A kormány eddig ezeket a városokat riogatta azzal, hogy menekültek ezreit fogadhatják be

Bár a pozsonyi EU-csúcs záródokumentuma alapján az Európai Unió szervei nem erőltetik tovább a hatalmas magyar és lengyel ellenállást kiváltó kötelező kvótát – ami szerint az Unióba érkező menekültek 1,53 százalékát kellene befogadnunk –, a hétvégi magyar kvótanépszavazás miatt továbbra is felszínen kell tartani a témát, hogy lehetőleg elegen menjenek el félelmükben nemmel szavazni.

Erre az egyik legjobb taktika, ha külön-külön megfenyegetik a településeket azzal, hogy ha nem követik a kormány útmutatását, akkor éppen az ő településükre lesznek rászabadítva a menekültek (azaz a terror, a káosz, a nemi erőszak és a saría).

Az ember gyermeke (2006)

Orbán Viktor szerint persze Brüsszel baloldali városokba küldené a menekülteket, ami eléggé kitágítja a lehetőségeket, ahogy Lázár János „jóslata” is, ami szerint a kormány menekültekkel büntetheti azokat a városokat, ahol nem szavaznak elegen nemmel.

Ebben a cikkben viszont azokat a konkrét nagy- és kisvárosokat gyűjtöttük össze, amiket a kormány emberei vagy a kormányközeli lapok nyilvánosan – tehát a helyi, semmilyen írásos emlék nélkül megtartott lakossági fórumokon túl – azzal paráztatnak, hogy egyedül lesznek hagyva a Magyarországba Brüsszelből beerőszakolt muszlim hordákkal.

Zugló (lakosság: 124 956 fő)

A migránsok XIV. kerületbe telepítésére irányuló helyi szándékról Kovács Zoltán számolt be az 50. Kormányinfón, majd a pestisracok.hu azt írta: „kiderült hogy nem csupán szándék van minderre, hanem már bőven egyengetik a terv útját”.

Hegyvidék (lakosság: 58 322 fő)

„Migránsokat szállásolna el a XII. kerületben Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK kiugrott politikusa, aki a Lokálnak azt is elmondta, hogy új párt alapításába fog.” Nem mintha lenne annak veszélye, hogy Kerék-Bárczy Szabolcs valaha bármit nyerne még Budán.

Csepel (lakosság: 76 824 fő)

„Csepelen 1475 önkormányzati lakás van: uniós kvóta alapján ezek lakóit is utcára tehetik, helyükre pedig illegális határátlépőket költöztethetnek” – ez áll Ábel Attila és Morovik Attila csepeli fideszes képviselők indítványában, ami alapján a polgármester a helyi csepeli költségvetésből kampányolna tovább, „hogy a referendum érvényes és eredményes legyen”.

Gödöllő (lakosság: 32 720 fő)

„A helyi Fidesz szerint akár 1500 migránst is befogadhatna Gödöllő. Vécsey László önkormányzati képviselő szerint a város többször is elutasította a kötelező betelepítési kvóta elleni határozatot, így a polgármesternek színt kell vallania arról, hogy mit tervez. Gémesi György polgármester hazugságnak nevezte az önkormányzati képviselő szavait” – számolt be a „hírről” a TV2.

Szeged (lakosság: 162 593 fő)

Ebben a cikkben jól le van írva, hogy Szegeden a kormánypártok hogyan ijesztgetnek azzal, hogy a baloldali polgármester menedékkérőket vinne a városba, bár azt nem tudni, a kormány hozzájárulása nélkül ez hogy lenne lehetséges. Botka László szocialista polgármester természetesen cáfolt.

Salgótarján (lakosság: 35 811 fő)

Orbán Viktor Zuglóhoz és Szegedhez hasonlóan a szintén baloldali vezetésű Salgótarjánt is olyan városként jelölte meg, ahol menekülteket kellene befogadni.

Pécs (lakosság: 145 985 fő)

Páva Zsolt fideszes polgármester azt mondta: minden erejével azon lesz, hogy Pécsen egyetlen migránst se telepítsenek le az EU bürokratái, de ehhez szükség van a pécsiek felhatalmazására is.

Miskolc (lakosság: 159 554 fő)

„Mindebből következően lehetséges, hogy a miskolci MSZP-seknek már ötletei is vannak a helyi migráns-fogadóhelyek gyors kialakítására: az MSZP és Gyurcsányék legszívesebben valószínűleg a Fidesz-KDNP-s városvezetés által kiürített avasi és diósgyőri fészekrakós lakásokba telepítené a migránsokat. Persze az is lehet, hogy városunk külső részeit célozta meg az MSZP és a Gyurcsány-párt. Ahol vannak egykor oktatási célokat szolgáló üres, vagy migránszállásnak alkalmasnak tűnő épületek. Mint a Forgách utcai egykori iskola a Martintelepen, vagy a Perecesen üresen álló Debreceni Márton Szakképző Iskola” – fenyegetőzött a miskolci Fidesz–KDNP.

Kapuvár (lakosság: 10 393 fő)

Kapuváron nem a betelepülő muszlimok, hanem cselesen a bicskei menekülttábor bezárásának apropóján pedzegették, hogy Miklósmajor volt határőrlaktanyája menekülttáborrá változhat.

Cegléd (lakosság: 35 885 fő)

Földi László fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: „Minél többen szavazunk nemmel, Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben annál hatékonyabban tudja megakadályozni, hogy veszélyes idegenek tömegét betelepítsék akár Ceglédre, Abonyba vagy Nagykőrösre úgy, hogy ezeket a potenciális terroristákat a mi pénzünkből kelljen eltartani.”

Abony (lakosság: 14 563 fő)

Lásd: Cegléd.

Nagykőrös (lakosság: 23 694 fő)

A nagykőrösi Önkormányzati Hírek villáminterjút készített Tuzson Bencével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkárával, aki elmondta, hogy „valóban reális a veszélye annak, hogy Nagykőrösre is telepítenek bevándorlókat. Úgy véli, hogy nem áll meg a folyamat pár család betelepítésével, számuk sajnos exponenciálisan növekedni fog.”

Veresegyház (lakosság: 17 025 fő)

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Veresegyházán tartott, népszavazásra buzdító lakossági fórumon olyanokat mondott, hogy „évszázadokra meghatározza”, „itt lennének akár Veresen”, „párhuzamos kultúra alakulhat ki”.

Bónusz: Székelyföld (népesség: 810 367 fő)

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint a Székelyföldön tartanak attól, hogy ha Románia elfogadja a kvótát, a román kormány erre a területre telepítheti a migránsokat.

Aki a fentieken túl tud még konkrét befenyített városokról, az írja meg a megirom@444.hu-ra.

Ez persze nem lesz nehéz, hiszen Rogán Antal most már azt mondja: minden magyar településre jutna kényszer-betelepített migráns.

(Most egyébként csak 1294 embert kellene befogadnunk.)

;