Szelényi Zsuzsa szembekerült Juhász Péterrel, kitáncolt az Együttből, de mandátumát megtartja

  • Szelényi Zsuzsa elhagyja az Együttet, mert nem ért egyet a Juhász-féle aktivista politikával. Azt állítja, a plakáttörvény szavazása előtt vezetői politikai nyomás alá helyezték. 
  • 2014 óta ő az Együtt két országgyűlési képviselője közül az egyik, de Bajnai Gordon lelépése óta fokozatosan elszigetelődött a párton belül.  
  • Juhász Péter elnök visszakérné tőle, Szelényi viszont nem akarja visszaadni mandátumát. 

"Az a jó hírem van, hogy az utolsó olyan országgyűlési képviselő is távozott az Együttből, aki annak idején az Összefogás listájáról került be." 

Szombaton, az Együtt Haza és nyaralás fesztiváljának kerekasztal-beszélgetésen Juhász Péter viccelődött azzal, hogy pénteken távozott a parlamentből a párt első és utolsó országos listán bejutott képviselője.  

Juhász hónapok óta próbálja rátukmálni az "új pólus" koncepcióját a Momentumra, a PM-re és az LMP-re, és elérni, hogy a 2010 óta porondra lépett pártok egy listán induljanak 2018-ban. Emellett volna újabb érv az, hogy Szelényi Zsuzsa pénteken bejelentette: kilép elnökségből és a pártból is. 

A plakáttörvényről szóló rendkívüli parlamenti ülésen még részt vett, nemmel szavazott, aztán kisétált az ülésteremből, és egy videóüzenetben megüzente a Facebookon, hogy ennyi volt. 

Az Együtt vezetősége is a Facebookról tudta meg a képviselő döntését, Szelényi később levélben tájékoztatta az elnökséget távozásról. A videóban azt mondja, azért lép le, mert nem ért egyet a párt "akcionista" vonalával (például Juhász Péter "botránykeltő" fellépéseivel) és mert a pártban állítólag nyomást helyeztek rá, hogy szavazza meg a plakáttörvényt. A videó végén egyértelműen utal arra, hogy nem adja vissza mandátumát. Szelényit biztos, hogy nem az "új pólus" koncepciója riasztotta el, az új típusú összeborulás másik nagy szószólója volt a pártban.

Szelényi Bajnai és az elnöki posztot elvállaló Szigetvári Viktor visszalépésével került az országgyűlésbe. Rajta kívül az Együttnek egy képviselője van még a parlamentben: Szabó Szabolcs egyéni jelöltként jutott be. 

A végzettsége szerint pszichológus Szelényit Bajnai hívta az Együttbe 2012-ben. A volt miniszterelnök bizalmas és üzleti kapcsolatot ápolt Szelényi férjével, Karvalits Ferenccel, a Nemzeti Bank egykori alelnökével és a Wallis volt igazgató-helyettesével, és az akkor formálódó pártszövetségnek jól jött egy Szelényihez hasonló karakter. 1990 és 1994 között Szelényi a Fidesz frakciójában ült, jellemzően európai témákat vitt, viszonylag hitelesen tudta kritizálni a keleti nyitás politikáját. Minden párttársa, akivel beszéltünk, hasznosnak és fontosnak nevezte Szelényi munkáját és jelenlétét a pártban.  

A többség szerint inkább emberi, mint politikai okok vezettek Szelényi kiszorulásához. A Haza és Haladás Alapítvány oldaláról Szigetvári Viktor és Berkecz Balázs támogatták az elmúlt két évben előtérbe kerülő, harcosabb politikai vonalat, Bajnai visszavonulásával viszont a "józan középutat" hirdető Szelényi idővel elszigetelődött. Ahogy a korábban távozott Pápa Levente, ő sem tudta felvenni a tempót az egyre dominánsabb Juhász Péterrel, aki Szigetvárival tandemben átvette a párt irányítását. Stílusához nem passzolt a tojásdobálós, fütyülős Együtt-politika (a Putyin-ellenes tüntetésen azért szót kért, beszédet is mondott). Ideje jelentős részét a parlamentben töltötte, nem tudott olyan látványos ügyeket kitúrni, mint Juhász a belvárosban. 

Ennek azért volt jelentősége, mert egyébként vezetői ambíciói voltak. Miután Szigetvári januárban bejelentette távozását az elnöki posztról, hogy háttérből tervezze tovább a pártstratégiát, Szelényi volt az egyetlen, aki Juhásszal szemben elindult az elnökválasztáson. Sima vereséget szenvedett (105-28 arányban), és az alelnöki posztot sem tudta meg szerezni Berkecz Balázzsal szemben, egyedül elnökségi tagságát őrizhette meg. 

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM országos listán bejutott országgyûlési képviselõje eskütétele után, az Országgyûlés plenáris ülésén 2014. június 10-énFotó: MTI Fotó: Kovács Attila

Az egyéni választókerületi helyek kiosztása során is érte egy csapás. Az Együtt június elején jelentette be az evk-jelöltjeit, és a II. kerületi jelölt megnevezését komoly vita előzte meg. 2014-ben Szelényi volt az Összefogás jelöltje (38 százalékot szerzett a 45 százalékkal győztes Varga Mihály mögött), a szervezet ezúttal megosztott volt közte és Hajdu Nóra alelnök között. Hajdu végül átengedte az indulás lehetőségét Szelényinek (ő XXII. kerületi jelölt lett), viszont ezt a II. kerületi szervezetben többen nem fogadták el. Lemondott posztjáról Janzer Frigyes választókerületi elnök is.

A végső döfést a plakáttörvény vitte be. Két hete óriási volt a fogadkozás a padsorok közt, hogy ebben az ügyben összezár a baloldal, az MSZP mégis benyújtott egy módosítócsomagot az "átlátható kampánytevékenység" érdekében. A Gulyás Gergely vezette törvényalkotó bizottság befogadta a javaslatot, kellemetlen helyzetbe hozva és visszavonulásra kényszerítve a taktikázó MSZP-t, és parázs hangulatot teremtve az ellenzéki oldalon.

Az Együttnek nincs frakciója, hivatalosan nem nyújthattak be módosítást, Juhász (és Szigetvári) június 20-án, azaz kedden - az MSZP lebőgése után - váratlanul, és némileg érthetetlenül mégis levelet írt az ellenzéki frakcióvezetőknek, és felajánlotta, az Együtt igennel szavaz, ha javaslataikat átveszik. (Csak akkor szavazták volna meg a törvényt, ha nem csak kampányidőszakban lehet plakátolni, van rendelkezés az álcivil szervezetek kampányai és a kamupártok kiszorításáról is.) 

Juhászék szerint előzetesen egyeztették az elnökséggel, Berkecz Balázs is ezt írta az oldalán, de hivatalos elnökségi ülés nem, csak levélváltás volt a kérdésben. Szelényi azt kifogásolta, Szigetvári és Juhász az elnökség feje fölött döntött egy kommunikációs trükkről, ami valójában fajsúlyos politikai döntés kellett volna legyen. A levél szerencsétlen szövegezéséből nem következett, hogy az Együtt csak ellenzéki összefogás esetén hajlandó együtt szavazni a Fidesszel, emiatt a HVG már az új csicskaként emlegette az Együttet, amiből téma is lett a szerdai elnökségi ülésen. 

Ismerői szerint Szelényit az zavarta, hogy Szigetvári és Juhász kisajátította az irányítást a párt felett. Távozását bejelentő videójában azt sugallta, Juhász és az Együtt paktumra készült a Fidesszel, és ugyanitt arról is beszélt, hogy az elnökség az ellenzékkel szembeni állásfoglalásra akarta kényszeríteni, amivel kockára tették személyes politikai hitelét. Szabó Szabolcs, a másik képviselő kérdésünkre mindenesetre tagadta, hogy őt nyomás alá helyezte volna a pártvezetés, bár állítólag őt is meglepte a keddi javaslat. 

Szelényi a felvételen arról is beszélt, továbbra is a közállapotok javítása és a nők érdekében szeretne dolgozni a parlamentben, nem tervezi tehát visszaadni mandátumát. Juhász szombaton azt nyilatkozta, "kényszerítő erő nem áll egy párt rendelkezésére, de én azt tartanám helyesnek, hogyha ő lemondana a mandátumáról, és hát az Együtt valós tagja ülne be a parlamentbe.” 

Szelényi Zsuzsát kerestük, azt válaszolta megkeresésre, hogy valószínűleg csak egy későbbi időpontban akar nyilatkozni az ügy és jövője részleteiről.