Mészáros Lőrinc eddig csak elvett ettől az országtól, ráadásul nem is keveset. Döbbenetesen gyorsan hízó cégei szinte teljes egészében állami forrásból aratják a profitot. A csatornázási, vasútépítési és más építőipari közbeszerzéseken színlelt a verseny, ezért Mészáros cégeinek profitkulcsa hihetetlenül magas, harminc százalék körüli. Földjei után az uniós adófizetőktől kapja az évente milliárdos nagyságrendű járadékot, focis érdekeltségeibe milliárdjával megy a társaságiadó-kedvezményes közpénz. Mészáros Lőrinc magánvagyona exponenciálisan nőtt az utóbbi években, és mindent megtartott magának vagy gazdáinak – eddig.

Óriási fordulat, hogy most már vissza is ad valamit a felcsúti pénztáros: bárki beszállhat mellé tulajdonostársnak, és részesedhet gigantikus profitjaiból. Legalábbis ez az ígéret.

Február vége óta már nyílt, hivatalos tény, hogy a tőzsdén be lehet szállni a Mészáros-sikertörténetbe: a Konzum Nyrt, majd az Opimus Nyrt. tulajdonosai között is színre lépett Mészáros Lőrinc, mint magánszemély (egy tőzsdei kisbefektetőket védő szervezet, a TEBÉSZ szerint egyébként elég kifogásolható körülmények között). Mindkét cég esetében kisebbségi tulajdonosként, de ez is elég volt ahhoz, hogy a piac valósággal megőrüljön. Az árfolyamok felrobbantak.

Néhány rövidtávú spekuláns máris nagyot nyert ezzel – ők már a bejelentések előtt betáraztak az olcsó részvényekből, és most internetes fórumokon egymást megőrjítve drukkolják fel a Mészáros-részvények árát. Az viszont nem valószínű, hogy egy valódi, fundamentális elemzéssel megerősíthető alapokon álló, a generációnk egyszeri, nagy tőzsdei sikerének vagyunk tanúi. 

+1000 százalék

Most mindenesetre valóságos hisztéria van.

• A Konzum részvényárfolyama 57 forint volt február 24-én, kedden 170 forinton volt már (+198 százalék)
  
• Az Opimus részvényárfolyama 41 forint volt február 28-án, kedden 65 forinton volt már (+62 százalék)
  

Ha nem lenne limit a tőzsdén, ami miatt 20 százaléknál nem emelkedhet jobban az árfolyam, talán még magasabbra mentek volna az árfolyamok.

A Konzum tőzsdei kapitalizációja 1,19 milliád forintról nőtt 3,5 milliárdra, az Opimusé 12,6 milliárdról 20,7 milliárdra. Ha úgy tetszik, a két cég értéke pusztán attól nőtt tízmilliárd forinttal, hogy Mészáros Lőrinc bejelentette, tényleg övé a két cég.

Itt van néhány grafikon, ahol jobban látszik ez.

(Különösen érdekes egyébként, hogy milyen kiemelkedő forgalomban kereskedtek az Opimus részvényeivel a Buda-Cash botrány kirobbanása előtt. A két offshore cég, akiktől Mészárosék a saját nevükre vették a részvénycsomagokat, a TAC Ltd. és a Cariati Ltd. már a botrány után lettek tulajdonosok, tőzsdén kívüli ügylettel került hozzájuk piaci vélemények szerint a Buda-Cash-es főnökök részvénycsomagja.)

Még durvábban néz ki, ha a relatív teljesítményt nézünk. A pesti tőzsde egészen kiemelkedően teljesített tavaly, még a feltörekvő piaci között is egész jónak számító 40 százalékot emelkedtek a magyar részvények 2016 január 1. óta (főleg az OTP és a MOL, ez a két részvény adja a BUX kosár közel kétharmadát).

Nem rossz, de az Opimus 1081, a Konzum pedig 750 százalékot emelkedett ezen az időtávon,

ami olyan soha vissza nem térő szuperbefektetés, hogy csak na.

De azt is láthatjuk az ábrákból, hogy amikor alacsony volt az árfolyam, egyik részvénnyel sem kereskedtek sokat, sőt, rengeteg napon egyetlen kötés sem volt a tőzsdén, egészen ritkán érte el a napi forgalmuk értéke az egymilliót. Ez azt is jelenti, hogy nagyon kevesen szálltak be ezekbe a szuperrészvényekbe akkor, amikor az tényleg megérte.

Erről sajnos lecsúsztunk!

Totális hülyeség? Esélyes!

Ha valaki részvényt vásárol, pláne ilyen illikvid minipapírokat, és nem lottózásnak fogja fel, akkor érdemes megnézni néhány mutatót, amiből meg tudjuk állapítani, milyen helyzetben van a cég ahhoz képest, hogy a piacon mit fizetnek a részvényeiért.

Itt azonban máris problémákba ütközik a kisbefektető.

Egy részvényre jutó eredményt azért nem tudunk számítani, mert a két cég esetében csak egy részvényre jutó veszteség van. Az Opimus 2,2 milliárd (!) forintos, a Konzum 181 millió forintos veszteséget ért el 2015-ben, de tavaly is végig piros volt mindkét cég.

Az osztalékhozam nulla mindkét cég esetében, ilyet ugyanis nem fizettek ezek a cégek az utóbbi időben, veszteség után nyilván nem is lett volna túl okos dolog ez.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne érnének ezeket a cégek valamit, még ha veszteségesek is. Az Opimus egy komoly cégcsoport, a Buda-Cash csalás miatt lekapcsolt tulajdonosi köre itt vonta össze reálgazdasági érdekeltségeit.

Itt fontos hangsúlyozni, hogy a Buda-Cash vezetői a pénzügyi felügyelet és az ügyészség szerint elsikkasztottak több mint hatvan milliárd forintot, és joggal valószínűsíthetjük, hogy ebből építették fel a cégcsoportot – ami most átkerült Mészáros Lőrincék irányítása alá.

Egyébként egészen sötét módon került át a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe a cég: éppen abban az időben jelent meg a cég környékén Csík Zoltán (Mészáros bizalmasa), amikor a Buda-Cash vezetőit kiengedték az előzetesből.

A korábbi, pénzügyileg egyébként nem túl jól menő, de értékes Opimus-érdekeltségek – Wamsler kazángyár, Euró-Generál építőipari cég, osztrák hotel, hatalmas békési agrárgazdaság – mellé már a Mészáros-irányította korszakban bekerült a Mediaworks nevű médiacég is. Ezt jókora kötvénykibocsátásból, azaz hitelből vették meg.

A Konzum már sokkal jelentéktelenebb cég, itt viszont hatalmas mozgolódás van, amióta megjelent a cégben Jászai Gellért. Nem sokkal később megvették a Hunguest szállodalánc nagy részét, 14 darab hotelt Leisztinger Tamástól, a Hunguest igazgatóságában pedig megjelentek Tiborcz István és Mészáros Lőrinc emberei. A tranzakcióban az állami Eximbank is részt vett egy nyolcvanmillió eurós hitelkerettel. A napokban már nemzetközi terjeszkedésről nyilatkozott az új tulajdonosi kör (egyébként az immár az Opimus tulajdonába tartozó Világgazdaságnak).

Mindenesetre nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a brókercégek, akikkel beszéltünk, nem foglalkoznak ezzel a két céggel, nem is követik a teljesítményüket, nem adnak ki elemzéseket róluk. Igaz, azt hallottuk, hogy az utóbbi hetekben felerősödött a spekulánsok érdeklődése a Mészáros-részvények iránt.

Ez az ábra talán jól mutatja, mennyire meg van őrülve a tőzsde:

A pöttyök a cég saját tőkéjét jelölik negyedévente, a vonalak pedig a piaci kapitalizációt. Látható, hogy 2016 nyaráig szélsőségesen pesszimista volt a piac a cégekkel kapcsolatban, azóta viszont – miután megjelentek az első jelzések Mészárosék megjelenéséről – őrült optimista lett.

Az Opimus értékét a legutóbbi saját tőkéjének 3,2-szeresére, a Konzumét a legutóbbi saját tőkéjének 6,3-szorosára értékeli a piac jelenleg. Ehhez képest 2015 végén még fordítva állt a helyzet, akkor még a cégek saját tőkéje volt sokkal nagyobb piaci kapitalizációjuknál (az Opimus esetében 4,2-szer, a Konzumnál 3,2-szer).

A másik irány, ahonnan közelíteni lehet a cégekhez, hogy milyen jövőbeli eredményességet lehet várni tőlük. Ez az utolsó racionális szalmaszál, amibe kapaszkodhatnak azok, akik a mostani árfolyamon megveszik ezeket a részvényeket.

Érdekes, hogy hiába döbbenetesen sikeresek Mészáros cégei, a BÉT (illetve a BÉT megbízásából a Figyelő és a KPMG) egyiket sem válogatta be az ötven cég közé, amelyek a hosszú távú eredményesség szempontjából vonzó tőzsdei sztorik lehetnének. Még a hatalmas profitgyár építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros vagy az R-Kord Kft-t sem, pedig ezeknek a milliárdos osztalékaiból biztosan sokan részesednének szívesen ebben az országban.

A legvalószínűbb az, hogy néhány lelkes ember elhitte, hogy az Orbán Viktor körüli strómanbirodalom bármit is meg akar osztani mással abból a hihetetlen mennyiségű pénzből, amit eddig csak a saját bankszámláira vitt-utalt ki.

De ez egy elég naiv elképzelés. Miért akarnák ezek az emberek bárkivel megosztani a nyereségüket? Vagy transzparenssé tenni a cégeiket? Elhiszi ezt bárki? Főleg azért, mert a Mészáros-érdekkörnek nincs szüksége befektetőtársakra.

Mészároséknak forrásra nincs nagy szükségük. Ha kell, kibocsátanak egy zárt kötvényt hatmilliárd forint értékben, hogy megvegyék a Mediaworksöt, ha pedig arról van szó, akkor mondjuk Csányi Sándor ad nekik annyi hitelt, amennyi csak kell. Tőke se kell, hiszen az a töménytelen mennyiségű osztalék, ami a Mészáros-Szíjj-stb. építőipari cégekből kikerül, bőven elég bármelyik tervük elindításához.

Az egyik legszórakoztatóbb jelenség egyébként, hogy a tőzsde páriákat tömörítő T kategóriájában található hírhedt minirészvények, például a Futuraqua, a Nutex, az Őrmester vagy a Nordtelekom, szintén felültek a Mészáros Lőrinc kisvonatra, ma mind limittel emelkedtek csekély forgalomban. Úgy tűnik néhány zavarosban halászó spekuláns ezekben is fantáziát lát ezekben az őrült időkben.