Ha megtámadják Magyarországot, akkor a miniszterelnöknek oda kell mennie, ez a helyszín legutóbb az Európai Parlament volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, a brüsszeli sorosozására utalva. Arról azt mondta, politikai természetű vita volt, amit majd egy jogi természetű vita követ az Európai Bizottsággal.

Arra a kérdésre, hogy elnyúló vitára számít-e, azt válaszolta, az eddigi tapasztalatok alapján igen. Azt is állította, hogy mi nem a „balhés és vitatkozó országok” közé tartozunk: Németországnak több mint 50, Magyarországnak több mint 20 vitája van a testülettel.

Szerinte támadás alá vették a migráció megfékezését végrehajtó Magyarországot. Azt is állította, hogy a felsőoktatási törvény összhangban van az európai normákkal. „Mi minden érvet megfontolunk, és nem mondjuk, hogy az »nem fér be a hajunk alá« – mondta.

Magyarországon biztosan működhet a Közép-Európai Egyetem, mert az új törvény, amit hoztak, nem is vonatkozik rá – hazudta Orbán, hozzátéve, hogy az amerikai egyetem körül azonban olyan zűrzavar van, hogy azt ki kell vizsgálni. A CEU-ról – Kósa Lajos-i mélységekbe süllyedve – azt mondta:

„azt akarjuk megtudni, hogy az micsoda. Senki sem tudja, itt olyan jogi zűrzavar van, hogy ennek az átvilágítása időt vesz igénybe.”

Mint mondta, nem érti, miért kell a CEU ügyében kiskapukat használni, miközben „nyitva van a nagykapu, sőt, az aranykapu is”.

Ezzel szemben egyébként olyannyira lehet tudni, mi az a CEU, hogy Brüsszel eljárást indított miatta, és az Európai Néppárt is kérte Orbánt, hogy módosítsa a lex CEU-t.

Sorost egy tehetséges magyar spekulánsnak nevezte, de mint mondta, az Európai Unió eszméje nem a tőzsdei spekuláció, hanem a szociális piacgazdaság. A közösség szemben áll a kaszinókapitalizmussal, valaki ne azon gazdagodjon meg, hogy mást tönkretesz, ezért mint magyar választópolgár, Orbán megdöbbent azon, hogy az EU vezetői ajnározzák Soros Györgyöt. Viszonylag új elem is előkerült Orbán retorikájában:

Soros György Magyarországon azért vált közellenséggé, mert kétszer megtámadta a magyar pénzügyi rendszert: először meg akarta szerezni az OTP-t, ezt még Horn Gyula volt miniszterelnök akadályozta meg, a második támadást pedig a hitelválság idején hajtotta végre.

Vajon arra utal, amikor 2010-ben Kósa Lajos bejelentése után jelentősen gyengült a forint? Mindenesetre az, hogy Soros György közellenség-e, hamarosan ki kell derülnie, tekintve, hogy Szijjártó Péter nyilatkozata miatt Tényi István – a kormánynak csapdát állítva – feljelentést tett Soros ügyében.

Ám a legnagyobb baj az, hogy Soros működtet egy hatalmas hálózatot, aminek célja, hogy Magyarország megváltoztassa a migrációs politikáját, és emiatt vált „közéleti szereplővé, sok rossz dolog megtestesítőjévé” Soros, ezért „mérgesedett el a vita”, ez az oka, amiért Orbánnak is „egy magánemberről kell beszélnie”. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, sosem zárkózott el attól, hogy találkozzon Soros Györggyel, de itt nem arról van szó, „kivel ülünk le kávézni, sörözni”.

Orbán azt mondta, „az ügy felforrósodását a két bangladesi, vagy pakisztáni ember ügye okozta”, mert egy Soros-szervezet perelt, majd egy Soros-egyetemen végzett bíró ítélt Magyarország ellen, tehát egy rendszerrel áll szemben Magyarország, és „ha ez így meg tovább, 10 ezer szám fognak minket megskalpolni (...) elveszik a magyarok pénzét”.

Szerinte többek között éppen azért van szükség a civiltörvényre, hogy feltérképezhessék ezt a hálózatot, és tudni lehessen, ki, honnan kap pénzt.

Recep Tayyip Erdogan török elnök diktatúrájáról is beszélt. Orbán szerint Törökország is egy érdekes ügy, mégis a török nép döntött, és az eredményt illik elfogadni. „Először adunk egy baltát, majd gombostűvel hátulról folyamatosan szurkáljuk” – mondta arra utalva, hogy szerinte az EU nem konzekvens politikát folytat Erdogannal kapcsolatban. (hirado.hu, Index)