A Tusnádfürdői Szabadegyetemen, amit a magyar polgári-konzervatív szleng egyszerűen Tusványosnak nevez, napközben mindenféle beszélgetések vannak, amiken többnyire fideszes politikusok, kormányzati tisztviselők, kormánybarát civilek és egyszerű futóbolondok oszthatják meg a gondolataikat egymással és az átlagosan néhány tucat érdeklődővel.

Az egyik ilyen beszélgetés péntek délelőtt a családokról és a kormány családpolitikájáról szólt, és részt vett rakta Novák Katalin családügyi államtitkár, Király Nóra, a Fiatal Családosok Egyesületének elnöke és Újbuda alpolgármestere, Rónaszékiné Keresztes Mónika, a budapesti Fidesz alelnöke, Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke, Szőnyi Kinga a Magyar Asszonyok Érdekszövetségétől, Bedő Imre, a Férfiak Klubja elnöke és Kolozsvári Tibor, a gyerekeket segítő, erdélyi Szent Ferenc Alapítvány elnöke.

Sok konkrétum a beszélgetésen nem hangzott el, túl azon, hogy Európa népessége fogy, és helyre kell állítani a családokba vetett bizalmat, meg motiválni a családalapítást, mert különben nem fogunk tudni szaporodni, és akkor végünk lesz. Novák Katalin a tárgyban tervezett kormányzati intézkedésekről beszélve elmondta, hogy 2018 a családok éve lesz, és a kormány többek közt

egy családbarát minősítési rendszer bevezetését tervezni.

Ez abból áll majd, hogy lesz családbarát státusz, amihez a kormány minimumkövetelményeket határoz meg. Azok a fesztiválok, éttermek, munkahelyek és más intézmények, amik ezeket a követelményeket teljesítik, megkapják a családbarát minősítést.

A beszélgetésen, ahol egyébként minden résztvevőt azzal konferálták fel, hogy hány gyerek édesanyja vagy édesapja, Novák (3 gyermek édesanyja) arról is beszélt, hogy ugyan Orbán Viktor május végén azt mondta, szeretné, ha 2030-ra a jelenlegi 1,5-ről 2,1-re emelkedjen a magyar családok reprodukciós rátája, de ezt

a kormány nem tudja garantálni, mert ehhez az emberek is kellenek.

Rónaszékiné Keresztes Mónika (7 gyermek édesanyja) a keresztény-nemzeti neveltetés fontosságáról beszélt, Kolozsvári Tibor (5 gyermek édesapja) pedig arról, hogy a magyar kormány családpolitikája mennyivel jobb, mint a románé. Király Nóra (5 gyermek édesanyja) hosszan elemezte, hogy az újbudai önkormányzat mennyire családbarát, és hogy ott annyi gyerek van, hogy ihaj. Aáry-Tamás Lajos (4 gyermek apja) a megszólalásaiban főleg az oktatás és a családi nevelés kapcsolatáról beszélt.

Bedő Imre (2 gyermek apja) pedig azt mondta, hogy mára feladattá vált a családok motiválása, ugyanis a családi élet, ahol a szülők a férfi és a női szerepek mintáit átadhatják a gyerekeinek, néhány órányira szűkölt naponta a munka, az iskola és más, családon kívüli szabadidős tevékenységek miatt. A Férfiak Klubja elnöke szerint az embereket megfőzik, ahogyan a békát a lassú vízben, és észre sem vesszük, hogy már az élet minden területén azt sulykolják belénk, hogyan válhatunk jobb munkaerővé. Erről szól az oktatás, és „ez áramlik a magazinokból is”, holott a jelenlegi gazdasági statisztikák alapján be kell látni, hogy az Y generáció számára már

nem vezet tömeges út a meggazdagodás és a siker irányába.

„Miért érdemes akkor összefogni, miért érdemes akkor élni?” - tette fel a legfontosabb kérdést.

„A végső motiváció csak a család lehet.”

Bedő szerint ezt a fiatalok is visszajelzik, hiszen nagyon sok útkereső fiatal van, aki azt sem tudja, miért jár egyetemre, és csak a bulinak élnek, mert bizonytalanok, nem tudják, mihez kezdjenek. A családok támogatása azonban nagyon jó gazdaságfejlesztési lépés is, hiszen sok ember számára a család lesz az, ami érdekében megéri majd neki a gazdaságot is építenie.

A fórumon részt vevő Novák Katalin az MTI-nek azt mondta, hogy a kormány jövő januártól a Köldökzsinór program keretében kiterjeszti az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is. A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon. A családok támogatása számukra nem kiadás, hanem befektetés.

A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtámogatási formák közül bizonyos juttatásokat azok is megkaphassanak, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket.

Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született.

Ez érvényes a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságára egyaránt - jelezte Novák Katalin. Hozzátette: egy egyszeri, 64 125 forintos támogatásról van szó, és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben, így összesen 640 millió forintos keretet különítettek el.

A támogatást akkor kaphatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik, illetve tekintettel a felvidéki helyzetre a magyar igazolvány is jogosító okmány lesz.

Szintén januártól kiterjesztik a babakötvényt is: minden gyermeknek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtőkét helyeznek el. Utána erre lehet további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam kamattámogatással kiegészíti majd. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget - fejtette ki Novák Katalin.