Rekordcsúszás lett abból, hogy tavaly a Miniszterelnökség központosította az uniós pályázatok elbírálását. A kormány 2015 végén írt ki egy pályázatot olyan magyar cégeknek, amelyek az uniós támogatásból valamilyen új terméket, technológiát, prototípust vagy szolgáltatást fejlesztenének ki. A pályázattal akár 130 milliós támogatást is lehetett igényelni. A felhívás szerint a kormány ezzel is erősíteni akarja a vállalati kutatás-fejlesztés és innováció GDP-hez viszonyított arányát. 

Gusztáv nagyon örült annak, hogy az állam végre az új ötleteket is támogatja, ezért a szoftverfejlesztő cégével tavaly februárban megpályáztak 48 millió forintot. A beígért 40 napos döntési határidőt ő sem tartotta túl reálisnak, de úgy számolt, hogy ha negyedéven belül megvan a pénz, akkor még nem késnek le semmiről.

Ehhez képest majdnem másfél éve azt sem tudja kiszedni az NGM-ből, hogy nagyjából mikorra várható döntés. Legutóbb tavaly júniusban kapott felszólítást hiánypótlásra, azóta semmi. 

A feltételek között külön kikötötték, hogy csak olyan projektek kaphatnak pénzt, amelyek jelentős újdonságot és szellemi hozzáadott értéket tartalmaznak, valamint üzletileg is hasznosíthatóak. Jó kérdés, hogy másfél év csúszással még újdonságnak számít-e az ötlet, amivel belevágtak.

A kormányzati honlapon egyelőre annyi látszik, hogy tavaly február óta összesen 2688-an jelentkeztek a pályázatra, 

de pénzt még csak hárman kaptak.

Mivel a pénzre még ígéret sem jött, Gusztáv jobbnak látta, ha inkább saját erőből, vért hugyozva viszi végig a projektet. Azóta már kint vannak vele a nemzetközi piacon, jól jártak, hogy nem vártak arra, hogy átcsorogjon a kérelmük az államapparátuson.

De ismer olyan startupokat, ahonnan egyszerűen leléptek a szakemberek, mert nem tudtak tovább várni.

Gusztáv szerint nem is azzal van a legnagyobb baj, ha nem nyer az ember, őt inkább az zavarja, hogy semmiféle kiszámíthatóság sincs a rendszerben. Egy ekkora csúszás a szoftveriparban teljesen behozhatatlan. Ha türelmesen várt volna az állami döntésre, a piac már rég túllépett volna az ötletén. Ekkora csúszás csak azoknak fér bele, akik eleve valami kamu projektet akartak lepapírozni.

Amikor közvetlen brüsszeli forrásra pályázott (amiről nem a magyar állam dönt), az eljárás ugyan sokkal szigorúbb volt, de legalább világosan látta, mikorra várható a döntés, mikor számíthat a pénzre és mikor vehet fel új embereket a cégéhez. Ezzel szemben az itthoni pályázatnál még a fideszes kapcsolatait megmozgatva sem tudott információhoz jutni. 

Közben Lázár Jánosnak támadt egy ötlete

Miközben tavaly áprilisában már a döntésre számítottak, Miniszterelnökség teljesen átalakította az értékelési rendszert. Ettől kezdve csak olyan állami alkalmazottak értékelhették mellékállásban a pályázatokat, akik vállalták, hogy e-mailjeiket és telefonjaikat nemzetbiztonsági megfigyelés alá vonják.

Csakhogy erre az ajánlatra nem jött össze olyan gyorsan a 3000 jelentkező, mint amivel Lázár Jánosék számoltak. Végül az érdektelenség miatt a minisztériumi pályázatértékelőket kellett behúzni a feladatra, de így is gyakran előfordul, hogy a bíráló nem ért ahhoz az új technológiához, amiről döntenie kell. 

Pálinkás József, az Innovációs Hivatal vezetője nem tartotta jó ötletnek, hogy az amúgy is késésben lévő prototípus-fejlesztési pályázatot az éppen felállított új rendszerben bírálják el, de tavaly szeptemberben a Miniszterelnökség mégis az állami értékelőkre bízta a feladatot. 

A mostani állás szerint a 2 688 pályázó közül 191 projektről született pozitív döntés, 27 céggel már szerződést is kötöttek, de a másfél éve megpályázott pénzhez eddig csak ketten jutottak hozzá. A pályázat Budapestre és Pest megyére kiírt változata még rosszabbul áll, ott a 659 pályázó közül még senki sem kapott pénzt. 

Így ahelyett, hogy az uniós pénz felpörgette volna az innovatív gazdaságot, az új ötletekbe gondolkozó cégek az állami pénze várva csak még jobban elhalasztották a beruházásaikat.

A Miniszterelnökségnél és a Nemzetgazdasági Minisztériumnál is rákérdeztünk, hogy mi indokolta az átszervezést, de egyelőre nem kaptunk választ.