Az ítélet előtti utolsó tárgyaláson vonta vissza az ügyészség az egyik fontos bizonyítékot a lúgos orvos perében

„Hogy az a fecskendő volt-e az elkövetés eszköze, amit a vádlott által használt gépkocsiból lefoglaltak, az kétséget kizáró módon nem állapítható meg. Egyetértek a vádlott védőjének a kizárására tett indítványával.”

Ezzel a bejelentéssel kezdte rövid vádbeszédét az ügyész a volt barátnőjét lúggal megcsonkító orvos, B. Krisztián másodfokú perének tárgyalásán.

Az elsőfokú bíróság 2016. májusában négy év börtönre ítélte a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóját. B. Krisztián még 2013-ban támadta meg volt barátnőjét, amiért az szakított vele. Egyik hétköznap reggel a lakása ajtajában várta, hogy áldozata elinduljon otthonról. Amikor a nő kilépett az ajtón, akkor már maszkban várta, és visszalökte a lakásba. Előbb kábító injekciót adott neki, levetkőztette, majd a nemi szervét maró lúggal öntötte le. Ezután összeszedte a lakásból a telefonokat és laptokokat, az öntudatlan nőt a kutyája pokrócába csavarta, majd bezárta a lakásába, ahol később volt férje és az akkori élettársa talált rá.

Az erősen maró hatású lúg miatt Erika maradandó sérüléseket szenvedett, az orvosok szerint már sosem élhet normális nemi életet, nem tudni, hogy lehet-e gyereke. Az ítélet szerint B. Krisztián így akart bosszút állni rajta a szakításért, ha vele nem akkor neki senkivel se lehessen jó.

Az elmúlt években több különös fordulat is történt az ügyben.

• Kiderült, hogy B. Krisztán egy ismert fideszes politikus unokaöccse.
  
• Hiába fogta el a rendőrség szinte azonnal a támadás után, az ügyészek néhány hónappal később kiengedték, és meg akarták szüntetni ellene a nyomozást, mert szerintük ellentmondásosak voltak a bizonyítékok.
  
• Az eljárás csak az áldozat panasza után indult újra.
  
• A támadás példátlan brutalitásához képest sokak szerint enyhe ítélet született. A kórházigazgatónak 2 év 8 hónapot kellett volna leülnie, és 5 évre tiltották el orvosi foglalkozása gyakorlásától.
  

Ilyen előzmények után talán nem érdektelen, hogy az ügyész az ítélethirdetés előtti napon, a vádbeszédének elején az egyik fontos bizonyíték kizárását kéri.

Hogy került a kocsiba a fecskendő?

B. Krisztián bűnössége mellett többféle bizonyíték is szólt, de ezek közül a kocsijában talált használt fecskendő inkább az egyértelműek közé tartozott.

• A férfivel 2012 végén szakított a későbbi áldozata, ezután zaklatni kezdte a nőt, levelekkel, telefonokkal bombázta, feltűnt a lakása környékén.
  
• A támadás reggelén Erika egyik szomszédja összefutott a biciklis sisakot és maszkot viselő támadóval a lépcsőházban, később a rendőrségen pedig a kórházigatagtóval azonosította ezt a személyt.
  
• Az áldozat elkábításához két kórházi gyógyszer, Ketamin és Midazolam keverékét használta a támadó, ezeket a szereket B. Krisztián munkája során használta.
  
• Az áldozat nemi szervét lúggal csonkították meg, az orvos égési sérülésekkel is foglalkozott.
  
• A nemi szerv megcsonkítása kifejezetten személyes bosszúban utazó elkövetőre utal, a támadás módja, a kórházi szerekkel történő injekciós kábítás, a lúggal égetés orvos elkövetőre.
  
• A támadást követő házkutatáskor a kórházigazgató kocsijából egy használt fecskendő került elő, ebben pedig a támadáshoz használt egyik kábító anyag, a Midazolam maradványait mutatták ki.
  

Ezek közül esett ki most, néhány nappal a másodfokú ítélet kihirdetése előtt a fecskendő.

A dolog azért érdekes, mert Erika jogi képviselője (a nő saját ügyvédet fogadott, miután az ügyészség először megpróbálta ejteni az ügyét), Gál András szerint ezzel kapcsolatban nem merült fel érdemi új információ.

A védelem már az első fokú eljárásban is igyekezett kétségeket ébreszteni a fecskendővel kapcsolatban, azt mondták, hogy szabályszerűtlenül foglalták le B. Krisztián kocsijából, picit máshogy nézett ki, mint arra az áldozat emlékezett, szabályszerűtlenül tárolták, és nem maradt rajta DNS minta, ami egyértelműen bizonyítaná, hogy ezt használták Erika elkábítására.

Az első fokú ítélet viszont ezen körülmények ellenére számolt a vádlott kocsijában talált használt fecskendővel. Arról volt szó, hogy B. Krisztán nem tudott meggyőző választ adni arra, hogy került a kocsijába egy használt fecskendő, amiben pont az áldozat elkábításhoz használt szer maradványai voltak. Az orvos valami olyasmivel próbálkozott, hogy használat után talán zsebre rakott egy fecskendőt, amit aztán a kocsiban vett észre, és ott kivette a zsebéből. Ezt a történetet az első fokú bíróság nem találta életszerűnek.

Gál András azt mondta, hogy a fecskendő kiesésének ellenére is elég a bizonyíték B. Krisztián ellen.

Lehet, hogy magát forrázta le?

A védelem már a másodfokú tárgyalás elején is bizarr elméletekkel állt elő, hogy miért ártatlan mégis csak a volt kórházigatagtó, így például azzal érveltek, hogy

azért nem lehetett B. Krisztián a tettes, mert az áldozat a támadáskor nem ismerte fel a járását.

Ezen a vonalon a pénteki tárgyalásra is maradt próbálkozás. Most azt fejtegette a vádlott ügyvédje, hogy Erikát egy ismeretlen támadta meg és kábította el, kirabolta a lakást, majd ezután a nő a kábulatból csak félig magához térve, kvázi véletlenül égette le forró vízzel a saját nemi szervét, amikor a lakásában kóválygott.

Ez a verzió nem talált értő fülekre az orvosszakértőknél, akik a meghallgatásukon elég határozottan állították, hogy Erika sérüléseit semmiképpen sem forró víz, hanem valamilyen lúg, esetleg sav okozta.

A hat órás pénteki tárgyalás  egyébként egy csomó, első látásra mellékesnek tűnő körülmény nyomában bonyolódott.

Az, hogy lúg, vagy sav, vagy forró víz csonkította meg Erikát, például a bűncselekmény minősítése miatt lehet érdekes. A nőt lúgos marás miatt kezelték, és ugye az orvosok minden erőfeszítése ellenére maradandó a sérülése. Ha a védelemnek sikerülne meggyőzni a bíróságot, hogy Erikát a kórházban félrekezelték, akkor már nem maradandó károsodást okozó testi sértés miatt kellene a vádlottnak felelnie. Így, ha másodfokon újra el is marasztalják, akkor is enyhébb ítéletet kapna, hiszen a maradandó károsodás nem a támadás, hanem műhiba eredménye.

Az ügyész az egész tárgyaláson alig szólalt meg, a vádbeszédet is beleszorította néhány percbe. Ehhez képest Erika ügyvédje sokat beszélt és kérdezett. Ő pont arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy az első fokú minősítés, a "maradandó károsodást okozó testi sértés" nem túl szigorú, hanem éppen hogy túl enyhe.

Az orvosszakértőkkel egyetértésben az magyarázta, hogy Erika életveszélyben volt a támadás miatt. Egyrészt azért, mert a támadó erős narkotikumokkal, kórházi körülményeken kívül kábította el, miközben az altatás még kórházban is kockázatos. Másrészt azért, mert a lúggal megcsonkított áldozatot a kutya pokrócába csavarta és magára hagyta, miközben a sérülése fokozottan fertőzésveszélyes volt. Az gyakorlatilag a véletlen műve, hogy Erikát már kora délután megtalálták, telefon hiányában, a saját lakásába zárva sokkal tovább is orvosi segítség nélkül maradhatott volna.

A két orvosszakértő is arról beszélt, hogy Erika a támadás következtében közvetett életveszélybe került, ha nem kap ellátást, akkor könnyen belehalhatott volna a csonkításba.

Ha a bíróság elfogadja, hogy a nő életveszélyben volt, akkor viszont "maradandó károsodást okozó testi sértésnél" súlyosabb, életveszélyt okozó testi sértésért vonhatják felelősségre az orvost. Erika ügyvédje szerint az emberölés kísérlete is megáll, mert a tettes ugyan nem kifejezetten megölni akarta az áldozatát, de orvosként nagyon is tisztában volt vele, hogy milyen életveszélynek teszi ki, és közömbös volt neki, hogy a nő túléli-e a dolgot.

A büntetési tételek között óriási különbségek vannak. A maradandó károsodásos verzióért kapott ugye B. Krisztián első fokon 4 évet, ha megáll az életveszély okozása, az már inkább nyolc év börtön, ha az emberölés kísérlete, az minimum 10 év, de akár életfogytiglan is lehet.

B. Krisztán az utolsó szó jogán elsősorban saját magát festette le áldozatként, aki ártatlanul szenved valaki más bűnéért.

Meghurcoltak, közellenséggé váltam

mondta a bíróság előtt.