Gé mindig jókor van jó helyen: olvasónk ezúttal pont akkor várakozott a székesfehérvári vasúti pályaudvar egyik peronján, amikor huss, eltűntek a vonatok, miközben beindult az utasok perisztaltikája. Olvassátok Gé remek levelét az átéltekről:

"Tegnap este csoda történt a székesfehérvári vasútállomáson, ugyanis eltűntek a vonatok, és ez bazdmeg nem vicc :)

Én a 21:48-kor induló vonattal mentem volna Gárdonyba, ami kb egy 15 perces út normál esetben. 22:00 körül kb 50 ember zúgolódni kezdett, hogy egyrészt hol a vonatunk, másrészt miért nem közlik a késést. Egy kalauz a meló végeztével, hazafelé tartva ő is erre a vonatra szállt volna fel, így folyamatos kérdésekkel szerencsétlent bombázni kezdték az utasok. Aztán pár perc múlva már azt vettük észre, hogy minden érkező és induló járatnál piros jelzés, hogy késik. Aztán feltűnt, hogy se érkező, se induló járat nincsen már.

És itt kezdődött csak el az igazi történet. Ugyanis az egy dolog, hogy az ügyfélszolgálat már nem működik 21: 30-kor egy megyeszékhely vasútállomásán, de a a wc is be volt zárva. Majd 22:00 kor már a helyi "kocsma" is bezárt, a saját wcjével együtt. Aztán hirtelen emberek tucatjainak kellett pisilni, és volt akinek konkrétan fosnia kellett. De sehol egy klotyó, sehol egy vonat amire felugornál, hogy kiszard magadat, mert az egész pályaudvar egy kihalt terület volt, sehol egy vonat.

Egy idő után szerencsétlen kalauzokat, vasutasnak beöltözött embereket kezdték bombázni az ottragadt utasok. A kalauz bácsi hova szarjak, a peronra kérdéstől, a "Mónika, idegállapotban vagyok" stílusú megjegyzések egyre szaporábbak lettek. Majd sorra mentek be az emberek az egyetlen fix ponthoz, a jegyértékesítőkhöz, akik próbáltak telefonálgatni, de látszott rajtuk, hogy ez egy olyan helyzet, amire nincsen kész protokoll a cégnél.

Kb 22:30 körül már olyan információkkal kezdték nyugtatgatni a várakozó utasokat, hogy mi még örülhetünk is, mert egy vonat konkrétan Budapestről nem Székesfehérvárra ment, hanem Veszprémbe utasokkal együtt:D Gondolj bele, mennél haza, és egyszer csak egy másik megyeszékhelyen áll meg a vonatod.

Mint egy Harry Potter regényben Voldemort varázsol egyet és eltűnik az összes létező vonat Székesfehérvár környékéről. Én éreztem, hogy itt valami kibaszott nagy technikai malőr lehet, vagy több probléma jelentkezett egyszerre, de arra sosem gondoltam volna, hogy a 21. században nulla tájékoztatást kapnak az emberek.

Ami külön érdekesség volt, hogy egy idő után az automata hangosbemondó is olyan halandzsákat tolt az emberek fülébe, hogy már röhögtünk rajta. Kár, hogy nem volt nálam okostelefon, hogy felvegyem, de úgy képzeld el, mintha elkezdenél beszélni valakinek a horgászat örömeiről, majd minden átkötés nélkül a mondat másik fele már Áder János bajszáról szólna. Én hülyére röhögtem magamat.

23:15 körül véget érhetett Voldemort átka, mert elkezdtek megérkezni a vonatok. 120. és 90 perces késésekkel. Már semmi információt nem vettem komolyan, így tudtam csak elkerülni a következő próbatételt, hogy vajon jó vonatra szállok e fel. Ugyanis a Fehérvári állomáson a 9. és a 6. vágány van egymás mellett, és mind a kettőre szinte egyszerre érkezett meg kettő Budapestre tartó járat. No de nem mindegy, hogy melyikre szállsz fel, mert az egyik csak Kelenföldön áll meg, a másik meg minden állomáson. No és ha Gárdonyba tartok, ez egy lényeges információ. Próbáltam az emberek figyelmét erre felhívni, mert a legtöbbnek elborult az agya és már felszálltak volna egy tengeralattjáróra is, ha az áll be a sínekre. Nos, végül én jóra szálltam fel és 23:41-kor már Gárdonyban is voltam.

A vonaton sem volt egyszerű az élet, mert szerencsétlen kaller kapott hideget, meleget, pedig aztán ő semmiről sem tehetett. A késések miatt sokan már visszaváltották a jegyüket Székesfehárváron, így volt aki jegy nélkül pattant fel a hirtelen érkező vonatra. Mit ne mondjak, volt ebből is kavar, mert a kalauz a vonaton ezt nehezen értékelte. Próbáltam tompítani, elmagyarázni neki, hogy én ezen most úgy átlépnék a helyében, mert ha sokat szőrözik, akkor nem fog élve hazamenni, ugyanis sok a "Mónika idegállapotban vagyok" páncélba öltözött utas most a vonaton:)

Ja és megragadnám az alkalmat, hogy bevalljam tegnap éjszakai bűnömet, ugyanis a gárdonyi vasútállomáson derékba hugyoztam az első bokrot. Ha felvett valami kamera, akkor az én voltam, mentségemre legyen az, hogy a húgyhólyagom tök tele volt sörrel."

Az ügyben kérdéseket küldtem a MÁV-nak, ha válaszoltak, megírom.