2014-ben még a Békemeneten dicsérte Orbánt, most a CEU miatt szólt be neki az Európai Néppárt francia elnöke
2017 április 05., 23:08
Orbán elővette az angolnataktikát
- Szerdán Orbán Viktornak Brüsszelben kellett megvédenie magát azzal az Európában egyre általánosabb vélekedéssel szemben, hogy szisztematikusan rombolja a magyar jogállamot.
- Aligha győzött meg sokakat az igazáról, az Európai Bizottság pedig igyekezett határozottan fellépni ellene, de ez önmagában nem lesz elég arra, hogy érdemi fordulatot kényszerítsen ki a CEU vagy a civilek ügyében.
- Orbánra érzékeny csapást csak saját európai pártja, a néppárt tudna mérni, ám hogy erre van-e szándék, az nem derült még ki.
Hiába az eljárás, ez önmagában kevés lesz a CEU megmentésére
Ha a politikai vitákon, retorikai kunsztokon túl akarjuk értelmezni a magyar kormányfő és az EU intézményeinek szerdai összecsapását, akkor a nap legfontosabb híre az volt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a CEU bezáratására írt magyar törvény ellen, ám Orbán Viktort ez egyelőre nem tántorítja el attól, hogy az egyetemet kiűzze Magyarországról.
Ugyanis ha a magyar kormány minden fellebbezési lehetőségével élni kíván, akkor mire esetleg a törvény érdemi módosítására köteleznék Magyarországot, addigra a CEU-nak már mennie kell, mert a törvény szűk határidői miatt nem lesz képes tovább működni. Így nyert most értelmet, hogy miért kellett az utolsó pillanatban is egy módosítóval tovább szigorítani a törvényben szereplő határidőket.
A bizottság ugyan a saját tempójához képest gyorsan lépett az ügyben, és csak egy hónapot adott a magyar kormánynak az első körös válaszra az ilyenkor szokásos két hónap helyett, de ez a rendkívüli eljárás is kevés lehet ahhoz, hogy a CEU megmeneküljön. A mostani törvény alapján október végén az egyetem már elvesztheti a működési engedélyét, és a ha a magyar kormány az EU bírósága elé viszi az ügyet, akkor legkorábban 2018-ban lehet ítélet. És ha csak akkor módosítja a magyar kormány a törvényt, az a CEU szempontjából már lehet, hogy mindegy lesz.
Éppen ezért szerdán a legfontosabb kérdés Orbán Viktor sajtótájékoztatóján az volt, amit a Bruxinfo újságírója tett fel, miszerint a bizottsági eljárást politikai vagy jogi ügyként kezeli-e. Orbán pedig azt mondta, hogy tisztán jogi ügyként, és később jelezte, hogy lesznek érvei a kormányának a jogi vitában.
Ez azt jelenti, hogy Orbán mostani ígérete alapján nem veszi az adást, hogy a bizottság és még a néppárt szerint is rossz ötlet kiebrudalni a CEU-t Magyarországról, és ameddig lehet, addig küzd a törvény mellett. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország végül vesztene is ebben a küzdelemben, a háborút Orbán akkor is megnyerheti.
Talán csak a néppárt lenne képes hatni
Az egyetlen nyitott kérdés ebben az ügyben, hogy Orbán akkor is ragaszkodik-e a törvényhez, ha kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. A kizárás önmagában nem lehetetlenítené el a Fideszt, viszont Orbánt az európai politika perifériájára sodorná, és olyan látványos megszégyenítést szenvedne el, mint amilyet ő szán a civil szervezeteknek. Ez hazai tekintélyének is ártana, még talán a Fideszen belül is.
Korábban a néppárt elnöke és frakcióvezetője is azt mondták, azt várják Orbántól, hogy a CEU ügyében járjon el az Európai Bizottság iránymutatása szerint, akármi is lesz ez. Szerdán kiderült, hogy a bizottság megtámadta a törvényt.
A szerdai parlamenti vitában feltűnő volt, hogy a néppárti képviselők is élesen kritizálták a lex CEU-t. Manfred Weber néppárti frakcióvezető is a törvény ellen érvelt, bár általánosságban, a konkrét törvényen kívüli egyes ügyekben méltatta Orbánt. Weber felszólalása után nem lehetett eldönteni, hogy szombaton, a néppárti kongresszuson hogyan döntenek a Fideszről.
Orbán porhintése
Orbán igyekezett elvenni a bizottsági kritika élét, úgy tenni, mintha jogtechnikai kérdésről lenne szó, és nagyon sokszor elismételte, hogy minden korábbi nagy vitát már rendezett a bizottsággal. Ezeknek sok esetben meghátrálás lett a vége magyar részről, vagyis átírtak törvényeket. Csakhogy ebben az esetben hiába ígér most Orbán együttműködést a jogi eljárások végére, mint láttuk, a CEU szempontjából ez már mindegy lesz.
Így az a nagy kérdés, hogy elég lesz-e a néppártnak Orbán elvi ígérete, miszerint a végén úgyis betartja az EU-s törvényeket, csak hadd érvelhessen még az igaza mellett, amíg csak ezt a jog megengedi. Ez persze csak porhintés, hiszen gyakorlati szempontból ez a válasz azt jelenti, hogy „hiába szóltatok, hogy nektek ez nem tetszik, úgyis megcsinálom”, viszont retorikai szempontból európainak is eladható a szöveg.
Szombaton kiderül, hogy megelégszenek-e ezzel a válasszal. Nyilván sokat számít majd, hogy Berlinben, a CDU központjában mit akarnak majd. Nem véletlenül mondta el szerdán Orbán Viktor vagy ötször, hogy a Fideszt még Helmut Kohl hívta meg a néppártba.
Tippünk szerint ha a magyar kormány szombatig bejelenti, hogy kisebb technikai módosítások lehetségesek a törvényben, akkor valószínűleg az arra utal majd, hogy Berlinből kizárással fenyegetnek. Ha az marad a kormányzati kommunikáció, hogy nem látják okát a módosításnak, akkor a Fidesz valószínűleg megúszta.
Szép, de hazug szavak
Az Európai Bizottság a szervezet lomhaságához és semlegességre törekvő módszeréhez képest egész keményen kiállt a nemzeti konzultáció hazug kérdéseivel szemben. A szerdai EP-vitára időzítve kiadtak egy anyagot, amiben tételesen cáfolták, hogy a konzultációban felsorolt veszélyek valóságosak volnának.
Ennél többet a bizottság nem nagyon tehet, hogy megvédje magát a magyar kormány hazug propagandájával szemben. Viszont ez a brüsszeli irat aligha lesz látványos hatással, jelenleg egy pdf fájl áll szemben egy több tízmilliárdos propaganda-gépezettel a magyar közvélemény meggyőzésére.
Orbán Viktor így könnyen beszélhetett arról, hogy mennyire szereti a vitát, és hogy ettől remek dolog a demokrácia. Jól látszott azonban érvelésének hazugsága, amikor a sajtótájékoztatón egy olasz újságíró azzal szembesítette, hogy „illegális bevándorlók” Magyarországra telepítésével ijesztgeti a konzultáció egyik kérdése a magyarokat, holott az illegális bevándorlás ellen az EU összes intézménye fel akar lépni, és legfeljebb menekültek befogadásáról volna szó. Márpedig a menekült az nem lehet „illegális”.
Orbán egészen bizarr gondolatmenettel válaszolt, és ez volt az egyetlen alkalom szerdán, amikor vennie kellett a fáradtságot, hogy kormánya egy konkrét hazugságát megpróbálja kimagyarázni.
Azt mondta, hogy ennél a konzultációs kérdésnél a kormány nem a kötelezően áttelepítendő emberekre vagy a kvótadöntésekre célzott, hanem a menekült státusért folyamodó és másodfokú ítéletre váró személyekre. Vagyis szerinte a kormány ezzel arra kérdezett rá valójában, hogy az első fokon elutasított, de fellebbezéssel élő menekültstátusért folyamodókat be lehessen-e zárni a tranzitzónába. Tényleg ezt mondta.
Ezzel az érveléssel az csak a kisebbik baj, hogy teljesen kizárt, hogy volna ember Magyarországon, aki elolvasva a konzultációt pont erre az érdekes jogi helyzetre gondoljon. A nagyobb baj, hogy az „illegális bevándorló” definíció így sem állja meg a helyét, hiszen az EU-s szabályok pont azért nem engedik bezárni ezeket az embereket, mert amíg nincs jogerős ítélet a sorsukról, addig nem lehetnek illegálisak.
Sorosozás ezerrel
Orbán szerdán néha úgy beszélt, mint akinél európai értékek iránt elkötelezettebb politikus nem is lehetne: megköszönte a vita lehetőségét, megengedte, hogy migráns ügyben sincs esetleg igaza, és csak a vélemények sokszínűsége mellett érvelve kért türelmet politikája iránt. Még azt is magyarázni igyekezett, hogy az Állítsuk meg Brüsszelt! jelszóval ő a jelenleg érvényes EU-s szabályok mellett állt ki, és ilyen formában valójában az EU-t népszerűsíti Magyarországon. Tényleg ezt mondta.
Egyetlen olyan téma volt, amiben a szavak szintjén sem volt hajlandó visszavenni, és úgy tenni, mintha nem csupán az európai mainstream egy érdekes színfoltja volna: ez pedig Soros György elleni kérlelhetetlen haragja volt. Róla pont úgy beszélt, ahogy itthon is szokott, az ő kedvéért nem öltötte fel az európai álarcát.
Amikor a sajtótájékoztatóján a civil szervezetekről szóló törvényről beszélt, akkor egészen szenvedélyesen fejtegette, hogy azért szánta rá magát a törvény támogatására, mert attól tart, hogy a Soros György által pénzelt szervezetek meg akarják változtatni az etnikai arányokat Magyarországon. Ezt a Hír tévé azon kérdésére mondta, hogy miért lehetséges az, hogy a Jobbik által benyújtott nagyon hasonló törvényt tavaly ősszel még lesöpörte a Fidesz.
Orbán válasza ebben az esetben sem tűnt igaznak. Ugyanis azok a szervezetek, amelyekre gondolt, nem emberek ide költöztetésén dolgoznak, hanem az itthon is hatályos európai törvények betartatásán, mint arról itt részletesebben írtunk.
De ha el is fogadnánk, hogy Orbán félreérti a működésüket, illetve titkos hátsó szándékról van tudomása, érvelése még akkor is hamis volna. E szervezetek menekültügyi álláspontja, az általuk vitt ügyek ugyanis semmit sem változtak 2016 szeptembere, a jobbikos javaslat óta.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.