2,5 órás vita után a papírforma győzött: a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége megszavazta a III. kerületi csillaghegyi öblözet árvízvédelmét szolgáló mobilgát nyomvonalát: a parton kell kialakítani a védművet.

Az ellenzéki képviselők, a Fák a Rómain és a Greenpeace civil szervezetek tiltakoztak a döntés miatt, szerintük ugyanis felelőtlen döntés született, amely

• tönkreteszi Budapest egyik utolsó, urbanaizált, természetes Duna-partját
  
• a parti mobilgát terve kockázatos, árvízi betörés esetén sokkal veszélyesebb lehet, mintha a Nánási úton épülne a gát

A Tarlós István vezette közgyűlés azonban nem így látja, egyöntetű véleményük szerint a parti gát nagyobb területet véd meg kevesebb pénzből.

Ezt ismételgette a főpolgármester és helyettesei Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs, illetve a vitában még a Fidesz oldalán felszólaló Wintermantel Zsolt is, aki egyébként Újpest polgármesterént pontosan tudja, mit jelent, amikor egy élő partszakaszból rakpart lesz, az újpesti parti, szabadidős, csónakházas életet legalábbis ez nyírta ki.  

A közgyűlési vita a két nyomvonal-alternatíváról ment, egyik elképzelés a parton, a másik beljebb, a Nánási útra helyezné a védművet.

Erről a vitáról, és a vita alapjául szolgáló, Tarlósék által felkért BME-s mérnökök jegyezte szakmai anyagról, illetve annak hiányosságairól és elfogultságáról itt írtunk.

A Közgyűlésen egyébként meg sem jelent sem a vitatott tanulmány két szerzője (Farkas József, Móczár Balázs, BME) sem annak előadója (Nagy László, BME).

Az ellenzéki képviselők (LMP, DK, Jobbik, MSZP) és a civilek azt szerették volna elérni, hogy a döntést elhalasszák, amíg nem készülnek el a valódi összehasonlítás alapjául szolgáló anyagok, illetve pont kerül a népszavazási kezdeményezés végére.

Nincs haváriaterv, sőt terv sincs

Csárdi Antal (LMP) azzal kezdte, hogy a döntés alapjául szolgáló dokumentáció kevés. 

„Nem készült tanulmány. Ez prezentáció. Nincsenek benne számítások”

- mondta, majd kifejtette aggályait, nevezetesen: a két gát nincs összehasonlítva uszadék-veszélyeztetteségi szempontból, pedig véleménye szerint ez a legfontosabb kérdés (magyarul: a mobilgát mennyire bírja az uszadékok okozta ütközéses terhelést, és szakadás esetén mi a képlet).

Csárdi szerint a haváriatervek összevetése nélkül nem lehet döntést hozni.

Horváth Csaba (MSZP) a III. kerületi polgármesterhez, Bús Balázshoz intézte szavait, akinek felrótta, hogy Bús a III. kerületi képviselőtestülettel akadályozta meg, hogy népszavazást lehessen tartani a kérdésről, amikor a részvételi küszöböt a testület megemelte. Így várhatóan nem tudnak a helyiek a kérdésről dönteni.

Tokody Marcell (Jobbik) szerint manipulatív az összehasonlító tanulmány, és a Fidesz retteg a nyilvánosságtól, ezért kapták meg egy nappal korábban a képviselők a munkaanyagot.

Tokody utalt arra is, hogy a fővárosi Fidesz által erőből áttolt parti mobilgát terve a helyszínen lakóparkokat építő, Orbán-barát Garancsi István bizniszének fog biztosan jót tenni, de a Jobbik nem fog felelőtlen döntést hozni.

Gy. Németh Erzsébet (DK) arra volt kíváncsi, hogy a parti gát esetében mekkora a projektirányítási költség, amely a Nánási úti alternatíva költségeinek 68%-át tenné ki, és emiatt drágább, mint a parti nyomvonal. Nem kapott választ.

Tóth József, XIII. kerületi polgármester (MSZP) is időt kért a felelős döntéshez.

Karácsony Gergő (PM), Zugló polgármestere is amellett volt, hogy halasszák el a megalapozottan nem meghozható döntést. Karácsony Gergő szerint ráadásul népszavazást kellene tartani a közgyűlési döntés előtt a kérdésben.

Felszólalt még két civil is. Egyikük Keleti Péter volt, aki korábban a parti gát mellett volt, ám végül éppen a 2013-as árvíz meggyőzte arról, hogy az már kevés, hiszen azóta nőtt a mértékadó árvízszint.

Ennek azért van jelentősége Keleti szerint, mert szerinte emiatt nem hozzák nyilvánosságra a part menti gát terveit: egyszerűen nem férne el a parton a magasabb árvízszinthez épített gát szélesebb alja, de a nyilvánosság előtt nem merik bevállalni, hogy a leendő gát emiatt olyan ormótlan és ronda lesz, mint a Békásmegyeri szakasz. (Erről a kérdésről bővebben itt írtunk - nem mindegy, hogy 12 vagy 20 méter a gát szélessége.) 

Korábban Tarlóséknak amiatt kellett visszavonulniuk a gát korábbi tervével, mert az órmotlan rakparti terveket látva, védhetetlenné vált a projekt. Új, komolyan vehető műszaki és látványterv azóta sincs.

Keleti szerint további probléma, hogy nincs elfogadott rendezési terv a kerületben, ami nélkül ilyen léptékben építkezni ökörség. Ráadásul szerinte a Nánási úti védvonalra is szükség lesz, azaz végül két gát lesz éppen a megemelt árvízszint miatt.

Szerinte bőven ki lehetne érlelni egy jó döntést is, nem kell ennyire rohanni.

A parti gát mellett érvelő ügyvéd és ártéri lakos, Buzás Győző viszont a parti védmű mellett érvelt, ahogy korábban a lakossági fórumon is.

A közgyűlés előtt és a szavazás után a karzaton tiltakozott a Greenpeace egy „Még nincs vége” táblával:

„A Greenpeace Magyarország  tovább küzd: mindent megteszünk azért, hogy végül egy olyan árvízvédelmi megoldás szülessen, mely megfelel a műszaki, környezetvédelmi, természetvédelmi, urbanisztikai szempontoknak, és tiszteletben tartja az állampolgárok véleményét is” – nyilatkozta Gadó György Pál, a szervezet zöldterület-kampányfelelőse.

A szervezet részletesen foglalkozik honlapján a tervekkel.

Tarlós: tőlem nem kell félteni semmit

Tarlós végül lezárta a vitát, és azzal igyekezett nyugtatni mindenkit, hogy „csak” a nyomvonalról döntöttek, másról (rézsű kialakítása, favágások stb.) nem.

„Tőlem ne féltsék a római partot, se gunyorosan mosolygó liberálisok, se mások... ne féltsék tőlem, ott születtem.”

Az ingatlanpanama-gyanúra azzal reagált, hogy amíg ő a székében ül, addig nem lesznek átminősítések.

A feltevés szerint ugyanis a parti  gátra azért van ennyire szükség, hogy ott lakásokat lehessen jó pénzért építeni, és eladni az időközben majd privatizált állami üdülők helyén.

Tarlós egyébként csak 2019-ig lesz főpolgármester.