni. Ennek ellenére megtartották. Ezzel a boszniai szerb kormány megsértette a daytoni békét, amely 1995-ben lezárta a háborút.

Éppen ezért a népszavazást elítélte az EU és az USA is. Oroszország viszont támogatta, és csütörtökön Vlagyimir Putyin személyesen fogadta Milorad Dodik boszniai szerb elnököt Moszkvában. Megállapodtak, hogy Oroszország segít a boszniai szerb rendőrök kiképzésében, a cél hivatalosan a terrorizmus elleni küzdelem. A bosnyákok és a horvátok szerint a cél egy új háború kirobbantása.

Milorad Dodik boszniai szerb elnök. Fotó: Nihad Ibrahimkadic / Anadolu Agency

Dodik szerb ellenzéke csapdába esett. Nem kampányolhattak a kérdés ellen, mert ezzel hazaárulónak, a horvátok és a bosnyákok szekértolójának tűnnének, így ők is az „igen” szavazat mellé álltak. A terület horvát és bosnyák vezetői bojkottra szólítottak fel.

Október 2-án önkormányzati választásokat tartanak Bosznia-Hercegovinában, de ennek a kampánya a szerb területeken lényegében elmaradt, mert minden politikai vitát elsöpört a népszavazás ügye.

Kampányplakát. Fotó: AFP/ ELVIS BARUKCIC

Így is és úgy is bajt hozhat ez a népszavazás az országra: Ha a daytoni békét következmények nélkül meg lehet szegni, akkor a másik két államalkotó nemzetben is felmerül az igény a nekik nem tetsző pontok eltörlésére, és szétesik a törékeny megállapodás. Ha viszont a népszavazást erőszakkal érvénytelenítik (a horvát és a bosnyák vezetők egyenesen Dodik elnök bíróság elé állítását követelik), akkor viszont a népfelség elvének megsértése miatt újulhat ki a szerbek és a többiek közti ellenségeskedés.

Sokan egy újabb háborútól tartanak, és arra is számítanak, hogy Dodik a mostani 99%-os eredményen felbuzdulva népszavazást ír majd ki a függetlenségről is.

Finkelstein a Kaukázusban

Hétfőn tartanak népszavazást Azerbajdzsánban az alkotmány reformjáról. Összesen 29 ponton változna az alkotmány, és a szavazólapon mindegyikről egyenként kell szavazni, vagyis egy „29 igenes” népszavazásról van szó.

A legfontosabb várható változások:

  • 5 helyett 7 évig tart az elnök mandátuma,
  • az elnök nevezheti ki általános helyettesét, az alelnököt, ez egy új poszt lesz,
  • az elnök feloszlathatja a parlamentet, és új választást írhat ki, ha a képviselők nem szavazzák meg az általa jelölt személyeket az alkotmánybíróság, a legfelsőbb bíróság vagy a nemzeti bank élére,
  • eltörlik a korhatárokat egyes tisztségek betöltésénél,
  • a "szociális igazságosság" és a "hatékonyabb felhasználás" érdekében megkönnyítik az ingatlanok és a termőföldek államosításának lehetőségét,
  • a "közrendre" és a "közerkölcsre veszélyes" szervezeteket könnyebb lesz feloszlatni.

Az azeri ellenzék szerint az egész csak arra jó, hogy Ilhan Alijev elnök (aki az apjától örökölte az elnöki tisztséget) megerősítse saját és családja hatalmát. Sokan úgy vélik, hogy alelnöknek a feleségét fogja majd jelölni, míg a korhatár eltörlése azt készítheti elő, hogy a most 19 éves fia vehesse majd át a hivatalát, még mielőtt betöltené a 35-öt a srác.

Ilhan Alijev elnök szavaz. Fotó: AFP/ AYDIN MAMEDOV

Az azeri elnök visszatérő tanácsadója Arthur Finkelstein, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is évek óta ad tanácsokat. Az amerikai kampányguru cége alapos közvélemény-kutatást végzett a mostani népszavazás előtt, és azt hozták ki, hogy 89,2 százalék tervezi, hogy elmegy szavazni és 92,8 százalék egyetért az alkotmány módosításaival.

A kampányban az elnök azt sugallta, hogy muszáj megerősíteni a központi hatalmat, főleg a karabahi helyzet fokozódása miatt (tavasszal súlyos harcok törtek ki a régiót irányító örményekkel, erről itt írtunk). Miközben az azeri gazdaság nagyon megszenvedte az olaj árának esését, az előbb említett közvélemény-kutatás azt hozta ki, hogy a többség szerint a karabahi konfliktus az ország legnagyobb problémája.

A kutatás az alkotmány-módosítás mellett rákérdezett a terrorveszélyre is, hiszen ezt a két ügyet eleve összekapcsolták a kampányban. Az eredmények a kormány számára imponálóak lettek: 98,4 százalék szerint a kormány képes megvédeni az embereket a terrortámadásoktól, és 95,9 százalék szerint Azerbajdzsán a legstabilabb ország a régióban.

Az elnöki hatalom aránytalan kiterjesztése, és így a fékek és ellensúlyok rendszerének megbontása miatt a népszavazásra bocsátott alkotmánymódosítást elítélte az Európa Tanács mellett működő úgynevezett Velencei Bizottság (a szervezet korábban a magyar választási rendszer 2014-től hatályos reformjába is belekötött).

A népszavazás valódi tétjéről viszont így ír a Katehon nevű orosz elemző központ, az, aminek egyik fő ideológusa Alexander Dugin (aki Putyin tanácsadója volt sokáig, és aki a nihilizmust is Orbán Viktor szájába adhatta):

"Az egykori Szovjetunió államai számára nagy kihívás most szuverenitásuk és területi integritásuk megvédése. Ehhez két feltételt kell teljesíteniük: megerősíteni a vertikális hatalmi struktúráikat, és biztosítani harmonikus kapcsolataikat Oroszországgal, a térség megkérdőjelezhetetnel vezetőjével. Ez a népszavazás nagyon sok tekintetben megfelel ezeknek az elvárásoknak. A Törökországban elbukott puccs után Baku válaszút elé állt: vagy megtisztítja az elitjét és a közéletét az atlantizmus ügynökeitől, vagy megindul a Nyugat befolyása alatt a végzetes hanyatlás útján. A népszavazás biztosítja, hogy az azeri vezetés megőrizze az államot és a nemzetet, fenntartsa a folytonosságot és a szuverenitást."

Az elnök kampánya pontosan ezt sugallta: aki az alkotmánymódosítás ellen szavaz, az Azerbajdzsán biztonságát fenyegeti, hiszen a terroristák és az örmények ellen csak megerősített központi uralommal lehet fellépni.

Népszavazás a nem létező kvóta ellen

Magyarországon október 2-án tartanak népszavazást az Európai Unió kötelező betelepítési kvótái ellen. Ugyan ilyen kvótadöntést az EU nem hozott, és ha hozott volna, egy magyarországi népszavazás ezt jogilag nem írhatná felül, ám a hozzá tartozó kormányzati kampány alkalmas volt a lakosságot az EU és a menekültek ellen hangolni, és az ország belső a problémáiról elterelni a figyelmet.

A népszavazás nyomán a kormánypártok a Jobbik segítségével úgy módosíthatják az alkotmányt, hogy egy EU-s hatáskörben lévő döntési mechanizmust nemzeti hatáskör alá rendelnek, ami további súlyos vitákra adhat okot Magyarország és az Európai Bizottság között.