Orbán: A Mol 25 százalékát úgy kellett visszavásárolnom

Orbán Viktor miniszterelnök elfáradt a szokásos pénteki rádióinterjújára a Kossuth Rádióba, ahol szokás szerint rengeteget migránsozott, sorosozott, NGO-zott. Például azt mondta, természetesen nevek említése nélkül, hogy:

„Mindenki tudja, hogy nekünk van igazunk. Nehéz olyan miniszterelnökkel beszélni, aki ne ismerné el négyszemközt (...), hogy a magyar minta a jó minta. (...) Az, hogy a magyaroknak igazuk van, az egy közhely Európában.”

Mint kiderült, abban az álmában, hogy Európának meg kellene szállnia Líbiát, már ott tart, hogy:

„Nem kellett volna megölni a Kadhafit.”

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2017. július 7-én.Fotó: Mohai Balázs/MTI/MTVA

Ezekről az Indexen lehet bővebben olvasni, én most egy apró, de gyakorlatilag a teljes magyar gazdaságpolitikát megmagyarázó elszólásra hívnám fel a figyelmet.

Orbán az energiapolitikáról kapott is egy kérdést (van-e lehetősége abban az energiapolitikában, amiről Trump Lengyelországban beszélt), amire azt mondta:

„Ha az energiáról beszélünk, ugye Magyarország az elmúlt években jelentősen megerősítette az energiapozícióit és az energiafüggetlenségét.”

Hogy az energiafüggetlenség mennyire erősödött meg, az például ebből a cikkből is kiderül. De Orbán ezután azt is hozzátette:

„Nem emlékszünk már erre, vagy csak kevesen, mert régen volt, de ugye a Mol 25 százalékát úgy kellett visszavásárolnom, mondjuk úgy, hogy már félig az oroszok zsebéből, amiről sikerült megállapodnom végül is aztán a Putyin elnök úrral, tehát Magyarország megvédte a legnagyobb energiacégét. Ez egy nagy tett volt akkor.”

Ez (a „visszavásárolnom”) megmagyarázná, miért van a közvetlen környezetének brutális meggazdagodásáról gyakorlatilag óránként érkező hírek ellenére is – a feleségével együtt – csak 720 ezer forint megtakarítása van.

De a viccet félretéve érdemes felidézni, hogyan történt a Mol visszavásárlása: már a Bajnai-kormány idején kivásárolták volna a Szurgutnyeftegazt, de a Fidesz akkor nem adta áldását az ügyletre, végül 2011-ben a Parlament jóváhagyta az üzletet. A kormány 1,88 milliárd euróért, azaz bő 500 milliárd forintért megállapodott az orosz céggel a 21,2 – tehát nem 25 – százalékos Mol-részvénycsomagról, 300 millió euróval, 80 milliárd forinttal drágábban, mint egy évvel korábban lehetett volna. A Világgazdaság pedig tavaly azt írta: az állam még úgy is bukna 76 milliárd forintot a 2011-es üzleten, hogy addig 56 milliárd osztalék jött be a részvényekből.