A magyar egyetemek lecsúsznak, a magyar diákok elhúznak

Sokakat foglalkoztat, hogy valójában mennyi magyar fiatal tanul külföldön, és tényleg nagyon megugrott-e a számuk. Nem könnyű azonban egyszerű választ adni, mert a kevés nemzetközi statisztika jó pár éves elmaradással érhető csak el. Megpróbáltuk azért a lehető legtöbb adatot összegyűjteni, hogy tisztábban lássunk a kérdésben.

Ami biztosan látszik, hogy 2012-ben az OECD adatai szerint 6 ezer magyar diák tanult külföldön. Csakhogy ezekben a számokban csak a szervezet tagjai vannak benne, és nincsenek például a kisebb uniós országok.

A legfrissebb, 2015/2016-os félévre vonatkozó számokból az derül ki, hogy

2012 és 2015 között az öt legfontosabb célországban 40%-kal nőtt a magyar diákok száma.

A felsőoktatás keretében más országokban tanuló diákok száma 2012
Ország 2012 - OECD 2015-2016 tanév Növekedés
Németország 1537 2123 38%
Ausztria 1208 1413 17%
Egyesült Királyság 1149 1910 66%
Egyesült Állmok 634 773 22%
Hollandia 387 730 89%
Dánia 331 ?
Svájc 209 ?
Spanyolország 102 ?
Portugália 89 ?
Szlovákia 80 ?
Belgium 79 ?
Ausztrália 64 ?
Svédország 63 ?
Lengyelország 62 ?
Canada 39 ?
Írország 32 ?
Luxemburg 23 ?
Új-Zéland 18 ?
Izland 4 ?
Összesen 6110
Forrás: OECD és az országok statisztikai adatbázisai alapján 444 gyűjtés

Angliában 3 év alatt 66, Németországba 38, Ausztriában 17 százalékkal nőtt a magyar diákok száma a 2012-es szinthez képest. A legnagyobb megugrás Hollandiában volt, 89 százalék. De a kifejezetten drágának számító, és messze lévő Egyesült Államokban is 38 százalékkal nőtt a magyar diákok száma.

A magyar kivándorlók körében legnépszerűbb országban, az  Egyesült Királyságban éves adatokat is kaptunk, ami immár a második legnépszerűbb tanulási célország. Itt az  utolsó három évben ugrott meg igazán a magyar diákok száma. A 2012-es egyetemi keretszámszűkítés óta minden évben 200-zal nőtt a kint tanuló diákok száma.

Az Egyesült Királyságban tanuló magyarok száma
Tanév Magyar tanulók száma
2015/16 1,910
2014/15 1,685
2013/14 1,465
2012/13 1,230
2011/12 1,155
2010/11 1,155
2009/10 1,170
2008/09 1,130
2007/08 1,025
Forrás: HESA Press Office

Ha csak az uniós országok közti mozgást látjuk, akkor az Eurostat adatai alapján már 2012-ben is 9,7 ezer magyar diák tanult más országban. Azóta pedig dinamikus volt a bővülés, ezért nagyon konzervatív becsléssel is inkább 12 ezer magyar tanulhat más országban – és ebbe még az Egyesült Államokban és Svájcban tanuló legalább ezer diákot nem is vettük bele.

Ha azt nézzük, hogy 100 ezer lakosra mennyi külföldön tanuló diák jut, a 2012-es Eurostat adatok alapján 99 magyar diák. Ez egy kicsit elmarad az európai 130-as átlagtól, de az elmúlt évek növekedése alapján ezt a szintet már be is hoztuk jó eséllyel.

A felsőoktatás keretében más uniós országban tanuló diákok száma 2012-ben
Ország Külföldön tanulók száma 100 ezer főre jutó külföldön tanuló diák Éves átlagos növekdés 2001-2012
EU28 6637 130 6%
Belgium 118 104 4%
Bulgária 272 380 9%
Csehország 13 123 12%
Dánia 59 103 2%
Németország 1072 130 10%
Észtország 47 357 9%
Írország 253 535 6%
Görögország 382 354 -4%
Spanyolország 296 64 3%
Franciaország 551 83 4%
Horvátország 10 239 2%
Olaszország 545 90 5%
Ciprus 255 3 006 12%
Lettország 73 371 16%
Litvánia 155 537 17%
Luxemburg 78 1 354 3%
Magyarország 97 99 5%
Málta 14 322 10%
Hollandia 19 112 7%
Ausztria 152 175 5%
Lengyelrország 435 115 9%
Portugália 19 184 7%
Románia 375 190 12%
Szlovénia 27 131 5%
Szlovákia 354 652 14%
Finnország 91 166 1%
Svédország 152 154 5%
Egyesült Királyság 174 27 5%
Forrás: Eurostat adatok alapján a 444 gyűjtése

De mi az oka, hogy hiába tervezi a magyar fiatalok harmada, hogy külföldre megy, mégis csak keveseknek jön össze? Orbán Ráhel iskolájában például a képzés 15 millió forintba kerül (59.500 CHF) egy évre, amit nagyon kevesen tudnak megfizetni. A nemzetközi egyetemi képzés nagyon drága műfaj, talán ezért is jár nemzetközi összehasonlításban kevesebb magyar külföldi felsőoktatási intézménybe. 

Nem véletlen, hogy a magyar diákok leginkább azokba az országokba mennek, ahol ingyenes a felsőoktatás: Németországba, Ausztriába, Hollandiába és Dániába. Az utóbbi hiába egy kifejezetten drága ország, nagyon sok kedvezményhez és ösztöndíjhoz lehet jutni, és nyugaton sokkal több munkalehetőség is van, általában adómentesen dolgozhatnak a diákok részmunkaidőben, jellemzően heti 20 órában.

Nemzetközi trend, hogy egyre többen mennek külföldre tanulni, de ha a 2001 és 2012 közötti éves átlagos növekedést nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a keleti tagországokban a leggyorsabb a növekedés. 

Magyarország ez alól kivétel volt, az évezred első évtizedében relatív alacsony, csak 5 százalékos volt a növekedés. Mivel viszonylag jó színvonalú volt a magyar felsőoktatás, és ingyenes, nem igazán érte meg a magas a költségeket és a nagy kockázatot vállalni.

Ennek azonban vége, 2012 után egye több problémával néz szembe a magyar felsőoktatás. A tanulók száma drasztikusan csökkenni kezdett a magyar felsőoktatásban, sokkal jobban, mint a fiatalok száma. A 2010/2011-es tanévben még 361 ezer főiskolás és egyetemista volt, 2016/2017-re már csak 287 ezer, egyre súlyosabb a visszaesés. Az Oktatási Hivatal adataiból az látszik, hogy évi 4 százalékkal csökken a hallgatók száma.

Az elmúlt hét évben 78 ezerrel csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.

Mivel egyszerre nő a külföldön tanuló magyar diákok száma, és csökken az  itthon a felsőoktatásban tanulók száma, a diákok egyre nagyobb aránya választja a külföldet. Az UNESCO adatai alapján a 2005-ös 1,7%-ról 2015-re 3,2%-ra emelkedett a külföldön tanuló magyar diákok száma. Az igen csak gyors növekedés 2012 után indult be, amikor beindult a felsőoktatási gőzhenger, és ezt követően lett egyre több szak gyakorlatilag fizetős. 

A hallgatók száma a felsőoktatásban Magyországon tanévenként
Tanév Hallgatók száma
1990/91 108 376
1991/92 114 690
1992/93 125 874
1993/94 144 560
1994/95 169 940
1995/96 195 586
1996/97 215 115
1997/98 254 693
1998/99 279 397
1999/00 305 702
2000/01 327 289
2001/02 349 301
2002/03 381 560
2003/04 409 075
2004/05 421 520
2005/06 424 161
2006/07 416 348
2007/08 397 704
2008/09 381 033
2009/10 370 331
2010/11 361 347
2011/12 359 824
2012/13 338 467
2013/14 320 124
2014/15 306 524
2015/16 295 316
2016/17 287 018
Forrás: Oktatási Hivatal

Bár hivatalosan nincsen Magyarországon tandíj, az államilag finanszírozott helyek száma drasztikusan csökkent. Érdekes lenne megnézni, hogyan alakult az ingyenes és fizetős képzésben tanulók száma, de 2012 után ezeket az adatokat már nem teszi közzé az Oktatási Hivatal. A KSH éves jelentésében sem került be ilyen adat, illetve a hallgatók számát is csak egy évre visszamenőleg tüntetették fel.

Az UNESCO is közöl adatokat a külföldön tanuló diákokról, az 2014-es állapotok szerint 9.947 magyar diák tanult külföldi egyetemeken. Ebben szerepel Románia is, ahol már 435 magyar diák volt ekkor. Bizonyos szakokon olyan magas itthon a tandíj, hogy jobban megéri az erdélyi magyar egyetemeken tanulni. Eddig csak becslések jelentek meg a magyarországi diákok számáról, de úgy látszik megfordul a trend: már valóban jelentős magyarországi magyar tanul Romániában, és egyre kevesebben jönnek onnan. 

Ma már Románia a 8. legnépszerűbb ország a magyar diákok körében.

Az UNESCO térképesen jeleníti meg hol mennyi magyar diák tanul:

Forrás: UNESCO, az adatokat itt lehet böngészni.
Külföldön tanuló magyar diákok aránya az összes felsőoktatásban tanuló arányában
Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
Arány% 1,7 1,6 1,7 1,7 1,9 2,1 2,2 2,1 2,5 2,9 3,2
Forrás: http://data.uis.unesco.org/

A tandíjak mellett azonban más okuk is lehet a magyar diákoknak külföldre menni: a színvonal csökkenése. Ezt elég nehéz megfogni, és tudományos cikkek sokaságát lehetne erről írni. Bevett szokás azonban a Shanghai 500 toplistát figyelembe venni, ami a világ legjobb 500 egyetemét rangsorolja. 2016-ra sikerült oda eljutni, hogy már egyetlen magyar egyetem sem szerepel ezen. A Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem évtizedes lecsúszását jól nyomon lehet követni.

Sanghai 500 egyetemi listán magyar intézmények helyezése
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Szegedi Tudományegyetem 303-401 301-400 301-400 401-500 401-500 401-500 401-500 -
Eötvös Loránd Tudományegyetem 303-401 303-401 303-401 303-401 303-401 303-401 401-500 -
Forrás: http://www.shanghairanking.com/

Persze lehet ebben világ-összeesküvést keresni, vagy éppen azt mondani, hogy a kis országoknak nincsen ma már lehetőségük ide bekerülni. Elég azonban a kicsi, közepesen fejlett országok között körbe nézni, hogy lássuk, ez közel sem igaz. A csupán 2 milliós Szlovéniának is sikerül a világ elitjébe felkerülni, vagy éppen a nem éppen tudományos múltjáról híres Malajziának.

Kis és/vagy fejlődő országok egyetemeinek száma a Sanghai 500 listán
Ország 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Magyarország 2 2 2 2 2 2 2
Görögország 2 2 2 2 2 2 2 2
Lengyelország 2 2 2 2 2 2 2 2
Portugália 2 2 2 3 4 3 3 5
Csehország 1 1 1 1 1 1 1 1
Mexikó 1 1 1 1 1 1 1 1
Szlovénia 1 1 1 1 1 1 1 1
Horvátország 1 1 1 1
Észtország 1
Malájzia 1 1 1 2 2 3
Szerbia 1 1 1 1 1
Forrás: http://www.shanghairanking.com/

Még az 1,4 milliós Észtország is fel tudott kerülni a listára idén, mondjuk ők nagyon komolyan veszik az oktatást és innovációt, ezért sokat is fektetnek be a területre. A térség államai közül egyedül Szlovákia nem fér fel a listára, de ennek alapvető oka, hogy rengeteg szlovák Csehországban tanul – és aztán haza is térnek.

Az adatok alapján az látszik, hogy egyre kevesebb magyar fiatal tanul indul, és ha eddig nem is tanultak nemzetközi mércével mérten kifejezetten sokan, a folyamat egyre erősödik. A hazai színvonal leépülésével párhuzamosan még többen mehetnek külföldre. Így pedig Magyarországnak nem csak a csökkenő lakossággal, hanem a megfelelően képzett munkaerő hiányával is meg kell küzdeni, ami nem túl rózsás jövőkép.

Szerző: Bucsky Péter

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.