Kósa a civileket ekéző sajtótájékoztatóján összevissza kamuzott a norvég alapról, és miután jeleztük, hogy nem mond igazat, már nem is engedett kérdezni

politika
2017 április 19., 10:21

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője és Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője sajtótájékoztatót tartott a civilellenes törvénnyel kapcsolatban. (Halász János már az elején jelezte, hogy ez egy sajtótájékoztató, nem interjúhelyzet, így egy témában mindenki csak egy kérdést és legfeljebb egy „értelmező kérdést” tehet fel.) Kósa Lajos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a törvényjavaslat nem büntet senkit, csak a nyilvánosságot és az átláthatóságot szolgálja. Azt mondta, a Fidesz furcsállja, hogy épp az átláthatóságért harcoló szervezetek azok, amik nem tartják magukra kötelezőnek ezt a nagyobb átláthatóságot.

Fotó: Botos Tamás
photo_camera Fotó: Botos Tamás

Az átláthatósággal érvelt a törvényt benyújtó három képviselő is, de a törvénytől a szervezetek nem lesznek az eddigieknél átláthatóbbak, csak minden kiadványukra rá kell írniuk, hogy ők egy „külföldről támogatott szervezet”. Ráadásul az adatvédelmi hatóság is azt mondta, hogy szélesíteni kellene az adatok közzétételére kötelezettek körét, mert nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi (vállalati, állami vagy politikai szférából érkező) támogatások transzparenciája is. 

Azzal kapcsolatban, hogy az EU-s támogatások esetében is érvényes legyen a szabály, Kósa azt mondta, hogy valószínűleg módosítani fognak ezen, és kiveszik a törvény hatálya alól az EU-s pénzeket, hiszen az EU-s finanszírozást úgyis fel kell tüntetni.

Kamuzás és megsemmisülés pár lépésben

Ami ezután jött, az méltó volt Kósa Lajoshoz, a Fidesz–KDNP egyetlen ideológiájának egyik legfőbb zászlóvivőjéhez. Kósát a norvég civil alappal kapcsolatban kérdezték, ezután játszódott le ez a jelenet:

  1. Kósa elkezdett arról beszélni, hogy a norvég civil alapok szabálytalanul működtek. Sarkadi Zsolt kollégám megkérdezte, hogy ezt mire alapozza, hiszen nem így van: az ügyészség sem talált törvénytelenséget, a nyomozást 2015-ben bűncselekmény hiányában megszüntették.
  2. Kósa ekkor hivatkozott az EY (korábban: Ernst & Young) jelentésére is, mondván, az súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Sarkadi erről is elmondta, hogy nem így van: az EY jelentésének a végkövetkeztetése is az, hogy a pénzosztás összességében törvényes és átlátható.
  3. Kósa erre azt mondta, hogy az ügyészség ugyan megállapította, hogy nem volt törvénysértés, de attól még „az Alaptörvényben is lefektetett összeférhetetlenségi szabályokkal ellentétes” volt, hogy olyan emberek is döntöttek a támogatásokról, akik a saját szervezeteiket is támogatták. Sarkadi erre megkérdezte, hogy ez milyen törvényt sértett, de arra Kósa már nem válaszolt érdemben.

És mivel a kollégám több „értelmező kérdést” is feltett, így már nem engedték a civiltörvényről kérdezni, hiszen már kérdezett. Az Index újságírója vissza is akarta Sarkadihoz juttatni a szót, de erre Kósáék közölték, hogy akkor ő sem kérdezhetne többet.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.