Ez a törvény csak a megalázásról szól

Szerdán tárgyalja a parlament Németh Szilárd, Gulyás Gergely és Kósa Lajos törvényét, aminek a "külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" címet adták, bár igazabb volna, ha az utolsó szó "megbélyegzéséről" lenne. 

Hogy ez a törvény rendkívül fontos a Fidesznek, azt bizonyítja, hogy a törvény benyújtói közül ketten Orbán Viktor helyettesei a pártban (alelnökök), a harmadikuk pedig frakcióvezető. A lényege szerepel a nemzeti konzultáció kérdései között is.

A törvény lényege: Amennyiben egy civil szervezet egy éven belül legalább 7,2 millió forintot kap külföldről, akkor minden kiadványukra rá kell írni, hogy ez egy "külföldről támogatott szervezet". A bíróságon is be kell ezt jelenteniük, és az állam is megjelentet róluk egy listát. Három évig ez a bélyeg akkor is a szervezeteken marad, ha közben semmit sem kapnak már külföldről.

Az ellenség megmutatása

A törvény azért álságos, mert egyenként most is meg lehet nézni, hogy melyik szervezet honnan és mennyi támogatást kap. Ezt kötelező nyilvánosságra hoznia mindegyiknek. 

Átláthatóságról beszél a törvényt benyújtó három képviselő, ám ettől a szervezetek nem lesznek átláthatóbbak, mint eddig voltak. Csupán egy címke viselésére kötelezik őket, amely a mostani kormányzati kampány szerint egyértelműen arról szól, hogy ezzel hivatalosan hitelteleníteni akarják ezeket a szervezeteket.  

A törvény indoklásában világosan benne van, hogy a benyújtók szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, és az ország szuverenitását veszélyeztető szervezet lehet az, amelyik külföldről pénzhez jut. Mindegy, hogy ezt a pénzt az EU, egy szaúdi hitszónok vagy egy kolozsvári magyar szervezet adja-e. A 7,2 milliós határt a pénzmosás elleni, és a terrorizmus támogatását tiltó törvényekben szereplő összegekből számolták ki. 

Álságos érvelés

Mindeközben a magyar kormány egyetlen konkrét veszélyeztetést, nemzetbiztonságot vagy az ország szuverenitását érintő problémát sem tudott megmutatni, ami alapján egy ilyen törvény értelmét bizonyítani tudták volna.

Amikor a nemzeti konzultáció ilyen veszélyt sejtető kérdései alapján konkrét példát kértünk a kormánytól, akkor egyetlen egyet sem tudtak említeni.  

A fideszes kommunikációból annyi kiderült, hogy alapvetően három civil szervezettel van bajuk (TASZ, Helsinki Bizottság és Transparency International), amiből az első kettő emberi jogok védelmével, a harmadik pedig a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozik. 

Ezek a szervezetek elsősorban a Magyarországon hatályos törvények betartatását igyekeznek kikényszeríteni, a legtöbb esetben az állam intézményein. Hogy a magyar törvények betartatása nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet Magyarországon, az egészen beteg gondolkodásra vall.

A helyzet valójában az, hogy politikai szempontból kényelmetlen a Fidesznek e szervezetek munkája Magyarországon, mert rendszeresen rámutatnak arra, hogy a kormány vagy más állami szervek nem tartják be a törvényeket. 

Például a tranzitzónába zárt bangladesiek esete

Például a Helsinki Bizottság ügyvédei képviselték azt a két bangladesi menekültet, akiket az elsők között zárt a magyar állam tranzitzónába, és a Strasbourgban hozott ítélet alapján kiderült, hogy az eljárás több, Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményt is sért. A strasbourgi ítélet a Magyarországon is érvényes jog betartásának kötelezettségéről szól. Minden más fideszes értelmezés (az ország szuverenitásának aláásása, üzleti megfontolásból elkövetett támadás, Soros György etnikai keveredést szorgalmazó ambíciója) egyszerű rágalom. 

Ha a magyar kormány szerint a tranzitzóna fontosabb, mint a nemzetközi szerződések betartása, akkor lehetősége van felmondani e szerződéseket: kiléphet például az Európai Unióból. Normális esetben a precedensnek is számító ítélet még hasznos is lehetne a magyar kormány számára, mert lehetőséget adna a törvény megváltoztatására, még mielőtt az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indít az ügyben.

A Transparency sem azért készít listát az önkormányzati szerződések nyilvánosságáról, mert így akarják a magyar államot tönkretenni, hanem csak ellenőrzik, hogy a települések vezetői betartják-e a törvényeket. A példákat hosszan lehetne sorolni.

Miért lenne jobb ugyanez hazai pénzből?

A törvény alapján ha pont ugyanezt tennék ezek a szervezetek magyar feladótól származó támogatással, akkor semmi baj sem lenne velük. Ez már önmagában mutatja törvény álságosságát, hiszen azt sugallja, hogy ugyanaz a cselekmény nemzetbiztonsági kockázat, ha külföldről is finanszírozzák, de nem veszélyes, ha csak magyar állampolgárok adnak rá pénzt. 

A törvény arra mutat rá, hogy Magyarországon a törvények betartása felett őrködő leghatékonyabb szervezetek külföldi segítségre szorulnak. Ez szegénységi bizonyítványa az országnak, de semmi rendkívüli sincs benne, ha tudjuk, hogy a jogállam Magyarországon hanyatlóban van, és az itt élők a legszegényebbek közé tartoznak az EU-ban. 

Az orosz törvényre hasonlít leginkább

A kormány szeret arra is hivatkozni, hogy hasonló szabályozás más országokban is van. Valóban, Oroszországban van egy nagyon hasonló törvény, amely számos jogvédő szervezetet már ellehetetlenített, bár papíron ott is csak a politikai ügyekben aktív szervezetekre vonatkozik, bár azt már az orosz igazságügyi minisztérium mondja meg, hogy ki politizál.

Izraelben is van hasonló törvény, ott azok a szervezetek kapnak hasonló bélyeget, amelyek költségvetésének több mint a felét külföldi kormány állja, vagyis két fontos tekintetben is enyhébb a szabályozás, mint a magyar. Az Európai Unió külügyi szolgálata azonban még így is elítélte tavaly az izraeli törvényt. 

A fideszesek egy USA-ban hatályos törvényre is szoktak hivatkozni, azonban az nem hasonlít a most parlament elé kerülő magyar szabályozásra. A FARA nevű törvény kifejezetten a külföldi érdekek mentén politikai propagandát kifejtő szervezetek regisztrációját követeli meg, egy eredetileg 1938-ban, a náci nyomulás ellen hozott (és azóta többször enyhített) jogszabály alapján. 

Nem általában a civil szervezeteket és alapítványokat veszi célba, hanem kifejezetten a politikusokat befolyásolni igyekvőket. Hogy érthető legyen, a legfrissebb FARA listán három magyar érdekeket képviselő szervezet szerepel, két PR-cég és egy lobbista, és mindhármat a magyar Miniszterelnökség fizeti. 2016 első fél évében eszerint a Levick Strategy Communications 20 ezer dollárt, a Liberty International Group 239 ezer dollárt, az SLI Group pedig 55 ezer dollárt kapott Lázár János minisztériumától a magyar kormány ügyeinek képviseletére, elsősorban a kongresszus képviselőinek győzködésére, és az amerikai sajtóban a magyar kormány intézkedéseinek reklámozására. Szó sincs olyan általános ügyekről, mint a kiszolgáltatottak vagy a közpénzek védelme.

Elijeszti az embereket

A törvény egyik következménye lehet, hogy az érintett szervezeteket hiteltelenítsék, és észrevételeiket a kormány azzal söpörhesse le, hogy ezek külföldi érdekeket képviselnek. A módszert már használják is, két hete például a Freedom House Magyarországról szóló jelentésére azzal az indokkal nem reagált a kormány, hogy azt úgyis Soros György támogatja. (Valójában csak jelképes összeggel a szervezet teljes költségvetéséhez képest.)

A másik, ennél is rosszabb következménye a törvénynek az lehet, hogy elriasztja e ezektől a szervezetektől az embereket: nem mernek segítséget kérni tőlük, vagy éppen nem merik támogatni őket, együtt dolgozni velük, attól tartva, hogy őket is idegen ügynöknek nézik majd. 

Ezzel reális, hogy nagyon megnehezítik a szervezetek munkáját, holott az általuk képviselt ügyek a magyar jogállamiság ellenőrzéséről szólnak.

Botrány lesz

A törvény szinte bizonyosan kiváltja majd az USA és az EU, Magyarország két legfontosabb szövetségesének tiltakozását. 

Az amerikai kormány már informálisan jelezte, hogy ellenzik a törvényt, és meg fogják vizsgálni, hogy milyen nemzetközi egyezményeket sért vele Magyarország. Az Európai Bizottság is alaposan és kritikusan vizsgálja a törvényt. 

Az szinte biztosra vehető, hogy megtámadják amiatt, hogy az EU-s támogatásokra is hatályos a törvény (kivéve ha a brüsszeli pénzt a magyar kormány pályáztatta meg). Ám általában a törvény szellemisége is támadható lehet az EU részéről, és a német államfő is elítélte már a tervezetet. 

E vitákban is a magyar szuverenitás megvédésével érvel várhatóan a kormány, holott itt is olyan nemzetközi egyezmények és EU-s szabályok betartására hívják majd fel a figyelmet Magyarország partnerei, amelyeket Magyarország korábban elfogadott.

Méltatlan

A törvény és az EU-s szabályok viszonya egy focis példával élve olyan, mintha a magyar válogatott azt mondaná, hogy az ellene megítélt szabadrúgás nem érvényes, mert a bírót az UEFA fizette, de ettől még a magyar csapat játszani akarna az UEFA által kiírt versengésben. 

Az érintettekre nézve pedig Hadházy Ákos LMP-s képviselő fogalmazott meg egy erős párhuzamot: "sárga csillagként bélyegzi majd meg a kormánnyal kritikus szervezeteket". 

;