Megjelent a Transparency International 2016-os korrupcióérzékelési indexe, ami alapján annyit romlott a magyarországi korrupciós helyzet, hogy a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszva már csak az 57. helyen, – Dél-Korea, Namíbia, Szlovákia, Horvátország és Malajzia mögött – Jordánia és Románia szintjén vagyunk.

Kovács „De sikerült?” Zoltán kormányszóvivő erre reagálva azt mondta, „érdekes”, hogy a Transparency International 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”, óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban egy sor olyan jel volt, ami arra utalt, hogy alapvető problémák vannak a közpénzek kezelésével, mégis elmaradt ez a kritika – mondta Kovács Zoltán.

Szerinte az elmúlt években új tendencia bontakozott ki, hiszen a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a tartós növekedési pálya pedig lehetővé tette, hogy egyre több célra jusson pénz, így indulhattak el az életpályamodellek és a bérrendezés. Mint mondta:

„Minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval.”

Az Európai Unió által kiadott mutatók és eredmények azt mutatják, hogy nincsen olyan jelzés, ami alapján Magyarországon nagyobb aggodalomra lenne ok a korrupcióval kapcsolatban, sőt a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban, zéró tolerancia van ebben a tekintetben – mondta Kovács Zoltán.

A valóság ezzel szemben az pt. 13241

A Transparency International természetesen a friss jelentésében is felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt években sokszor rámutatott arra, hogy korrupciós szempontból Magyarországon nem jó irányba haladnak a dolgok, sőt:

„Azt is sokszor hangsúlyozzuk, hogy a bajok nem 2010-ben kezdődtek. Már 2008-ban, a baloldali kormányzás idején felhívtuk a figyelmet arra, hogy intézményesült a korrupció Magyarországon, bár a vesztegetéseket ekkor még sokkal inkább ítéltük a demokratikus rendszer melléktermékének, mintsem alapvető jellemzőjének. 2010-től kezdve ez megváltozott: a korrupció a rendszer jellemzőjévé vált. Az évtized elejétől tapasztalt trendek pár év alatt megszilárdultak.”

A mostani kormány több erős embere is többször hivatkozott a Transparency International akkori jelentéseire.

A korrupcióellenes szervezet aggályok között most azt hozta fel, hogy: „Az ebben a jelentésben ismertetett példák is alátámasztják, hogy a politikai hatalom birtokosai nyíltan hajlandóak a hozzájuk közel állók – haverok, családtagok, oligarchák – érdekét a polgárok összességének a kárára előmozdítani. A hatalom számára kedvesnek tetsző új, »nemzeti burzsoázia« jobbára közpénzen gazdagodik, vagyonának nem elhanyagolható mértékben részrehajlóan odaítélt közbeszerzési szerződések képezik a forrását. Az egyenlőknél is egyenlőbbek a rájuk bízott nemzeti vagyonból saját birodalmat hoznak létre, például letelepedési kötvények trükkös értékesítése révén. A belső körhöz tartozók büntetlenül húzhatnak hasznot a Magyar Nemzeti Bank vagyonának »elalapítványozásából« is. A magánvállalatok is tudják, hogy nincsen olyan jól menő focicsapat, ahol ne férne el még némi adókedvezményre, és még ki tudja, mi minden egyébre váltható Tao. pénz.”

Abban azért igaza van Kovács Zoltánnak, hogy „érdekes”, hogy most, az Orbán-kormány alatt probléma van a korrupcióval. Ebből már csak a helyes következtetést kell levonni. Segítek.