Mikor jön az évezred következő árvíze?
2013 június 19., 06:31
Továbbra sem tudni, milyen és mekkora gátat építtetne Tarlós a Római-parton
Négy évvel azután, hogy Tarlós Isván főpolgármester bejelentette a Római partra tervezett mobilgát megépítését, hétfőre lakossági fórumot hívott össze a Fővárosi Önkormányzat, hogy bemutassa „miért jobb a parton lévő mobilgát más alternatívánál”.
Az első ilyen fórumra több százan eljöttek. Ott élők, pihenni járók, vállalkozók és kabinbérlők, a parti fákért aggódó civilek, érdeklődők és helyi képviselők töltötték meg a III. kerületi Csobánka téri kultúrház nagy termét.
Gáthoz a kabátot
Arról ugyanis évek óta tudni lehet, hogy ha az eddig ismert tervvázlatok szerint épül meg közvetlenül a parton a mobilgát, a létesítmény Budapest utolsó természetes Duna-parti övezetét pusztítaná el.
Az nem világos, hogy miért csak ez az egy elképzelés életképes, mert az biztos, hogy ennek a variációnak komoly természetkárosító hatása lenne, pozitívuma viszont nem nagyon látszik.
Arról a döntéshozóknak eddig nem sikerült meggyőző érveket bemutatni, hogy miért kell mindenáron a parton kiépíteni az árvízvédelmi létesítményt, miért ne lehetne olyan alternatívát találni, amely tiszteletben tartja a part természeti és városképi értékeit, miközben az árvizektől is megóvná a part mögött elterülő, hetven hektárnyi területet (Rómaifürdő, Mocsárosdűlő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy).
A gátat fel lehetne építeni a parttól beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalában is, ezzel nemcsak megőrizve a part természeti értékeit, de az árvíztől is megóvni az említett lakott területeket. A parti, évtizedeken át pihenésre és kikapcsolódásra szolgáló sáv pedig továbbra is a hullámtér része maradna.
Ám ehhez a változathoz a Fővárosi Önkormányzatnak és bizonyos vállalkozóknak nem fűlik a foga. Rossz nyelvek szerint azért, mert komoly ingatlanbizniszre lenne az új, bevédett telkeken kilátás, amelyek jelentős része most még állami tulajdonban van, de ki tudja, meddig. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló vállalkozó, Garancsi István-érdekeltségei pedig már építkezhetnek is a területen, ezzel alapos gyanút szolgáltatva az ingatlanpanamáról sutyorgóknak.
Ráadásul nemcsak a természetkárosítás veszélye merül fel a parti mobilgáttal kapcsolatban: a földrajzi adottságok miatt egy, a mélyben is lezárt partszakasz a hegyekből a talajban leszivárgó belvízeket is megakasztaná – a visszaduzzasztó hatással a hegyek lábánál, néhol a parti területeknél is mélyebben elterülő Mocsárosdűlőt veszélyeztetvén.
A helyzet tehát kifejezetten bonyolult, nemcsak természet- és városképvédelmi, de árvízvédelmi szempontból is.
Egy lakos például az északra elterülő Budakalászról érkezett, és érdeklődött, hogy velük mi lesz: a Rómaifürdőtől északra elterülő terület ma sincs védve a Dunától, ő ezért jogosan retteg attól, hogy egy elkészült rómaifürdői védmű miatt az áradás többlete náluk jelentkezik majd.
Teljesen jogosnak tűnik a felvetés, és jól mutatja, mennyire szakmaiatlan a Fővárosi Önkormányzat hozzáállása, amivel turbófokozatban nyomná át a gátépítést a Rómaifürdőn, amely csupán egy része a budapesti partszakasznak, miközben készít a főváros egy átfogó budapesti árvízvédelmi koncepciót is.
Miért kell vesznie a Római-partnak?
Alapos ürügyet kellett tehát szolgáltatni a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy miért ragaszkodik a négy éve megfogalmazott, de azóta sem kellően alátámasztott parti mobilgátkoncepcióhoz szemben a parttól beljebb, a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon felépítendő helyett.
No, erre a kérdésre a Békásmegyeren tartott, ötórás lakossági fórum sem adott megnyugtató választ, pedig az ötletgazda Tarlós Istvánon kívül tényleg mindenki jelen volt, aki valamiért érintett a buliban.
A Főváros által felkért szakemberek mutatták be a két nyomvonalat, illetve azok összehasonlítását (Nagy László, BME; Palkó György, FCSM, Szabó Gábor Tér-Team Kft.).
A tájékozódást azonban némileg nehezítette, hogy mindhárom, bemutatott tanulmány összeségében több száz oldalt tett ki, tehát eleve lehetetlen volt átfogó képet kapni ennyi idő alatt az alternatívákról, mindezt egy olyan lakossági fórum keretében, amelyet túlfűtöttek az indulatok.
Nem segítette a tájékozódást azt sem, hogy a part menti védmű bemutatásakor a legfontosabb részleten siklott át Szabó Gábor (Tér-Team Kft.). Nem derült ki, hogy konkrétan milyen anyagokból, milyen formában készülne az új partszakasz kialakítása.
Ez pedig városképi szempontból a legkényesebb kérdés, hiszen a korábban bemutatott, lebetonozott rakpart ötletétől már egyszer visszatáncoltak Tarlósék, és erről továbbra sem kapott a hallgatóság érdemi tájékoztatást – sem a rézsű dőléséről, sem annak anyagáról (Jelenleg a termézetes part 1:5-ös arányban fut a Dunába természetes, kavicsos borítással).
7 milliárd forintért áldoznák be az ősfás partszakaszt
A két alternatíva sebtiben történt bemutatása után következett a kettő összehasonlítása, amit Nagy László (BME, geotechnikai tanszék) végzett el. Nagy László egyike azoknak a műszaki egyetemi mérnököknek, akikre Tarlós István úgy tekint, mint akik segíteni fogják a mobilgát melletti érvelést. Ez a főpolgármester egy korábbi elszólásából derült ki, de Nagy leegyszerűsítő érvelése csak alátámasztotta a feltételezést.
A két nyomvonal optimális változatai között ugyanis túl nagy különbség műszakilag nincsen: mindkettő nagyjából ugyanolyan hosszú (~3 km); ugyanolyan magas (2,6–2,8 m); ugyanolyan széles (6-8 m), és nagyjából ugyanannyi fa kivágásával járna (600-700-800).
Egyvalamiben tér el egymástól igazán a két terv (ha a természetes part eltüntetését nem vesszük ide): a part menti védmű 18, a Nánási úti 25 milliárd forintba kerülne a legfrisebb kalkulációk szerint.
Nagy szerint ennek az az oka, hogy a Nánási úti nyomvonal megépítése esetén ki kéne váltani az összes közművet is a gát túloldalán, így ő a part menti nyomvonal mellett tette le a voksát.
Ekkor – 2-2,5 órával a kezdés után – elszabadultak az indulatok, hiszen Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes bejelentette, eldőlt, hogy a parton kell a mobilgátat felhúzni, és erről a Fővárosi Közgyűlés hamarosan döntést is hoz.
A parti védművel szemben szkeptikus civilek, akik már a fórum kezdetekor azt sutyorogták, úgyis „a parti gát kerül ki győztesen”, most igazoltnak látták feltevésüket, miszerint egy előre megtervezett színjátékot láttak lakossági fórum ürügyén.
Nem nyilvános tervek
Például egyelőre egyik bemutatott tanulmány sem nyilvános, így a legfontosabbnak tűnő összehasonlító elemzés sem az, a Közgyűlés mégis szavazna róla.
Ezekre a hangokra reagálva Szeneczey bejelentette, hogy minden szakértői anyagot nyilvánosságra hoznak a következő 2-3 napban. (A lakossági fórum hétfőn volt.)
A fórum második felében következtek a lakossági hozzászólások, kérdések, de szót kértek politikusok is. Voltak, akik a part menti gát megépítése mellett érveltek, de jelentősen többen voltak azok, akik ellene szóltak fel.
A part menti védmű mellett tipikusan ott élők és dolgozók érveltek. (Bár a terület hullámtérben fekszik, és emiatt nem számít lakóövezetnek, a két világháború között több tucat ház épült fel szabályosan a területen.)
Mások, többek között egy Nebraskából érkező magyar mérnök, Bogádi János is, azt vetették fel, hogy az egész problémát nem szabad csak és kizárólag vízügyi szempontból nézni, a környzetvédelmi és a városképvédelmi szempontokat is érvényesíteni kell.
Rosszul kommunikálnak
Bogádi továbbá felvetette azt az árvízvédelemmel kapcsolatos kritikát is, miszerint a folyamatos gátépítés csak újabb és újabb gátépítést tesz szükségessé, hiszen az egyre kisebb területre beszorított folyó mentén egyre magasabb gátakat kell építeni a visszaduzzasztó hatás miatt, így szerinte érdemes volna átgondolni az egész koncepciót. (Az árvízek nagysága és a gátépítések intenzitása közötti összefüggést Schweitzer Ferenc kutatja, itt írtunk erről részletesebben.)
Több felszólaló megjegyezte, hogy többet várt volna a Fővárosi Önkormányzattól 3-4 dia bemutatásán túl az érveik alátámasztására, mert így több kérdés maradt nyitva, mint megválaszolt.
„Ez nem meríti ki a lakossági tájékoztatás fogalmát”
– jelentette ki az egyik hozzászóló.
Ezt a kritikát még az is osztotta, aki a part menti gát mellett érvelt. Így például Buzás Győző is, aki szerint kell ugyan a part menti gát, de „ez a gond, hogy nem kommunikálnak rendesen”, fordult Szeneczeyék felé. Ők évtizedek óta várnak a gátra, amely őket is megvédené az árvíztől.
Arról például, hogy egy durvább áradás esetén, mekkora eséllyel szakadhat át a fizikai sérülésekre a földgátnál sokkal érzékenyebb mobilgát (uszadékfa, jégdarabok ütközése esetén), a mérnökök nem tudtak megnyugtató választ adni: Nagy azzal védekezett, hogy egy „Németországban készült segédanyag” szerint ennek a kockázata csekély – bármit is jelentsen ez. (A gátszakadás veszélyéről egy kiszivárgott haváriaterv alapján itt írt az Átlátszó.)
Független szakvélemény kellene
Többen kérték, hogy ne a Fővárosi Önkormányzat kedvenc mérnökeivel, hanem független szakértőkkel vizsgálják meg a kérdést, és ne egysíkú szempontok alapján döntsenek a kérdésben.
Mások felvetették egy harmadik alternatíva, a kisajátítás lehetőségét: a part menti, túlnyomórészt állami tulajdonú telkekből sajátítsanak ki a gátépítéshez szükséges területet, és akkor a part is megmarad, és a Nánási útra sem kell gátat beszuszakolni.
Keleti Péter kabinbérlő, helyben jól ismert civil azon a véleményen volt, hogy nem kell elsietni semmit: épüljön egy ideiglenes gát, és inkább érlelődjön ki egy olyan koncepció, amely nemcsak a közvetlenül a part menti gátépítést tartja elképzelhetőnek, és mindenki számára megnyugtatóbb megoldással szolgál.
Gy. Németh Erzsébet, a Közgyűlés ellenzéki képviselője (DK) felszólalásában kijelentette, ezek alapján nem fogja támogatni a part menti gát megépítését, mert szerinte ha csak 7 milliárd forinttal kerül többe az, hogy megmaradjon a Róma-ipart mai képe, akkor szerinte ez megérne ennyi plusz pénzt. Véleménye szerint a mostani tájékoztató alapján nem fog tudni a Közgyűlés átgondolt és jó döntést hozni.
A fórumot végigülte Bús Balázs, a III. kerület polgármestere, de túl sok vizet nem zavart. Mint a 444-nek a fórum után elmondta, „reméli, hogy jó döntés születik majd”.
Este 11 óra lett, mire véget ért az első, de Szeneczey főpolgármester szándékai szerint az utolsó fórum a Római-parti gátról.
A közgyűlés márciusban-áprilisban döntene a gát megépítéséről, a tilakozó civil szervezetek pedig máris tüntetést jelentettek be.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.