"Nem kérdés, hogy vannak bizonyítékaink a választási kavarásra és a megkérdőjelezhető kapcsolatokra az oroszokkal" - Mike Rogers tengernagy, az NSA igazgatója nem finomkodott, amikor az ügynökség hétköznapi életében merőben szokatlan módon összmunkahelyi értekezletet hívott össze. Rogers beszámolóját még a világ távoli részein állomásozó hírszerzők is élőben nézhették biztonságos videókapcsolaton át.

Önmagában már az, hogy Rogers össznépi értekezletet tart, komoly meglepetés volt, nagy várakozások előzték meg a mondandóját, írja John Schindler, aki egy ideje Jared Kushner, Donald Trump vejének immár csak egykori lapjában, az Observerben vezet nemzetbiztonsági rovatot. Schindlernél keveseknek vannak jobb értesülései az amerikai titkosszolgálatok vidékéről, egykor ő maga is kémelhárítóként, majd NSA-s elemzőként dolgozott, mai napig élő kapcsolatai vannak az amerikai titkosszolgálatoknál, akikkel rendszeresen beszélget is. Így Rogers bejelentését is több, még aktív kém barátjával tudta megerősíttetni.

Az értekezletet a Washington Post cikke után hívták össze, amiből kiderült, hogy Trump nyomást próbált gyakorolni a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóra, Dan Coatsra és Rogersre, hogy cáfolják meg az FBI Trump kampánystábja és Oroszország kapcsolatait vizsgáló nyomozásáról elhangzottakat. Rogers ezt kerek-perec visszautasította, de egyáltalán nem akart nyilvánosan beszélni az incidensről. A beosztottjainak viszont megerősítette a történteket. Sőt, ennél tovább is ment. A jelenlevők szerint elmondta, hogy mit mondott Trumpnak. "Tudom, hogy nem fogja szeretni, de el kell mondjam, hogy mit láttam" - utalt a Kreml és a Trump-stáb összjátékáról szóló konkrét hírszerzési értesülésekről.

Bár Rogers a konkrét értesüléseket nem nevezte meg az értekezleten, Schindler az ezekről közvetlenül értesülő forrásai szerint olyan, 2016-ban elfogott beszélgetésekre utalhatott, amelyekben Trump emberei orosz hírszerző tisztekkel beszélgettek arról, hogy milyen módszerekkel lehetne ártani Hillary Clintonnak. Ha Rogers össznépi értekezlete szokatlan volt, egy későbbi utasítása példátlan. Schindler értesülései szerint a múlt héten az NSA jogi osztálya a Műveleti Igazgatóság (DO) minden dolgozójának egy ún. megőrzési utasítást küldött.

Önmagában egy ilyen megőrzési utasítás, még ha nem is hétköznapi, de nem szokatlan. A DO orosz osztálya már hónapokkal ezelőtt kapott ilyet, ami, tekintettel működési területükre és a folyamatban lévő nemzetbiztonsági nyomozás tárgyára, nem meglepő. Most viszont a DO összes részlegének minden dolgozója köteles megőrizni minden olyan iratot, hangfelvételt, stb., amelynek bármi köze lehet az oroszügyi nyomozásban érintett bármely személyhez.

Vagyis nem csupán azokat az elfogott üzeneteket, párbeszédeket, amelyek feladója, címzettje vagy résztvevője érintett a nyomozásban, hanem azokat is, amelyekben csak említik őket.

Ilyen elfogott üzenet lehet az is, amely alapján Jared Kushner is a nyomozók látókörébe került: az, amit minden bizonnyal Szergej Kiszljak küldött Moszkvába arról, hogy Kushner titkos, az amerikai titkosszolgálatok előtt is rejtett kommunikációs csatornát szeretne létesíteni a Kremllel.

És ilyenek lehetnek azok az üzenetek, amiket harmadik országok diplomatái és kémei váltanak egymással Trumpról és stábjáról, mert ezekből a szaknyelvben "tükröződésnek" nevezett információkból kirajzolódhat, hogy a rivális hatalmak hogyan értékelik a történteket, milyen következtetéseket vonnak le belőlük.

Ez utóbbiaknak a nyomozás szempontjából nagy jelentőségük nincs, de hírszerzési szempontból érdekesek lehetnek. Az összes többinek kimondottan nagy hasznát veheti majd az oroszügyi botrány és fejleményei kivizsgálására széles hatáskörrel kinevezett volt FBI-igazgató, Robert Mueller különleges ügyész.

Persze Schindler szerint az is lehet, hogy Rogersben és az NSA-ben valójában csak az önfenntartás ösztöne dolgozik. Az amerikai bürokrácia egyik szép hagyománya az, amit rövidítve csak CYA-nak hívnak, és szó szerint azt jelenti, hogy védd a segged (Cover Your Ass). A megőrzési utasítás részeként ugyanis azokat a kapcsolódó információkat is megőrzik, hogy mikor melyik kormányzati szereplő kért betekintést az anyagokba, vagy kérte a lehallgatásokban érintett, rutinszerűen anonimizált amerikai szereplők nevének feloldását.

A CYA szerves része az amerikai titkosszolgálati kultúrának, amire a legjobb példa az FBI májusban leváltott igazgatója, James Comey, aki a Trump-stáb legnagyobb aggodalmára rendszeresen lejegyezte, hogy mikor, kivel és miről beszélt a Fehér Házban.