Alig telt egy nap azóta, hogy a háttérből Orbán Viktor lefújta az olimpia pályázatot az ellenzéket árulózva, máris kiderült, hogyan is nézett volna ki nálunk az olimpiai építkezés.

Lázár János pókerarccal mondta be a kormányinfón, hogy az új Puskás Stadion bruttó 190 milliárd forintba kerül majd.

Ez az az új nemzeti stadion, amit egy 2011-es kormányhatározat alapozott meg. Eleinte 70-90 milliárdot emlegetettek költségként. Aztán a 2014-es, hivatalosan bejelentett tervek már 90-100 milliárdról szóltak. Az Új Puskás több lett volna egyszerű labdarúgó arénánál, egy sportparadicsom, több mint 20 sportágat szolgált volna ki, a tetején futópályával, lett volna 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is.

link Forrás

2015-ben kezdték volna építeni, 2018-ra készre ígérték. A cél az volt, hogy ezzel pályázzunk a 2020-es Európa-bajnokságra, amit több ország közösen rendez, addig is egy Európa-liga vagy Bajnokok Ligája-döntőt rendeztek volna benne.

Csak a tervek 2,65 milliárdba kerültek.

Aztán nem ez lett, átszabták a terveket, a 20 sportágat kipaterolták a tervezett stadionból, csak a focinak terveztették át 2015-ben. Fürjes Balázs, minden nagy budapesti beruházás kormánybiztosa ezt azzal indokolta, hogy túlzásba estek a tervezők. 2015 tavaszán vette át a projektet. Azt mondta, „Méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható épülettervvel találkozott, amelynél rendkívül kockázatosnak tűnt az átadási határidő és a költségkeret betartása, ezért az épület ésszerűsítése mellett döntöttek”.

A 100 milliárd a kormánybiztos szerint legfeljebb a létesítmény kétharmadára lett volna elég.

„A legfontosabb a költségvetés betartása”

- mondta Fürjes 2015-ben, ezért lenyesegette a terveket, lehámoztak róla mindent, ami nem foci.

Az építkezés azonban így sem indult el 2015-ben, sőt 2016-ban sem, csak elbontották a régit, 4 milliárdért. Közben az Európa-bajnokság társrendezői lettünk, a papíron létező, de már leegyszerűsített stadionnal.

Hivatalosan nem mondtak semmit, ezért is volt meglepő, hogy tavaly decemberben egyszercsak megjelent az építésre kiírt közbeszerzés pályázat módosítása, amiben a még ki sem választott kivitelezőnek 32 hónap helyett 35 hónap alatt kell majd befejeznie az építkezést. Úgy, hogy eleve késésben van a projekt.

Csányi Sándor MLSZ-elnök aztán elismerte, hogy késésben van az építkezés, 2019 tavasza helyett talán novemberben lesz az első meccs a Puskásba. Vagyis BL- és El-döntő sem lesz ott az Európa-bajnokság előtt.

Aztán jött Lázár, és bejelentette, hogy 190 milliárd lesz a stadion. Innentől pedig - akárcsak a vizes vébé uszodájánál - az lesz a hivatkozási alap, hogy benne maradtak a keretben, nem lesz több 190 milliárdnál. Ott az uszodát először 8 milliárdra ígérték, több mint 40 milliárd lett. Itt 70-90-ről indultak, 190-nál álltak meg. Hogy mi indokolja a brutális áremelkedést, arról senki nem mondott semmit.

A 190 milliárd az 618 millió euró vagyis 654 millió dollár.

Nem épült mostanában sok ilyen méretű stadion a világban.

Releváns összehasonlítási alap lehet az Arsenal pályája, a 2006-ban épült londoni Emirates stadion. Ez ugyanis közmegegyezés szerint a világ egyik legkorszerűbb focipályája, méretileg bő hatvanezres, vagyis csak tizedével kisebb a 67 ezresre tervezett ÚPS-nál, viszont egy összehasonlíthatalanul drágább városban, magasabb telekárak mellett, sokkal drágább munkaerő felhsználásával épült. A teljes költsége így is csak 390 millió font, vagyis 461 millió euró volt.

Európa egyik legismertebb focipályája a látványos dizájnjáról is híres lisszaboni Luz stadion, a Benfica otthona, ami a 65 ezres befogadóképességével majdnem pontosan akkora, mint a tervezett ÚPS. Bár 2003-ban, vagyis 14 éve készült el, az infláció nem lehetett akkora, hogy ne tűnjön fel az árkülönbség, a Luz ugyanis 118,7 millió euróba került, szemben az ÚPS most elfogadott 618 millió eurós költségvetésével.
Sok magyar szurkoló ismerhette meg a foci-EB-n a legendás marseille-i Vélodrome stadiont. Ez pont akkora befogadóképességű - 67371 néző - mint a tervezett Puskás. Itt gyakorlatilag vadonatúj fedett stadion épült a régi nyitott helyére, annak fokozatos átépítésével, 3 év alatt, 150 millió euróból.

Egyetlen stadiont találtunk, ami hasonló méretű és hasonló összegbe került. A 68 ezres bakui Olimpiai Stadiont az elképesztő költekezése miatt hirhedtté vált 2015-ös Európa Játékokra építették, nagyjából 600 millió eurós költséggel. A Nemzetközi Olimpiai bizottság által kitalált Európa Játékok a dermesztő azeri példa miatt majdnem meg is szűnt az első esemény után. A bevételre hajtó NOB végül azt találta ki, hogy 500 millió dollárban maximálta a Játékok lehetséges költségvetését. De ezek után is csak egyetlen jelentkező akadt a 2019-es eseményre, az Azerbajdzsánhoz hasonlóan diktatórikus Fehéroroszország.

Kijózanító adat, hogy miközben a NOB az egész, gyakorlatilag egy teljes olimpiai programot lefuttató megaesemény költségvetését tokkal-vonóval 500 millió dollárban maximálta, az Új Puskás Stadion legújabb költsége, a 190 milliárd forint 654 millió dollárnak felel meg.

Úgy tűnik, az ekkora stadionok ára csak a híresen korrupt keleti országokban tud Puskás-közeli szintre nőni. A kijevi olimpiai stadion helyére felújítás címén gyakorlatilag teljesen új pályát építettek, teljesen új alsó karéjjal, egy teljes új lelátóval és nagy tetőszerkezettel a 2012-es foci Eb-re, 548 millió euróért. Ez azonban egy a budapestinél nagyobb, atlétikai pályát is magába foglaló stadion.

Érdemes körülnézni a környéken. A románok már megépítették az új stadionjukat, 2011-ben adták át. Kisebb, mint az új Puskás, 55 634 fős, de a még nálunk is nagyobb korrupciósszorzó ellenére is arányaiban sokkal olcsóbb volt, 234,5 millió euró (70 milliárd forint). Itt is lesz Európa-bajnoki meccs 2020-ban, de rendeztek már Európa-liga döntőt is, 2012-ben.

Pozsonyban most épül az új nemzeti stadion, de sokkal kisebb. Az építkezést tavaly szeptemberben kezdték. Robert Fico kormányfő azt mondta: „Nem kezdünk megalomán építkezésbe, a korábban emlegetett 40 vagy 50 ezer nézős befogadóképesség túlzás volt. Elég nekünk egy 20 ezer fős stadion, amelyik minőségi és biztonságos lesz.” Ráadásul ez sem tisztán állami pénzből épül, hanem csak kiegészítő támogatást ad a kormány a Slovan Bratislava tulajdonosának. Az új nemzeti stadion ugyanis a Slovan stadionja lesz. A Strabag bruttó 59,77 millió euróért építi fel másfél év alatt építi fel a stadiont. Az állam a projekt sportrészének kiépítésére 27,2 millió euró támogatást ad.

Horvátországban Eszéken tervez új nemzeti stadiont a klub egyik tulajdonosa, Ivan Mestrovic. A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő klub elnöke azt nyilatkozta, hogy ők maguknak 12 ezer fős stadiont terveznek, amit felépítenek Mészárosék (szemben a magyarországi stadionépítésekkel, amik állami támogatásból mennek), de ha létrejön a megállapodás a futballszövetséggel és a kormánnyal, hogy itt legyen az új nemzeti stadion, akkor 25-30 ezres stadiont építenek. Az eszéki klub a költségek felét, sőt, esetleg kétharmadát is állná, ha létrejön az egyezség. Annak ugyan kicsi a valószínűsége, hogy Zágráb helyett Eszéken legyen a horvát nemzeti stadion, de éredekes, hogy a határon kívül Mészáros Lőrinc a zsebébe nyúlna, ha stadiont kell építeni.

Talán még plasztikusabban rajzolódik ki a Puskás elképesztő túlárazása, ha a költségeit néhány amerikaifoci-stadion árával hasonlítjuk össze. Ennek annyi értelme van, hogy miközben maga a játéktér hasonló méretű, az amerikai stadionok köztudottan a világ legluxusabb, a nézőknek elképesztő, semmilyen futballstadionban nem létező szolgáltatásokat nyújtanak.

Az Indianapolis Colts pályája, a 2008-ban átadott Lucas Oil Stadium pont 67 ezres, mint a Puskás lesz, de ez teljesen fedett, ugyanakkor elhúzható tetőszerkezettel ellátott létesítmény. Olyan, focipályákon nem létező kényelmi szolgáltatásokkal, mint 25 lift, 2 mozgójárda, a 2 óriáskivetítőn és a teljes stadionon végighúzódó 360 fokos szalagkijelzőn kívől több, mint ezer óriási monitor. Ez került 720 millió dollárba.