Kedden este hatra nagyjából 30, szinte kizárólag 60 év fölötti vendég gyűlt össze a VIII. kerület belsejében, a Polgárok Háza nagytermében, hogy megnézzék, amint Stefka István, a politikai rendszereken átívelően is sikeres újságíró beszélget Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével. Már az esemény Facebook-leírása is sokat ígért, így szólt:

„A magyarországi »quislingek«, a külföldről pénzelt álcivilek milyen károkat okoznak Magyarországnak?

Honnan jön a pénz, mit akarnak elérni, eddig milyen hatásfokkal vertük vissza a támadásokat? Kik és miért erőltetik a tömeges illegális migrációt, milyen veszélyt jelent ez Európára és Magyarországra? Hazánk miért jár élen a migrációs veszély elhárításában, kik állnak ebben a munkában mellettünk?”

És Németh Szilárd Stefka asszisztálásával fel is mondta a fideszes leckét. A határokat meg kell védeni, minden a migrációról szól, akik támadják a kormányt, azok átjáróházat, gyarmatot és muszlim országot akarnak csinálni Magyarországból, Soros György mozgatja a szálakat a háttérben, a civiltörvénynek igazából semmi köze a civilszervezetekhez, és különben is, a 62 ezer magyar civilszervezetből csak azok óbégatnak, amiket Soros György pénzel,

„csak ők dobálnak sörösdobozokat a járókelőkre, csak ők dobálnak sörösdobozokat a Terror Házára, és csak ők akarják felborítani a parlamentet”.

Ja, és persze az ellenzéki erőket is milliárdosok pénzelik. A Fidesz alelnöke szerint már önmagában az egy nagy ellentmondás, hogy a magyar ellenzék ugyan nagyon kicsi, és alig vannak szimpatizánsai, mégis rengeteg eszközzel támadják a kormányt. Ez pedig csak azért lehetséges, mert „milliárdosok gurítják a pénzt”.

„Az ellenzéket ugyanazok fizetik, akik fizették a Pesti Srácok weboldala elleni hekkertámadást is. Ingyen ilyet senki nem csinál”

- mondta Németh, és Stefka rá is kontrázott:

„És a hideg kőre sem ül ingyen senki az Oktogonon.”

Nagyjából 20 perc alatt nyilvánvalóvá vált, mi Németh Szilárd szuperképessége: hogy még a nagyon erős fideszes mezőnyben is nagyon könnyen és meglepő hitelességgel tudja elhitetni a hallgatóságával, hogy a világ igazából egy nagyon-nagyon egyszerű hely. 2017-re eljutottunk oda, hogy a fideszesek a támogatóik előtt tartott beszédeikben a dolgok állását az Egyetemes Jó (azaz a kormány és a Fidesz) és az Egyetemes Rossz végső harcaként állítják be. Szerintük mindenki, aki nem ért mindenben egyet a Fidesszel és kritizálja a kormány intézkedéseit, az az ellentétes oldalon áll, ezt az ellentétes oldalt pedig minden erejükkel igyekeznek egy egységes tömbként beállítani, ahol minden gonosz embert és szervezetet egy ördögi cél köt össze: el akarják veszejteni Európát, Magyarországot és minden nemzetállamot.

Ehhez az oldalhoz tartozik a Jobbik, Simicska, Soros, a civilek, Brüsszel, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a francia elnökjelöltek, Merkel, Gyurcsány, az Index, a 444, a Momentum, a fiatal tüntetők, a liberálisok, a kommunisták, a szocialisták, a politikai korrektségnek behódoló keresztény pártok, a migránsok, a terroristák, Ron Werber, a Magyar Nemzet, a CEU bezárása miatt tiltakozó Nobel-díjasok és lehet még sorolni a végtelenségig. Ráadásul ez a gonosz oldal nemcsak földrajzilag hatalmas és szinte végtelenül népes, de időben is kiterjedt: Németh szerint ugyanez az oldal okozta Tisza István és Bethlen István vesztét is, és ugyanezt az oldalt képviselték a Habsburgok is, mikor „a török hódoltság idején nem akarták hagyni, hogy a magyarok megvédjék Európát”.

A Németh Szilárd és társai által terjesztett szegényes világképben pont az a legszörnyűbb, hogy úgy csinálnak, mintha ezek az emberek és szervezetek tényleg egy kottából játszanának, és egy tömbként állnának a Fidesszel szemben. Ez a világkép azonban pont a bugyutasága miatt talál sok követőre, egy csomó ember ugyanis nem szereti hallani a politikai vezetőktől, hogy a világ egy nagyon bonyolult hely, és a legtöbb társadalmi problémára nehéz egyből határozott választ adni.

Stefka István közbeszúrásain és a közönség kérdéseinek többségén látszott is, mekkora károkat tud okozni, ha a kormány, a Fidesz és irdatlanná duzzasztott propagandagépezetük folyamatosan ilyen ostobaságokat sulykol. Stefka egy ponton például ezt mondta:

„Soros Hitlertől tanult. Dolgozott neki.”

Aztán mikor a közönségből is lehetett kérdezni az alelnököt, talán még Németh Szilárdot is meglepte, hogy a körülötte ülő emberek tényleg elhisznek mindent, amit a Magyar Időkben olvasnak. Az első kérdező szerint valamit sürgősen tenni kellene, mert

„Soros Györgynek benne lehet a keze a Postában is”,

mert sok ember nem kapta meg időben a nemzeti konzultációs kérdőíveit. Elképzelhető, hogy „agymosott postások” inkább kivágják a kukába a küldeményeket. Ezen a ponton már Németh Szilárd volt a józan ész és a horatiusi arany középszer szónoka, a kérdés minősítését kikerülve azt mondta, a Posta nagy cég, nem mondhatja meg a kormány, ki dolgozhat ott, és ki nem, a megoldás így egyszerűen annyi, hogy minden embernek magának kell figyelnie, és ha baj van, szólnia a Fidesz-irodában.

„Ébernek kell lenni”

- hangzott el a mottó.

A következő kérdező arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy „14 és 18 éves kor közötti arabok szabadon járkálhatnak majd az országban”. Németh Szilárd sietett megnyugtatni a bácsit, hogy nem, nem igaz, de a bácsi nehezen állt kötélnek, javasolta a képviselőnek, hogy „utána kéne nézni”, mert ő bizony így hallotta a rádióban.

Hozzászólt egy tanárnő is, aki azon háborgott, hogy ő ugyan olvassa a Magyar Hírlapot és a Magyar Időket, de a diákjai nem olvasnak újságot, csak a hülye telefont nyomkodják, és amikor az olimpiáról beszélt velük, a Momentum olimpiaellenes érveit böfögték vissza, „hogy például miért nem lélegeztetőgépeket vesznek a pénzen, meg ilyen hülyeségeket”. A tanárnőnek kellett elmagyaráznia nekik, hogy „az Olimpiai Bizottság sok százmilliárd forintot adott volna, és abból csodálatos dolgokat lehetett volna építeni”. Németh Szilárd, jó politikushoz méltóan egy szót sem szólt arról, hogy az Olimpiai Bizottságtól ugyan százmilliárdokat kaptunk volna, de az olimpia költségvetése több ezer milliárd forint lett volna, amit a magyar költségvetésnek kellett volna állnia. Helyette csak megköszönte a tanárnő szavait és kiállását, és megjegyezte: az a baj, hogy nem minden tanár beszélget így el a tanítványaival a fontos dolgokról.