„Kínai orvoslás részleg is lesz a Semmelweis Egyetemen (...) ehhez 1,357 milliárd forint többletforrást biztosítanak az SE Egészségtudományi Karának.”

Így harangozta be egy hónappal ezelőtt a közmédia weboldala, a hirado.hu, hogy a magyar állam jelentős összeggel tolja meg a hagyományos kínai orvoslást.

Az Index most alapos cikket közöl a bizarr döntés részleteiről.

Egyrészt kiderül belőle, hogy (szerencsére) nem is 1,3 milliárdot költenek a hagyományos kínai orvoslásra a magyar állam pénzéből, az összeg egy hatemeletes új szárnyra megy el, ennek pedig csak egy részén fognak a távol-keleti módszerekkel foglalkozni. Az igazán érdekes, hogy a milliárdos szám bedobása szándékosnak tűnik. A cikk arra utalt, hogy a magyar állam vezetői annyira belekattantak a keleti nyitásba, hogy saját főembereik is azzal próbálnak belül jó pontokat szerezni, hogy a lehető legnagyobbnak mutatják bármilyen kínai sztoriban elköltött pénz mennyiségét, és így lett a milliósból milliárdos kiadás.

A cikk másik része arról szól, hogy a "hagyományos kínai orvoslás" néven futó módszerek jelentős részének hatékonyságára nincs bizonyíték. Ez nem azt jelenti, hogy ártalmasak, vagy feleslegesek, csak azt, hogy nem hatnak jobban, mint a placebo. Persze ez nem minden gyógymódra igaz, mert egy csomó gyógynövénynek például bizonyított hatása van, a keletieknek is, sőt, hát az egész gyógyszergyártás ebből indult. De a csi, a meridiánok meg hasonló dolgok létezését nem sikerült eddig bizonyítani, ahogy az akupunktúra hatékonyságát sem.

Különösen erős a cikkben az a rész, amikor a Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesületében dolgozó dr. Yu Funian professzor magyarázza el, miért nem számít, hogy a nyugati tudományos módszerek szerint nincs bizonyíték a kínai módszerek jó részére:

„nem érthetik a laikusok mivel nem tanulták ezeket a több ezer évre visszatekintő gyógyítási formákat. Ha valaki azt állítja hogy a magyar gulyásleves nem jó az egészségnek mert külföldről jött, és még életében nem is kóstolta, nem is tudja hogyan kell készíteni az túl könnyelmű kijelentéseket tenne, hogy a gulyás levesek mind rosszak.”

OK!

A dolog szórakoztató értékéből csak az vesz el, hogy a magyar állam úgy költ pénzt - még ha nem is milliárdokat - ilyesmire, hogy közben a nyugati orvostudományra, aminek a hatását bizonyítani is lehet, gyakran nem jut elég pénz.