2016. december 2-án az orosz állam 10,2 milliárd euróért eladta a Rosznyeft nevű olajcég 19,5 százalékát. Ez volt Borisz Jelcin lemondása óta a legnagyobb energetikai privatizáció Oroszországban.

Még Vlagyimir Putyin is nyilatkozott róla, szerinte az üzlet bizonyítja, hogy az olajárak esése ellenére is komoly a befektetői bizalom Oroszország iránt.

A vevő hivatalosan fele-fele részben a katari állam befektetési alapja és a Glencore nevű óriáscég, ami a világ egyik legnagyobb érc-, gabona- és olajkereskedője, és többek között arról ismert, hogy szívesen üzletel olyan országokkal is, ahová mások nem szívesen teszik be a lábukat, például Iránnal, Kongóval, Irakkal.

Csakhogy ahogy arra a Reuters felhívta a figyelmet, egyáltalán nem világos, hogy a részvényeket valójában ki jegyezte le, és mennyi jutott belőlük a katariaknak, a Glencore-nak, és egyéb, ismeretlen tulajdonosoknak. A Glencore közvetlenül csak a részvények 0,5 százalékát fizette ki például. 

A Reuters munkatársai több kontinensen folytatott nyomozásukkal arra jutottak, hogy egy Kajmán-szigetekre bejegyzett cég is érdekelt az üzletben, ám hogy amögött ki áll, az már kideríthetetlen. 

A Reuters információi szerint a Rosznyeft részvények értékesítése sokakat meglepett. Meglepte a British Petrolt, amely a társaság részvényeinek 19,75 százalékát bírja, így képviselőjük benne van az igazgatótanácsban is, de ott is csak utólag szóltak. 

Meglepte az orosz kormányt is, egy moszkvai bennfentes azt mondta, hogy az egész ügyletről a céget irányító Igor Szecsin csak Vlagyimir Putyin elnökkel tárgyalt, a kormány tagjainak nem szóltak. A Rosznyeft maradéka továbbra is orosz állami tulajdonban marad.

Annyit még lehet tudni, hogy a Glencore, ami eddig is a Rosznyeft egyik fontos vevője volt, naponta 220 ezer hordó olajjal többet vesz a cégtől mint eddig, és "belátható időn belül" a részvényesek a profit 35 százalékát kaphatják meg osztalékként, szemben az eddigi 25 százalékkal.

Az ágyravizelős dossziéban Trumpnak ígérték

Január 11-én a Buzzfeeden megjelent egy 35 oldalas jelentés, amit egy volt brit titkosügynök állított össze arról, hogyan tartja a markában az orosz kormány Donald Trumpot. 

(A jelentés háttere: 2015-ben egy magánhírszerző cégtől rendeltek amerikai politikai körök nyomozást Trump visszás ügyeiről, majd a cég megbízott egy másik céget, hogy kifejezetten Trump orosz kapcsolatairól állítson össze egy jelentést. Ezt adta le tavaly július közepén egy bizonyos Christophe Steele, aki a brit elhárítás nyugdíjas ügynökeként dolgozott az orosz dosszién. A jelentés állítólag már az elnökválasztás előtt körözött amerikai szerkesztőségeknél, de mivel a benne lévő állítások bizonyíthatatlanok voltak, ezért sokáig senki sem hozta le őket. Végül Trump beiktatása előtt nem sokkal a Buzzfeed közölte a teljes anyagot. A jelentést a szerző eljuttatta a brit és az amerikai titkosszolgálatoknak is, ahol megerősítették, hogy a szöveget tényleg megkapták, de csak annyit mondtak róla az óceán mindkét partján, hogy "vizsgálják az állításait".)

Ebben a jelentésben szerepel, hogy az oroszok felvették videóra, amikor 2013-ban Trump moszkvai látogatásakor kurvázott, és többek között azért fizetett, hogy vizeljék le annak a szállodai szobának az ágyát, amelyikben korábban Barack Obama aludt.

E jelentésben van szó azonban arról is, hogy Igor Szecsin, a Rosznyeft főnöke (és egykori KGB-s vezető, Putyin egyik legfontosabb bizalmasa) július elején Moszkvában találkozott Carter Page tanácsadóval, akiről Trump még márciusban azt mondta, hogy egyike annak az öt embernek, akiknek a véleményét külpolitikai ügyekben ki szokta kérni. 

A jelentés szerint Szecsin azt üzente Page-n keresztül, hogy Trump megveheti a Rosznyeft 19 százalékát, ha elnökként feloldja az Oroszország elleni szankciókat.

A szankciókat az USA, Japán és az EU a Krím elfoglalása és a donyecki háború miatt vezették be, és többek között tiltják az olajipari és katonai technológiák eladását, és az orosz állami bankok hitelezését is. 

Trump eddig soha nem mondta meg egyértelműen, hogy fent kívánja-e tartani a szankciókat, de azt többször is jelezte, hogy bízik abban, hogy fantasztikus lesz a kapcsolata Oroszországgal. A német, a brit és a francia kormány azt akarja, hogy Trump ne oldja fel a szankciókat. Az EU azonban megosztott, a magyar külügyminiszter például Moszkvában a múlt héten azt mondta, hogy fel kellene oldani a szankciókat.

Akkor Trump vette meg a Rosznyeft részvényeit?

Elsősorban blogokon, Trump-ellenes oldalakon terjed az elmélet, hogy az orosz állam a Rosznyefttel fizette le az amerikai elnököt, és Trump hamarosan feloldja a szankciókat. Ugyanakkor semmilyen nyom sincs arról, hogy Trumpnak vagy környezetének bármi köze lehet a Rosznyeft részvényekhez.

A pisis dosszié hitelessége is bizonytalan, a benne szereplő állításokról egyetlen állami szervezet sem mondta ki, hogy igazak, bár azt se mondták, hogy hazugság volna. Vizsgálják. 

Fontos szál még, hogy több kongresszusi képviselő már tavaly szeptemberben kiszivárogtatta, hogy arról kaptak jelentést, hogy Carter Page Oroszországban a szankciók feloldásáról tárgyalt, vélhetően Trump nevében. Akkoriban az amerikai titkosszolgálati források is megerősítették, hogy vizsgálják, hogy Page mit kavart Moszkvában.

Addigra Trump stábja már azt nyilatkozta, hogy Page már nincs benne az elnökjelölt tanácsadó csapatában. Maga Carter Page sosem nyilatkozott az ügyről.

Egy titokzatos haláleset bonyolítja még a sztorit

A 35 oldalas, ágyravizelést és Rosznyeft-részvényeket is felvető dossziét jegyző Christopher Steele azt állítja, hogy az adatait részben egy olyan orosz bennfentestől szerezte, aki nagyon közel dolgozik Igor Szecsinhez. Minden bizonnyal a Rosznyefttel és a szankciókkal kapcsolatos híreket is tőle szerezte.

Január végén több brit lap is megírta, hogy még 2016 december 26-án rejtélyes körülmények között, a saját autója hátsó ülésén meghalt Oleg Jerovinkin, magas rangú orosz titkosszolgálati vezető, Igor Szecsin bizalmasa. A sztori szerint Jerovinkin lehetett Christopher Steele kapcsolata.

Jerovinkin holttestét az orosz titkosszolgálat halottkémei vizsgálták meg, és első hivatalos közlésük szerint nem sikerült megállapítaniuk a halál okát. Később, amikor már az orosz sajtó is firtatta, hogy mi történhetett, azt nyilatkozták, hogy szívroham végzett vele.

Christopher Steele-t nem lehet megkérdezni, hogy tényleg Jerovinkin volt-e a forrása, mert az egykori titkosügynök eltűnt, még mielőtt az aktája nyilvánosságra került volna. Azt üzente, hogy azért bujkál, mert fél az oroszok bosszújától.

Az elméletek kedvelői szerint Jerovinkint az orosz szolgálatok ölték meg, mert rájöttek, hogy áruló, és Steele-nek szivárogtatott ki adatokat, és Steele is azért tűnt el, mert megijesztette Jerovinkin megölése. Jerovinkin pont két héttel azelőtt halt meg a Lexusában, hogy a Buzzfeed lehozta volna a Steele-dossziét.

Donald Trump azt mondta, hogy a dosszié úgy ahogy van, hazugság.

(Reuters, Business Insider, Yahoo News, Telegraph)