Kartellezés gyanújába került az öt vezető német autógyártó társaság, a Volkswagen, az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler, írja a Spiegel.

A lap szerint  súlyos versenyjogsértésről a Volkswagen adott át információkat a versenyfelügyeleti hatóságoknak önfeljelentésként. A lap szerint ez lehet a német gazdaság történetének legnagyobb kartellbotránya.

A Volkswagen bejelentése szerint a cégek a kilencvenes évek óta több mint 60 munkacsoportban, 200-nál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről. 

Az egyeztetések célja a verseny kiiktatása volt.

A gyártók egyeztettek arról, hogy mekkora önálló tartályrendszer kell a dízelmotorral szerelt kocsiknál a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag használatához. A nagy tartály drága, ezért inkább abban állapodtak meg, hogy kisebb tárolórendszerrel szerelik a dízelautókat, így viszont nem lehetett elegendő AbBlue-t hozzáadni az üzemanyaghoz. 

Ez a titkos, jogsértő megállapodás lehetett az alapja a VW-nál 2015-ben kitört dízelbotránynak, mivel a kelleténél kisebb tartály miatt csak trükközéssel, a károsanyag-kibocsátást manipulálásával lehetett gondoskodni arról, hogy az érintett dízelautók vizsgálati körülmények között ne lépjék túl a kibocsátási határértéket.

Az öt autógyártó a beszállítók kiválasztásáról és alkatrészek gyártási költségeinek összehangolásáról, de még a kabrió autók lenyitható tetejének műszaki részletkérdéseiről is egyeztettek a Spiegel szerint.

A Volkswagen a versenyjogi hatóságnak benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, felmerül a gyanú, hogy a Volkswagen márkát és a konszernhez tartozó Audit és Porschét is érintő egyeztetés a versenyjogi szabályokkal ellentétes magatartásnak minősülhet. A Spiegel szerint a versenytárs Daimler is benyújtott egy hasonló önfeljelentést.

A Handelsblatt pénteken arról írt, hogy az Audinál a dízelbotránnyal összefüggésben az idén márciusban lefoglalt dokumentumokban arra utaló jeleket fedeztek fel, hogy több német gyártó a legfelső szinten elkötelezettséget vállalt a kisméretű tartályok rendszeresítésére.

Az ügyben a német hatóságok mellett az Európai Bizottság is vizsgálatot folytat. Egyelőre egyik érintett sem nyilatkozott az ügyben.

A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely a napokban bejelentette, hogy önként - 220 millió eurós (68 milliárd forint) költséget vállalva - módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál. (Spiegel/MTI)