Talán nem mindenki értesült róla, de két héten át egy érdekes sporteseményt rendeznek Magyarországon. Miután a fárasztó vitákat már lerendeztük (Másra kellene költeni? Igen. Lopnak belőle? Hajjaj! Kit érdekel ez a világon? Keveseket.), érdemes azzal is foglalkozni, ami a medencékben és egyéb állóvizekben történik.

A 2017-es úszó-világbajnokság már július 14-én megkezdődött, de igazán csak a 22-23-i hétvégén indul be. Akkor kezdődnek meg a Duna Arénában az úszóversenyek, és akkor jut el a vízilabdatorna is az egyenes kieséses fázisba, ahol már nem fordulnak elő olyan eredmények, mint a 24:2, amit az amerikaiak játszottak a dél-afrikaiakkal a női csoportmeccsek első fordulójában. Magyar szempontból is onnantól lesznek izgalmasak a dolgok, hiszen műugrásban, óriás-toronyugrásban, szinkronúszásban és - Risztov Éva végleges visszavonulása óta - nyíltvízi úszásban, nincs reális esélyünk éremre.

A szinkronúszás - akárcsak a műkorcsolya - alapvetően nem a hagyományos sportbámuló közönség műfaja. Részben a műugrással is ez a helyzet, de a hihetetlenül drága Batthyány téri toronyból rendezett óriástoronyugrásba azért érdemes lesz belenézni. Már a nők is 20 méterről ugranak, a férfiak pedig közel tízemeletes magasságból, 27 méterről indulnak - onnét más bungeekötéllel sem nagyon merne. 2-2,5 másodperc alatt elég sok figura bemutatására van idő, és az Országház panorámája a legszebb háttér lesz az ugróknak az 1992-es barcelonai olimpia óta (Férfi döntő: július 30. vasárnap, 12:00).

VÍZILABDA

Fantasztikus lenne, ha a legmagyarabb csapatsportban sikerülne hazai közönség előtt nyerni - csak sajnos nem mi vagyunk az esélyesek. Különösen így van ez a nők esetében, ahol az olimpiai- és világbajnok amerikaiak egészen kimagaslanak a mezőnyből. Rióban az elődöntőben éppen a magyar nőket verték elég simán, és az egész két hetes torna egyik legnagyobb meglepetése lenne, ha Budapestről nem vinnék haza az aranyérmet.

A magyar nők a C-csoportban elsősorban a hollandokkal fognak küzdeni a csoportelsőségért, ami azért lenne fontos, mert automatikus negyeddöntős helyet jelent, nem kell a legjobb nyolcba jutásért még egy extra meccset játszani. Nem lesz könnyű, mert a hollandok ugyan Rióba nem jutottak ki, de a két évvel ezelőtti kazanyi világbajnokságban a döntőben is meg tudták szorongatni az amerikaiakat.

Ha megnyerjük a csoportot, csak a döntőben találkozhatnánk a minden bizonnyal csoportelső amerikaiakkal. Ha viszont nem, akkor korábban, így külön fontos lenne megverni a hollandokat a csoportban (20. csütörtök, 20:10). Rióban egy rossz emlékű bronzmeccsen büntetőkkel kaptunk csak ki az oroszoktól, jó lenne most feljutni a dobogóra. Nem lehetetlen küldetés, de a hollandokon kívül még legalább az olaszok, az oroszok, a spanyolok és az ausztrálok is szeretnének odaérni.

A férfimezőnynek nincs olyan toronymagas esélyese, mint a nőknél az amerikaiak, de ha a szakértők fogadhatnának, biztosan a szerbek győzelmére tennének a legtöbben. A szerb férfiak is az olimpiai és a világbajnoki cím védőiként érkeznek Budapestre, de azért ők nem emelkednek ki annyira a mezőnyből, mint a nőknél az amerikaiak.

Sokan viccelődtek már azzal, hogy a vízilabda mára négy kelet-európai ország körmérkőzése lett - többek közt a 444 is. Szerbia, Horvátország, Montenegró és persze Magyarország csatájába az utóbbi években már csak az olaszok tudnak úgy-ahogy beleszólni, a többi egykori vízilabda-középhatalom lemaradt az élmezőnytől. Minden bizonnyal így lesz ez az idén is, bár hogy senki nem mehet biztosra, az mindjárt a hétfői első csoportmeccskörben kiderült, amikor Montenegró csak 8:8-as döntetlent tudott játszani Kanadával.

A férfiaknál ugyanaz a lebonyolítási rendszer, mint a nőknél, aki egyesen akar jutni a legjobb 8 közé, annak meg kell nyernie a csoportját. A négy nagy esélyes természetesen külön csoportba került, de pechünkre pont a B-be jutottak az olaszok is, így őket meg kellene verni, ha nem akarunk plusz egy meccset játszani (19. szerda, 20:10). Utána bármi lehet, ha eljutnánk a döntőig, ott a hazai közönség buzdításával bárkit, talán még a szerbeket is meg tudnánk verni - de ne felejtsük el, hogy a riói olimpián még az elődöntő sem jött össze. Benedek Tiborral teljesen ötlettelenné vált a magyar csapat játéka, hátha Märcz Tamás szövetségi kapitányként tud újat mutatni.

A női (28. péntek, 20:30) és a férfi (29. szombat, 20:30) döntőbe akkor is érdemes belenézni, ha a magyarok nem jutnak el odáig. Ha meg igen, akkor nyilván kötelező, akárcsak a többi meccsünk az egyenes kieséses szakaszban.

ÚSZÁS

Azoknak a sportágaknak soha nem könnyű az olimpia utáni évben, amelyeknek tényleg az olimpia a legnagyobb versenye. A foci vagy a tenisz nem kerül négyévente menetrendszerűen hullámvölgybe, de a kevesebb nézőt és kevesebb pénzt megmozgató sportágaknál ez törvényszerű. Különösen így van ez az úszás esetében, ami rendre az olimpiák egyik sztárja, de azokon kívül jóval kevesebbet érdekel.

Mivel az olimpa ennyire fontos az úszóknak, a legjobbak mindent annak rendelnek alá, és sokan a visszavonulásukat is egy-egy olimpia utánra időzítik. Aki meg nem, az is gyakran kihagyja az olimpia utáni első világbajnokságot, mert ez az egy év, amikor még úgy-ahogy kiengedhet, mielőtt ráfordulna a négy év múlva esedékes következőre. Úszó-világbajnokságot a páratlan években rendeznek, és rendre az olimpia előtti években rendezett tornák magasabb színvonalú versenyeket hoznak, mint az utánuk következők.

A 2017-es budapesti vébét így néhány nagy sztár kihagyja, vagy nem csúcsformában érkezik. Ami pedig ennél is fontosabb, nem lesz itt a Rio után visszavonult Michael Phelps, aki 23 olimpiai aranyával magasan minden idők legnagyobb úszója, és egyben egyik legnagyobb sportolója is. Phelps akkora sztár volt, hogy még az olimpiákon kívül is érdekelni tudta a laikus közönséget, és bár akkora globális ikon nem volt, mint mondjuk Usain Bolt, nagyon jót tett az úszósport népszerűségének. Az ő visszavonulása, pótolhatatlansága szintén egyfajta hullámvölgyet jelent az úszásnak, és az idei vébé ezt is meg fogja szenvedni. Mint ahogy azt is, hogy nem lesz itt a másik amerikai, Ryan Lochte sem, aki, ha nincs Phelps, talán minden idők legnagyobb úszója lehetett volna, ráadásul botrányaival is jó (vagy rossz?) reklámot csinált az úszótornáknak.

Mivel Phelps inkább már cápákkal versenyez reklámokban, a budapesti vébé legnagyobb sztárja Hosszú Katinka lesz. Nem azért, mert hazai pályán versenyez, ha 2017-ben máshol rendeznék a világbajnokságot, akkor is az ő úszásaira irányulna a legnagyobb figyelem. És Katie Ledeckyre. Rióban Hosszú 3, a még ma is csak 20 éves Ledecky négy aranyat szerzett, ha van úszó, akit a női Phelpsnek lehet nevezni, az mindenképpen a gyorsúszás-specialista amerikai.

HOSSZÚ KATINKA

Hosszú hat számban nevezett a vébén: 200 és 400 vegyesen, 100 és 200 háton, 200 gyorson és 200 pillangón. Ez már így magában is lehetetlenül sok megterhelés, de ráadásul ha valamelyik női váltónak sikerül döntőbe jutnia - és valamelyiknek szinte biztosan fog - akkor ígérete szerint ott is rajtkőre áll. Már az olimpián is volt szám, amitől végül visszalépett, és a világbajnokság programja még kedvezőtlenebb az ő szempontjából, így itt sem lenne meglepetés, ha végül nem indulna hat különböző számban.

200 (Döntő ideje: 24. hétfő, 17:54) és 400 vegyesen (30. vasárnap, 18:20) verhetetlennek tűnik, a többi számban viszont vannak kérdések. A 100 (25. kedd, 18:21) hát elődöntője a 200 vegyes döntője előtt lesz alig egy órával, ráadásul ezen a távon az amerikai Kathleen Baker nagyon veszélyes rá. Rióban 200 háton (29. szombat, 17:47) Hosszú kikapott az azóta viszont már visszavonult, szintén amerikai Maya DiRadótól, lehet, hogy most a hosszabb távon esélyesebb. 200 pillangón (27. csütörtök, 18:34) Rióban visszalépett, erre most is megvan az esély. És végül ott a 200 gyors (26. szerda, 17:32), az egyetlen szám, ahol egymás ellen úszhat korunk két legnagyobb úszónője, Hosszú és Ledecky - de nem a magyar az esélyes.

ÉS A MAGYAROK

A magyar úszók közül egyedül Hosszú Katinka aranyérmei tűnnek - szinte - garantáltnak, de érmeket másoktól is lehet várni, és egyáltalán nem irreális, hogy szemben Rióval, Budapesten ne csak egyetlen magyar úszó nyerjen aranyat.

Először is Kapás Boglárkát kell említeni, aki 200, 400, 800 és 1500 gyorson is nevezett, a váltókról nem is beszélve. Ez is nagyon kemény program, nem lenne meglepő, ha a 200-at végül ki is hagyná. Kapás már Rióban is negyedik volt 400 méteren (23. vasárnap, 18:34), most a dobogóért harcban lehet, de igazán nagyot a hosszabb számokban dobhat. 800-on (29. szombat, 19:10) már Rióban is volt egy bronza, 1500 (25. kedd, 17:40) akkor még nem volt az olimpián (2020-ban lesz), és egyáltalán nem lenne meglepő, ha mindkét számban ha nem is aranyat, de érmet szerezne. Az aranyhoz Ledeckyt kellene verni.

Cseh Lászlót és Gyurta Dánielt talán most láthatja utoljára a magyar közönség rangos versenyen úszni. Fantasztikus karrierjüket mindenki ismeri, mint ahogy azt is, hogy már túl vannak a csúcson. Gyurta elvileg a három mellúszószámban áll rajthoz, tőle az is szép lenne, ha a riói 17. hely után legerősebb számában, 200 mellen (28. péntek 18:55) még egyszer utoljára meg tudná mutatni magát a döntőben a dobogó közelében. Cseh a három pillangószámban és 200 vegyesen nevezett, 50 (24. hétfő 18:17) és 100 pillangón (29. szombat 18:13) simán beérhet a dobogóra.

A pillangószámok Csehen és Hosszún túl is hozhatnak magyar érmeket. Szilágyi Liliána 100-on és 200-on indul, a hosszabb távon (27. csütörtök, 18:34) nem elképzelhetetlen tőle sem az érem, sem utána egy újabb hihetetlen nyilatkozat. A Szilágyinál is nagyobb közönségkedvenc Kenderesi „Sajtburesz” Tamás 200 pillangón (26. szerda 18:01) indul csak, riói bronza után egy újabb érem már meglepetés sem lenne. És ott van az idei év nagy felfedezettje, a magyar úszósport nagy reménysége, az alig 17 éves Milák Kristóf, akire Sós Csaba szövetségi kapitány azt mondta, hogy ha 100 pillangón eljut a döntőig (29. szombat 18:13), akkor ott bármire, de tényleg bármire képes lehet.

Végül pedig meg kell említeni Verrasztó Dávidot, aki a két vegyesúszó számban indul, és miután 400-on (30. vasárnap, 17:39) idén hatalmas egyéni csúcsot úszott, éremre mindenképpen esélyes, és még az arany is elképzelhető.