Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy lezárták a tiltott állami támogatásról szóló mélyreható vizsgálatot Paks 2 ügyében, és arra jutottak, hogy részükről

az építkezés elkezdődhet.

A vizsgálat ideje alatt nem volt szabad elkezdeni a beruházást, így a 2014 januárjában kötött orosz - magyar kormányközi szerződés is a levegőben lógott, eddig egyetlen eurót sem lehetett lehívni az orosz hitelből. A mostani döntéssel a hitel lehívása és az építkezés is elkezdődhet.

A bizottság arra jutott, hogy Paks 2 megépítéséhez szükség lesz állami támogatásra, de ez nem számít tiltott állami támogatásnak. 

A magyar félnek azt kellett bebizonyítania, hogy nem torzítja a regionális árampiacot, ha állami támogatással épül meg a paksi atomerőmű. Ezt többek között az osztrák kormány vitatta a bizottság előtt. 

Három feltételt szabtak

A bizottság úgy döntött, hogy három szabályt kell majd a magyar félnek betartania:

• A Paks 2-ből származó profitot Magyarország a beruházás törlesztésére vagy az erőművek működtetésére költheti, de további erőművi beruházásokra illetve kapacitások bővítésére nem költheti el. 
  
• A piaci koncentráció elkerüléséért Paks 2-t le kell választani a Paks 1-t üzemeltető MVM csoporttól, annak esetleges jogutódjától vagy bármely más, állami tulajdonban lévő energetikai cégtől. 
  
• A Paks 2-ben termelt áram legalább 30 százalékát az áramtőzsdén kell értékesíteni. A maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek.
  

A második feltételnek a mostani rendszer is megfelel már, hiszen a Paks 2 Zrt-t kiszervezték az MVM alól, és a Lázár János vezette Miniszterelnökség felügyelete alatt működik már. Az MVM és a céget felügyelő fejlesztési tárca igyekezett volna visszaszerezni az irányítást, de ezt a meccset Brüsszelben eldöntötték most.

A harmadik feltétel nagyon komoly kockázatot jelent

A harmadik feltétel egyes vélemények szerint nagy gondokat okozhat még hosszú távon a mindenkori magyar költségvetésnek. Több olyan számítás van ugyanis, amelyek alapján a Paks 2-ben termelt áram drágább lesz, mint a régió várható piaci ára.

A beruházás csak akkor térülhet meg, ha 10 év múlva, amikor elvben az első új blokk már működik, akkor 55 euró / Mwh fölé megy az áram ára régiónkban. 2016-ban a hazai ár 41 euró volt, de Németországban és Csehországban csak 29,45 euró, és Szlovákiában is csak 32,4 euró. 

Vagyis ha a nem jön be a kormány tippje, miszerint az áram ára jelentősen emelkedni fog a következő évitezedekben, akkor a Paks 2-ben termelt áramot nem fogja senki sem megvenni az árveréseken, legfeljebb csak akkor, ha sokkal olcsóbban adják, mint amennyibe az előállítása (a beruházás megtérülését is beszámítva) kerül majd. 

A beruházást közgazdasági alapon ellenző tanulmányok szerint nem reális, hogy ennyire emelkedne az áram ára a következő évtizedekben. Eleve inkább esnek az energiaárak mostanában, másrészt a megújulók által termelt áram egyre olcsóbb lesz, márpedig elsősorban Németországban jelentősen bővítik a széllel illetve napsütéssel termelő erőműveket.

A magyar kormány ezzel szemben abban bízik, hogy Európában egyre több áram kell majd (például az elektromos autók terjedése miatt), hogy a Németországban egymás után bezáró atomerőműveket nem váltják ki a megújulók, és hogy a szén-dioxid kibocsájtás egyre keményebb adóztatásával egyre kevésbé éri majd meg szénerőművekkel termelni, tehát az elöregedő német és lengyel szénerőművek élettartamát sem hosszabbítják majd meg. Vagyis a magyar kormány arra fogadott, hogy nem lesz elég áram Közép-Európában, és ezért jelentősen emelkednek majd az árak. 

A bizottság mindenben engedett

A most lezárt, úgynevezett mélyreható vizsgálaton kívül volt egy másik, egészen kötelezettségszegési eljárásig menő fenntartása is az Európai Bizottságnak. Abban azt kifogásolták, hogy megfelelő verseny nélkül kapta meg a Roszatom a munkát. 

Tavaly ősszel azonban az az eljárás is Magyarország számára kedvezően végződött, mert a bizottság arra jutott, hogy az orosz állami vállalaton kívül más nem tudott volna megfelelni a technológiai követelményeknek.

Várható, hogy a mostani döntéssel szemben az osztrák kormány az EU bíróságához fordul, de ez már nem akadályozhatja meg, hogy a beruházás elkezdődjön.

Népszavazási kezdeményezések

Az építkezés elkezdését esetleg még az befolyásolhatja, hogy az LMP és a Párbeszéd párt is népszavazást kezdeményezett az ügyben. Egyelőre mindkét párt lehetséges kérdéseit a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja. 

Direktben Paks 2-ről nem lehet népszavazást tartani, mert az nemzetközi szerződést érintene, ezért a két párt különböző változatokban, és elég körmönfontan megfogalmazva arról adott be kérdéseket, hogy ha a mostani paksi blokkok elöregednek, akkor újak már ne működhessenek helyettük.