Mit köszönhet a Fidesz Simicska Lajosnak?

A fideszes politikusok, sőt maga Orbán Viktor is egyszerűen csak a Jobbik gazdájaként emlegetik Simicska Lajost, akihez mintha soha semmi közük nem lett volna. Orbán és Simicska szakítása óta kicsit több, mint két év telt el. Ez a tizede annak az időszaknak, amíg Simicska Lajos a Fideszt szolgálta, illetve a párt őt. Ekkor viszont még a nevét sem nagyon volt szabad kimondani.

Mit köszönhet a Fidesz Simicskának?

Pénzt

Az első lépés volt a párt anyagi függetlenségének megteremtésében, amikor forintra váltották az egykori Tiszti Kaszinót. Az épületet - az MDF-fel közös használatú - székháznak kapta meg a Fidesz az államtól. A Tiszti Kaszinót az állami kézben lévő MKB vette meg, piaci ár felett. A Fidesz és az MDF még arra is odafigyelt, hogy csak azután lépjen életbe a 1,5 milliárdos szerződés, hogy a parlament törölte a pártok áfafizetési kötelezettségét.

Simicska kulcsszereplő volt abban, mire fordítják a pénzt. A Népszabadság korábbi cikke szerint a „székházpénz túlnyomó részét a Fidesz saját cégén, a Fico Kft.-n keresztül Fidesz-közeli, a Fideszt irányító belső maghoz tartozó személyeknek, illetve azok rokonainak és bizalmasainak a cégeibe folyatta át. Ezen cégek jelentős részét pár évvel később az általuk felhalmozott tetemes köz- és magántartozással együtt a mit sem sejtő Josip Tot és Kaya Ibrahim nevének és okmányainak felhasználásával eltüntették”. 3,55 millió forint közvetlenül a miniszterelnök családját, apja cégét gazdagította, bővebben az ÉS tényfeltárása az ügyben.

Plakátrengeteget

1994 tavaszán privatizálták az irgalmatlanul nagy közterületi hirdetési felülettel rendelkező Mahirt, aminek igazgatósági tagja és tulajdonosa is lett Simicska. Még azt a bravúrt is sikerült végrehajtaniuk, hogy 2006-ban, a baloldali vezetésű fővárossal kötöttek szerződést a legértékesebb budapesti reklámhelyekre. (Ezt bontotta fel a Fővárosi Önkormányzat és akarta elvitetni a Mahir oszlopait, miután Orbán legecizése után hirtelen rájöttek, hogy előnytelen a majdnem évtizedes szerződés.) 

2010 után aztán a kormányzati és állami hirdetésekkel teljesen letarolták a piacot a Simicska-érdekeltségek. Ennyi plakátfelület ugyanis nemcsak arra jó, hogy a választási kampányban nagyon olcsón vagy ingyen szórja tele a Fidesz üzeneteivel az országot, bár ez sem kevés. De üzletnek is remek volt. Szemben a Fidesszel, ami a sajátjából keveset akart reklámra költeni, a kormány a direkt közpénzzel egyáltalán nem spórolt, és nagyon drágán vett plakáthelyeket a Simicska-cégektől. Náluk hirdetett többek között a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt, is. Feltételezhetően inkább olyan áron, mint a kormány, és nem annyiért, mint a Fidesz. 

Az állami hirdetések közterületeken 2011-ben 90 százalékban a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt holdudvarához tartozó plakátcégeknél jelentek meg, ekkor már 1 milliárd forint osztalékot vett ki a tulajdonos. Később ennél is többet. 2014-ben a Simicskához tartozó reklámcégekből 3 milliárdot osztalékot vettek ki, egy évvel, a nyílt háború miatt már állami hirdetésekkel kevésbé kitömött évben már csak 670 milliót. 

A főváros viszi a Mahir oszlopait.Fotó: Balogh Zoltán

A Jobbik hozta fel többször pár éve a parlamentben, hogy a kormány nyolcszorannyiért bérelt plakáthelyet Simicskánál, mint ők, akik a piaci árat fizették ki. 

Most, hogy Simicska hirtelen oligarcha lett, Kósa Lajos bejelentette, hogy törvényben szabályoznák: pártok csak listaáron bérelhessenek plakáthelyet, olcsóbban vagy ingyen nem, az indoklása szerint "a Jobbiknak is segíthetnek, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából". Pénteken pedig az derült ki, hogy a kormány szétdúlja az egész piacot, csak azért, hogy Simicskának keresztbe tegyenek.

Piacszerzésre szabott törvényhozást

A Fidesz és Simicska együtt találta ki azt a modellt, hogyan lehet belenyúlni törvénnyel egy, a kormánytól függetlenül működő piacba. A második Orbán-kormány egyik első intézkedésével lehetetlen helyzetben hozták Simicska konkurensét a közterületi piacon. Ez a konkurens az ESMA volt, a cégre korábban ajánlatot is tett Simicska, de visszautasították. Az elfogadott jogszabály megtiltotta a villanyoszlopokra rakott reklámokat, mit ad isten, pont ilyenjei voltak az ESMA-nak. Az Orbán-Simicska szakítás után a semmiből előbukkant Garancsi István, Orbán Viktor jóbarátja, a számos nagy építkezést megkapó Market tulajdonosa, és megvette az ESMA-t, az önkormányzatok pedig lehetőséget kaptak a villanyoszlopos tiltás feloldására. A piacszerzésre használt törvényhozást a Fidesz több területen is alkalmazza azóta. 

A 70-30-at

Simicska Lajos szerepe igazán ellenzékben értékelődött fel. Dávid Ibolya, aki egykor Orbán Viktor minisztere volt, majd politikai ellenfele lett, dobta be először azt, hogy a nagyobb közbeszerzésekből húzható hasznon 70-30 arányban osztozik a kormányon lévő MSZP és az ellenzékben lévő Fidesz. Kétségtelen, hogy Simicska egyre erősödő építőipari vállalkozása, a Közgép még a Fidesz újbóli kormányrakerülése előtt jelentős közbeszerzéseket nyert el, mint például a Margit híd felújítását. A gecigate után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben az MSZP-s Borbély Ildikónak azt válaszolta: „Egyébként, ha Simicska Lajosról tudni akar, akkor forduljon Puch Lászlóhoz. Szerintem ő tud közülünk legtöbbet Simicska Lajosról, ezért javaslom, hogy Puch Lászlóval, az MSZP tartópillérével vegye fel a kapcsolatot, és legyen szíves, vele konzultáljon arról, hogy ki kicsoda az oligarchák világában”. 

Médiát

Arra nincs bizonyíték, hogy az ellenzékben is szépen ömlő, 2010 után már özönvízként érkező közpénzekből Simicska közvetlenül a Fidesz pénztárát, netán politikusok magánszámláit töltötte volna fel. Az azért jelez valamit, hogy Mészáros Lőrinc elismerte,hogy Simicska Lajosnak is köszönheti azt, hogy ilyen messzire jutott. Bayer Zsolt is azt mondta róla, hogy „Lajos rengeteget segített a pártnak a nehéz időszakok átvészelésében”. 

Ha a pénzmozgások nem is láthatóak, Simicska azzal kétségtelenül nagy szolgálatot tett a Fidesznek, hogy egy minden körülmények között lojális médiabirodalmat épített fel ellenzékben, ami személyesen a kétszer is veresége szenvedő Orbánt is védte, például Schmidt Mária ellen. Ellenzékben erre Simicska sok milliárdot költött. 2010 után aztán az állami hirdetéseknek köszönheten a korábbi veszteség vastagon nyereségbe fordult. Simicska pedig a Fidesz felé minden körülmények között hűséges médiabirodalmat tovább bővítette, ellentmondást nem tűrően szerezte meg az ingyenes fővárosi lapot, a Metrót (Metropolt), konkurencia nélkül maradt a szintén megszerzett országos Class FM rádió, az eredetileg csak fővárosi Lánchíd rádió vidéki frekvenciákat is megszerzett. Ami extra bónusz volt: az állami reklámokat Simicska cégek helyezték el a Simicska érdekeltségekben, jutalékért. Simicska műsorgyártó cége lett a legnagyobb tévés beszálló Magyarországon. 

És közben opciót szerzett a TV2-re és az Indexre. Ha Orbán és Simicska nem vesznek össze, akkor a mostani kampány előtt letarolták volna a kritikus sajtó nagy részét. (Orbán alaposan elszámolta magát azzal, hogy az akkor még nyilvánosságra nem került konfliktusuk miatt bedobta a reklámadó ötletét, hogy ezzel üssön a Simicska cégeken. Csakhogy az RTL-t is magára haragította. A kereskedelmi tévé az addigi, egymilliós nézettségű bulvárhíradóját áthangolta kormánykritikusra. Közben az addig feltétlenül hű Simicska-média is Fidesz-ellenesebb lett, majd jött a gecinap.)

Hogy mekkora zavart okozott a Simicskával való szakítás, arról Orbán Viktor maga beszélt Bayer Zsoltnak azokban a nehéz napokban. A miniszterelnök azt mondta, tájékozódási zavart okozott a táborukban, hogy elveszítették az eddig a jobboldali közösség számára irányadó és a tájékozódást segítő befolyásos, színvonalas, erős sajtót. Orbán akkor azt jósolta, hogy ha meglesznek az új fórumok, "akkor a lélek is rendben lesz, mert most nem tudja miről mit gondoljon". Az új polgári berendezkedés fontos mozzanata lesz, hogy létre tudják-e hozni az új, saját csatornáikat. 

Létrehozták, annál is alacsonyabb színvonalon, mint korábban, a Simicska mellett/helyett helyzetbe hozott emberek pénzéből (Liszkai Gábor - Napi Gazdaságból Magyar Idők, a dohánypiacos Sánta János - Napi Gazdaság, Schmidt Mária - Figyelő, Mészáros Lőrinc - Echo Tv, Habony Árpád - Modern Média Group, Andy Vajna - TV2) és állami hirdetések tengerével. Simicska megvált a Metropoltól, a Class FM-től, de tartja a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, a Hír TV-tés a Lánchíd Rádiót. Bukta a TV2-s opcióját, de az Indexet megszerezte, hogy aztán egy alapítványnak adományozta. 

Egy állami cégtől többféle módon pénzt lehúzni

Azt a modellt is közös fejlesztette tökélyre Simicska és a Fidesz, hogyan lehet a kormánypárti sajtót állami cégekkel megfinanszíroztatni úgy, hogy mindegy is a nézettség és olvasottság. Sok más állami céghez, például az MVM-hez hasonlóan a hirdetésekre rengeteget költő Szerencsejáték Zrt. is teletömte reklámokkal Simicska médiabirodalmát, de akadt más útja is a pénzek odacsatornázására. Például a médiafelület vásárlását is Simicska-cég intézte, a reklámokat is legyártották, amiket aztán megjelentettek jutalékért. A sorsolások tévés közvetítését is Simicska cég, a Hung-Ister vette fel, évi 1,6 milliárd forintért. Sőt, még az is előfordult, hogy a közrádió helyett Simicska rádiójában, a Class FM-en mondták be a lottószámokat. Az öt számjegy beolvasásért évi 50 milliót fizetett a Szerencsejáték Zrt. A Mahir rendezésszervezéssel is foglalkozott. 

Mostanra a Fidesz központosította a nagy állami költéseket Rogán minisztériuma alá, a sok tízmilliárdos megbízásokat ezen keresztül áramoltatják főként Kuna Tibor vagy Csetényi Csaba cégei felé. A Szerencsejáték Zrt. már Habony Árpád lapjával szerződött 486 millióra. A monopolhelyzetben lévő állami MVM pedig teljesen érthetetlenül arculatot váltott (természetesen Kuna Tibor cégét megbízva a feladattal), ami arra feltétlenül volt jó, hogy 300 millióért be is mutassa az új logót a kormánylapokban, és azóta ezt újra és újra megteszi. De a legszebb, amikor már az sem derül ki, hogy mit hirdetnek a titkolt példányszámú Magyar Időkben. De tavaly például Kuna Tibor cége 400 milliót húzott be állami cégektől arra, hogy meccsnézést szervezett az Európa-bajnokságon a Margitszigetre. Mindezt már Simicska Lajos nélkül. A Magyarország erősödik már minden elemében új embereknél csörgette a kasszát

Két és fél emeletnyi megújult arculat az Astorián.

A NAV gátlástalan elfoglalását 

Az első Orbán-kormány idején magát Simicska Lajost nevezte ki az adóhatóság élére Orbán Viktor. Voltak hírek arról, hogy éppen a komoly tartozásokkal lepasszolt korábbi Fidesz-közeli cégek adatait módosították az elnökség alatt, de ezt soha nem sikerült bizonyítani. Simicska egy év után, 1999 nyarán távozott, de az emberét, Vida Ildikót nevezték ki a helyére. Vida lett a második Orbán-kormány alatt is az adóhatóság vezetője, akit a kitiltási botrány idején is megvédett Orbán Viktor, de a nagy szakítás után csak idő kérdése volt, mikor állítják fel. Megtörtént, aztán szakember helyett a fideszes politikus Tállai András kapta meg a NAV felügyeletét. 

Úgy is lehet valaki miniszter, hogy nem is a kormány tagja

Simán megtörténhetett az, hogy az uniós építőipari beruházásokat sorra nyerő Simicska-cégek a háttérből olyan támogatást kaptak, amit Karácsony Gergely foglalt össze egy parlamenti felszólalásában: „Megmondom önöknek, tisztelt képviselőtársaim: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen munkatársa vagy cégtársa volt többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzési Tanács elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a kiemelt beszerzések támogatását vizsgáló államtitkár, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója. Az előző fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás miniszterré válása előtt Nyerges Zsoltnak adta át a médiacégét, és az új miniszter is a Nyerges-Simicska-akolból érkezett, de biztos, ami biztos, azért kapott egy főtanácsadót is, Nyerges Attila, Nyerges Zsolt testvérének a személyében.” 

A tragikuskomikusan lezsírozott közbeszerzéseket

Csak egy példa: a közmédia 2012-ben két céget hívott meg a közterületi reklámkampányának szervezésére, a Mahirt és a Publimontot. Mindkettő Simicska érdekeltsége, utóbbi nyert. Számos alkalommal nyert úgy óriási beruházásokat Simcsika cége, hogy a legrosszabb ajánlatot adták be, de a konkurenciát kizárták. Amiben aztán a Fidesz túlnőtt ezen: Simicska cégeit a gecinap után már azért  zárták ki, mrt túlságosan alacsony ajánlatokat adtak be.

Közbeszerzéseket lefölöző céghálózatot

Simicska nemcsak egy területen kaszált nagyot a cégeivel, mint az MSZP alatt a Vegyépszer az autópálya-építkezéseken, hanem hálót épített ki, amelyről nagyon sokáig nem sikerült bizonyítani, hogy ő van a középpontjában. Még a Közgépnél is csak a feltételezést lehetett sokáig leírni, hogy az övé.  Ezt a hálót szétszakította Orbán, és pont olyan nevetséges érvekkel zárták ki a Közgépet például egy kikötő építéséből, ezzel pedig három évre a közbeszerzésekből, mint amilyennel korábban az ellenfeleit szorították ki. Úgy tűnik, hogy könnyebb politikai döntést hozni a Simicska-cégek eltakarításáról, mint jogilag megindokolni azt. Most harmadfokon is pert nyert a Közgép az ügyben.

Amióta Simicska a NER-en kivülre került, azóta - ha egyáltalán indulni tudtak a cégei - rendre 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot adtak be minden közbeszerzésre, mint a helyette futatott új kormányközeli cégek. Ez utalhat arra, mi lehet az a túlárazási szint, amit a politikának visszaforgathatott.  

A gépezet pedig nélkül is működik, Mészáros Lőrinc már akkora hálót szőt, amiről Simicska is csak álmodozhatott, egyre több területen egyre több céggel gyarapodik, évi százmilliárddal gyarapítva a vagyonát. Mészáros ugyanakkor nem akar semmit a politikától, talán azt sem tudja már követni, hány cége van valójában és mit vett meg éppen.  

Fotó: MTI

Amikor Orbán Viktort szembesítették azzal a parlamentben, hogy Simicska cégei - még baráti vállalkozásokként - már 300 milliárd forintot nyertek el közbeszerzéseken, a miniszterelnök így válaszolt: „oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek”.   

Aztán azzal folytatta: „Nagytőkések mindazonáltal Magyarországon is vannak, mint a piacgazdaságban, és vannak nagy vagyonnal rendelkező vállalkozók is. Mi azt szeretnénk, ha minél több nagytőkés, minél több, a középosztályhoz tartozó sikeres ember, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon. Ehhez sikeres vállalkozásokra van szükségünk.

Ilyen értelemben a nemzeti együttműködés rendszerében oligarchák nincsenek, de természetesen a magyar nagytőke képviselői ott vannak.”

Aztán Orbán egyszerűen lelabancozta a simicskázó Karácsony Gergelyt, egyben felvillantva a megszerzendő területeket:

„Egyébként pedig Magyarországnak nagy magyar vállalatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az információs technológiákban, a szállodaiparban, vagyis minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk. Ha nem, akkor mindent a külföldiek fognak elvinni ebben az országban, és meggyőződésem szerint - ha tudja ön ezt, ha nem - ön valójában, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok”.  

Az is igaz, hogy már Vona Gábor sem mondaná ezt:

„Ha kimennek az emberek közé, már nem is az a közhangulat, hogy Orbán Viktornak van egy pénztárnoka, hogy Orbán Viktornak van egy oligarchája, hanem a közhangulat az, hogy Simicska Lajosnak van egy miniszterelnöke.”  

Jávor Benedek 2011 decemberben - amikor Simicsika nevét még félve alig lehetett kimondani - a Parlamentben azt mondta: „Végezetül, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy ha nem tudjuk tisztába tenni a közbeszerzéseket, nem tudjuk tisztába tenni a pártfinanszírozást, akkor ez a forradalom önöket is fel fogja falni, önöket is el fogja rohasztani.” A Fidesz ebből végül annyit értett meg, hogy Simicskát kipaterolták, az általa felállított rendszert pedig nélküle működtetik tovább, még magasabb fokozatra kapcsolva a pénzszivattyút.