• Szelényi Zsuzsa elhagyja az Együttet, mert nem ért egyet a Juhász-féle aktivista politikával. Azt állítja, a plakáttörvény szavazása előtt vezetői politikai nyomás alá helyezték. 
• 2014 óta ő az Együtt két országgyűlési képviselője közül az egyik, de Bajnai Gordon lelépése óta fokozatosan elszigetelődött a párton belül.  
• Juhász Péter elnök visszakérné tőle, Szelényi viszont nem akarja visszaadni mandátumát. 

"Az a jó hírem van, hogy az utolsó olyan országgyűlési képviselő is távozott az Együttből, aki annak idején az Összefogás listájáról került be." 

Szombaton, az Együtt Haza és nyaralás fesztiváljának kerekasztal-beszélgetésen Juhász Péter viccelődött azzal, hogy pénteken távozott a parlamentből a párt első és utolsó országos listán bejutott képviselője.  

Juhász hónapok óta próbálja rátukmálni az "új pólus" koncepcióját a Momentumra, a PM-re és az LMP-re, és elérni, hogy a 2010 óta porondra lépett pártok egy listán induljanak 2018-ban. Emellett volna újabb érv az, hogy Szelényi Zsuzsa pénteken bejelentette: kilép elnökségből és a pártból is. 

A plakáttörvényről szóló rendkívüli parlamenti ülésen még részt vett, nemmel szavazott, aztán kisétált az ülésteremből, és egy videóüzenetben megüzente a Facebookon, hogy ennyi volt. 

link Forrás

Az Együtt vezetősége is a Facebookról tudta meg a képviselő döntését, Szelényi később levélben tájékoztatta az elnökséget távozásról. A videóban azt mondja, azért lép le, mert nem ért egyet a párt "akcionista" vonalával (például Juhász Péter "botránykeltő" fellépéseivel) és mert a pártban állítólag nyomást helyeztek rá, hogy szavazza meg a plakáttörvényt. A videó végén egyértelműen utal arra, hogy nem adja vissza mandátumát. Szelényit biztos, hogy nem az "új pólus" koncepciója riasztotta el, az új típusú összeborulás másik nagy szószólója volt a pártban.

Szelényi Bajnai és az elnöki posztot elvállaló Szigetvári Viktor visszalépésével került az országgyűlésbe. Rajta kívül az Együttnek egy képviselője van még a parlamentben: Szabó Szabolcs egyéni jelöltként jutott be. 

A végzettsége szerint pszichológus Szelényit Bajnai hívta az Együttbe 2012-ben. A volt miniszterelnök bizalmas és üzleti kapcsolatot ápolt Szelényi férjével, Karvalits Ferenccel, a Nemzeti Bank egykori alelnökével és a Wallis volt igazgató-helyettesével, és az akkor formálódó pártszövetségnek jól jött egy Szelényihez hasonló karakter. 1990 és 1994 között Szelényi a Fidesz frakciójában ült, jellemzően európai témákat vitt, viszonylag hitelesen tudta kritizálni a keleti nyitás politikáját. Minden párttársa, akivel beszéltünk, hasznosnak és fontosnak nevezte Szelényi munkáját és jelenlétét a pártban.  

A többség szerint inkább emberi, mint politikai okok vezettek Szelényi kiszorulásához. A Haza és Haladás Alapítvány oldaláról Szigetvári Viktor és Berkecz Balázs támogatták az elmúlt két évben előtérbe kerülő, harcosabb politikai vonalat, Bajnai visszavonulásával viszont a "józan középutat" hirdető Szelényi idővel elszigetelődött. Ahogy a korábban távozott Pápa Levente, ő sem tudta felvenni a tempót az egyre dominánsabb Juhász Péterrel, aki Szigetvárival tandemben átvette a párt irányítását. Stílusához nem passzolt a tojásdobálós, fütyülős Együtt-politika (a Putyin-ellenes tüntetésen azért szót kért, beszédet is mondott). Ideje jelentős részét a parlamentben töltötte, nem tudott olyan látványos ügyeket kitúrni, mint Juhász a belvárosban. 

Ennek azért volt jelentősége, mert egyébként vezetői ambíciói voltak. Miután Szigetvári januárban bejelentette távozását az elnöki posztról, hogy háttérből tervezze tovább a pártstratégiát, Szelényi volt az egyetlen, aki Juhásszal szemben elindult az elnökválasztáson. Sima vereséget szenvedett (105-28 arányban), és az alelnöki posztot sem tudta meg szerezni Berkecz Balázzsal szemben, egyedül elnökségi tagságát őrizhette meg. 

Az egyéni választókerületi helyek kiosztása során is érte egy csapás. Az Együtt június elején jelentette be az evk-jelöltjeit, és a II. kerületi jelölt megnevezését komoly vita előzte meg. 2014-ben Szelényi volt az Összefogás jelöltje (38 százalékot szerzett a 45 százalékkal győztes Varga Mihály mögött), a szervezet ezúttal megosztott volt közte és Hajdu Nóra alelnök között. Hajdu végül átengedte az indulás lehetőségét Szelényinek (ő XXII. kerületi jelölt lett), viszont ezt a II. kerületi szervezetben többen nem fogadták el. Lemondott posztjáról Janzer Frigyes választókerületi elnök is.

A végső döfést a plakáttörvény vitte be. Két hete óriási volt a fogadkozás a padsorok közt, hogy ebben az ügyben összezár a baloldal, az MSZP mégis benyújtott egy módosítócsomagot az "átlátható kampánytevékenység" érdekében. A Gulyás Gergely vezette törvényalkotó bizottság befogadta a javaslatot, kellemetlen helyzetbe hozva és visszavonulásra kényszerítve a taktikázó MSZP-t, és parázs hangulatot teremtve az ellenzéki oldalon.

Az Együttnek nincs frakciója, hivatalosan nem nyújthattak be módosítást, Juhász (és Szigetvári) június 20-án, azaz kedden - az MSZP lebőgése után - váratlanul, és némileg érthetetlenül mégis levelet írt az ellenzéki frakcióvezetőknek, és felajánlotta, az Együtt igennel szavaz, ha javaslataikat átveszik. (Csak akkor szavazták volna meg a törvényt, ha nem csak kampányidőszakban lehet plakátolni, van rendelkezés az álcivil szervezetek kampányai és a kamupártok kiszorításáról is.) 

Juhászék szerint előzetesen egyeztették az elnökséggel, Berkecz Balázs is ezt írta az oldalán, de hivatalos elnökségi ülés nem, csak levélváltás volt a kérdésben. Szelényi azt kifogásolta, Szigetvári és Juhász az elnökség feje fölött döntött egy kommunikációs trükkről, ami valójában fajsúlyos politikai döntés kellett volna legyen. A levél szerencsétlen szövegezéséből nem következett, hogy az Együtt csak ellenzéki összefogás esetén hajlandó együtt szavazni a Fidesszel, emiatt a HVG már az új csicskaként emlegette az Együttet, amiből téma is lett a szerdai elnökségi ülésen. 

Ismerői szerint Szelényit az zavarta, hogy Szigetvári és Juhász kisajátította az irányítást a párt felett. Távozását bejelentő videójában azt sugallta, Juhász és az Együtt paktumra készült a Fidesszel, és ugyanitt arról is beszélt, hogy az elnökség az ellenzékkel szembeni állásfoglalásra akarta kényszeríteni, amivel kockára tették személyes politikai hitelét. Szabó Szabolcs, a másik képviselő kérdésünkre mindenesetre tagadta, hogy őt nyomás alá helyezte volna a pártvezetés, bár állítólag őt is meglepte a keddi javaslat. 

Szelényi a felvételen arról is beszélt, továbbra is a közállapotok javítása és a nők érdekében szeretne dolgozni a parlamentben, nem tervezi tehát visszaadni mandátumát. Juhász szombaton azt nyilatkozta, "kényszerítő erő nem áll egy párt rendelkezésére, de én azt tartanám helyesnek, hogyha ő lemondana a mandátumáról, és hát az Együtt valós tagja ülne be a parlamentbe.” 

Szelényi Zsuzsát kerestük, azt válaszolta megkeresésre, hogy valószínűleg csak egy későbbi időpontban akar nyilatkozni az ügy és jövője részleteiről.