Brüsszel nem fogadja el a magyar adósság számait

  • Az Eurostat szerint magasabb a magyar államadósság annál, mint amit a budapesti kormány el akar hitetni.
  • Az EKB továbbra is vizsgálja a jegybanki alapítványok kötvényvásárlásait, az elnök teljes szigort ígér, ha a magyar modell megbukik ezen.

Pénteken közölte az Európai Bizottság statisztikai hivatala a tagállamok GDP adatait. Az Eurostat jelentése Magyarország esetében külön megjegyzést biggyesztetett a szövegbe:

"Az Eurostat továbbra is fenntartással kezeli a Magyarország által közölt adatok minőségét."

A szervezetnek két komoly kifogása is van.

Egyrészt szerintük az Eximbank is a költségvetéshez tartozik, így a bank tartozásának meg kellene látszódnia az államháztartási hiányon. A vita már régebben elkezdődött a magyar állam és az Eurostat között erről.

Az Eximbank adósságai mintegy 2 százalékponttal növelnék meg a magyar államadósságot. Ez igen komoly különbség, és komolyan ronthatja a most egyébként jól kinéző magyar számokat.

Az Eximbanknak elvben a magyar külkereskedelmet kellene segítenie, de valójában a bank sok esetben olyan célokra ad állami pénzt, amelyek a kormányhoz kötődő üzletemberek érdekeit szolgálják. Az Eximbank adott pénzt például Andy Vajnának, hogy megvegye a TV2-t, vagy éppen Garancsi Istvánnak, hogy legyen miből felvásárolnia a Kopaszi-gátat, stb.

Az MNB is büdös

Az Eurostat pénteki jelentéséből kiderül, hogy már nem csak az Eximbankkal van baj. A jelentés szerint baj lehet azzal is, hogy az MNB esetleg megsérti az uniós szabályokat.

Itt a brüsszeli hivatal információink szerint arra utal, hogy a jegybank alapítványai lényegében állami feladatokra költenek, például oktatásra, műkincsekre, könyvkiadásra. Ezért ezeket költségvetési kiadásoknak kellene tekinteni. Ennek beszámítása csak kicsit emelné meg a magyar hiányt, viszont hosszú távon jelzés lehet a kormánynak, hogy nem érdemes kiszervezni ezeket a költéseket.

A jegybank alapítványainak költéseit az EKB is vizsgálja. Nekik az a gyanús, hogy nagy tételben vásároltak az elmúlt években magyar állampapírokat, holott az EU-ban a jegybankok nem finanszírozhatják a költségvetést. Az eljárás Matolcsy György jegybankelnök és a magyar kormány szerint rendben van, mert a jegybank alapítványai csak a másodlagos piacról (tehát nem közvetlenül a magyar államtól) veszik a papírokat.

Hogy a magyarok értelmezését nem feltétlenül osztják máshol is, azt bizonyítja Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének egy szerdai levele is.

Ebben Draghi arról tájékoztatja Udo Bullmann német szociáldemokrata EP-képviselőt, hogy az EKB továbbra is vizsgálja a magyar jegybank alapítványainak ügyét. A vizsgálat már nyáron is folyt, akkor Molnár Csaba DK-s EP-képviselő érdeklődött utána.

Draghi azt írja most, hogy a folyamatban lévő vizsgálatot ugyan nem kommentálhatja, de biztosítja a képviselőt, hogy nagyon szigorúan fog fellépni az európai jegybank, ha a magyar jegybank tiltott finanszírozást követett el. Felveti, hogy a vizsgálat után kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.

FRISS: Az Eurostat bejelentése után nem sokkal az MNB alapítványai közölték, hogy megszabadultak egy csomó állampapírtól.