Emannuel Macron, Franciaország új elnöke első térségbeli látogatásán gondosan elkerüli Magyarországot. Hogy miért, arról eddig hiába kérdeztem a magyar kormányt. Macron Ausztriában, Romániában és Bulgáriában is megáll majd, első állomásán pedig az osztrák államfő mellett a Slavkovi Háromszög (S△) többi tagjával is találkozik majd.

Hogy minek a tagjaival? A Slavkovi Háromszög egy, a Visegrádi négyekhez hasonló, sőt, annál még intézményesültebb regionális együttműködési fórum. A legfontosabb tudnivalónk róla, hogy Magyarország nem tagja. A második legfontosabb, hogy ez azért van így, mert részben Magyarország ellenében hozták létre 2015 januárjában, a csehországi Slavkovban, történelmi nevén Austerlitzben*. Ausztria, Csehország és Szlovákia állapodott meg szoros együttműködésről. A Háromszög kitalálója, Petr Drulák akkori cseh külügyminiszter-helyettes elképzelései szerint, és ez a megállapodás kiegészítő dokumentumában is megjelenik, a háromszöget idővel ötszöggé lehetne bővíteni Szlovénia és Horvátország felvételével. Vagyis Drulák célja kvázi egy Magyarország-mentes Monarchia helyreállítása.

Ez Dariusz Kałan, a Nemzetközi Kapcsolatok Lengyel Intézetének kutatója szerint (.pdf) Ausztriának se volt ellenére, olyannyira, hogy a cseh-osztrák viszonyt mérgező számos problémát, atomerőmű-építéstől a Beneš-dekrétumokig félretéve kapott a cseh ötleten. Ausztria, az EU egyik leginkább oroszbarát országa szövetségeseket keresett. És bár pont az oroszbarátságban Magyarország is partnerük lehetett volna, az akkori szociáldemokrata osztrák kancellár, Werner Faymann nem igazán akart együttműködni Orbánnal. Részben ideológiai vitáik, nagyobb részben a magyar kormány osztrák vállalatokat, bankokat büntető gazdaságpolitikája miatt. Így kapott az alkalmon, hogy az európai viszonylatban elkötelezett oroszpártinak számító cseh elnökkel, Milos Zemannal, és az oroszokkal szintén nagyon barátságos szlovák baloldallal, Robert Fico miniszterelnökkel működhet együtt.

A Slavkovi Háromszög legnagyobb előnye a V4-ekkel szemben az erősebb intézményi háttér, a miniszterhelyettesi szintű rendszeres egyeztetések és együttműködés. Ennek ellenére mostanáig nem sokat hallhattunk róla. Macron döntésével viszont hirtelen európai tényezővé váltak, szemben a V4-ekkel, amelyek egyelőre még az augusztusi uborkaszezon közepén se képesek felhívni magukra az amerikai kormány figyelmét, pedig két országukban, Magyarországon és Lengyelországon is Trump támogatói vannak kormányon.

*Helyesbítés: A cikk eredeti verziójában összekevertem Austerlitzet Königrätz-cel, ami önmagában is sajnálatos, hát még úgy, hogy egy teljes hasonlatot építettem a tévedésemre. Elnézést.