Mindenki nyugodjon le a PeCsába, határozatlan ideig még marad az azbeszt a Városligetben

Volt és marad is a Városligetben azbeszttartalmú hulladék, legalábbis jó pár hónapig még biztosan, ugyanis „több lépcsőben” fogják a Petőfi Csarnok (PeCsa) azbesztmentesítését befejezni. Amiről tehát „hivatalosan is kiderült”, hogy mégsem történt meg az elmúlt hónapokban.

Jó hír viszont, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. szerint ez az azbeszt már nem káros az egészségre, rossz hír viszont, hogy a hatályos magyar törvények és az ELTE TTK Ásványtani Tanszék vezetője szerint azért ez nem teljesen így van.

Majd bontunk, ha építünk

Ligetvédők mintát vesznek a PeCsa bontási helyszínén augusztus 11-énFotó: Ligetvédők

A Ligetvédők augusztus végén kongatták meg a vészharangot, hogy annak ellenére, hogy júliusban levonult az utolsó munkagép, gyakorlatilag befejezték a PeCsa bontását, mégis azbeszttartalmú hulladékot azonosítottak be a területen.

A bontás után a hatalmas, tízezer négyzetméteres területen széttört, száraz időben kiporló eternit csövek hevernek szanaszét még most is. Az azbeszttartalmú törmelék nagyságát nagyon nehéz megbecsülni, de több száz négyezetméteres területen, több száz kilogramnyi lehet. 

A Ligetvédők képei júliusból, augusztusból és szeptember elejéről (A makroképeken jól láthatók a szabadon lévő azbesztkötegek, amik rengeteg apró azbesztszálból fonódnak össze):

Mozgás a területen utoljára szeptember 4-én volt a parkot állandóan monitorozó Ligetvédők elmondása szerint. Ekkor egy azbesztmentesítéssel foglalkozó cég, a Kör-Ker Kft. munkásai érkeztek meg védőruhában, és felmérték a terület szennyezettségét.

Első lépcsőben tehát ezt a bontás után maradt azbeszttartalmú hulladékkal kevert törmeléket fogják elszállítani a Zrt. közlése szerint, de hogy mikor, az jó kérdés, hiszen a PeCsa bontásával megbízott, és a munkát végül el nem végző céggel (DTRT Vízépítő Kft.) a Zrt. az elmúlt héten szerződést bontott. 

Ám ezzel még nem ér véget a terület azbesztmentesítése, közölte a Zrt.: „az azbesztmentesítési folyamat az Új Nemzeti Galéria építésének fázisában fog befejeződni, a térszint alatti vezetékek kibontásával és szakszerű eltávolításával.”

És mikor kezdik építeni az Új Nemzeti Galériát? Kapaszkodjanak meg: még a kiviteli tervekkel sincsenek kész, legutóbb a Zrt-vel történő egyeztetésünk alapján azt írtuk, 2021-re várható az ÚNG elkészülése, az építkezés valószínűleg egy évvel korábban kezdődik. Ebből akár az is következhet, hogy a föld (térszint) alatti azbeszt csak évek múltán fogja elhagyni a közparkot.

Ráadásul a jelenleg hatályos jogszabályok ((45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet) alapján az ÚNG addig építési engedélyt sem kaphat, amíg a területen ott a sitt.

Veszélyes vagy nem veszélyes?

Elég nagy pánikot okozott, amikor a másfél héttel ezelőtt a Ligetvédők felmutatták a Városligetben talált azbesztet. Tekintve, hogy számos iskola van a környéken, amelyek tornaóráikat gyakran a parkban tartják, illetve hát ott vannak a parkba pihenni és sportolni járók is, egyáltalán nem mindegy, hogy mi kerül a levegőbe a beruházás során. Mennyire veszélyes tehát az azbesztcement, ami az eternit csövek anyagát adja, és amely csövek most széttörve a Városligetben fedetlenül hevernek?

A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy „a most a területen lévő – és egyébként Budapest közműhálózatának mintegy felében megtalálható - azbesztcement az egészségre közvetlenül nem káros”. 

Mielőtt elmerülnénk a részletekben, megmutatom, szeptember 4-én hogyan néztek ki a területen az azbeszt felmérését végző Kör-Ker dolgozói. Feltűnő, hogy nem egy szál pendelyben mentek ki az „egészségre közvetlenül nem káros” területre:

Védőruhában mozogtak a Kör-Ker emberei, ahogy az előírások szólnak. „Azbesztet tartalmazó termékek, így azbeszt pala eltávolítása is csak azbesztmentesítő szakcég megbízásával és a munkafolyamat közben történő levegőmonitorozás mellett történhet.”olvasható a cég oldalánFotó: Ligetvédők/Facebook

A Zrt. azért állítja, hogy a területen található azbeszt nem veszélyes, mert az szerinte „kötött” és nem „szabad” állapotban leledzik. 

Ez az érv valóban létezik, de a helyzet az, hogy a széttöredezett, már kibontott, széttört azbesztcementre már nem a „kötött” állapot a jellemző. Nem véletlen, hogy bontását a levegő folyamatos monitorozása, portalanítás mellett kell végezni.

Magyarországon becslések szerint egymillió háztartásba került valamilyen azbeszttartalmú építőanyag, amik két csoportra oszthatóak: a 80-90%-os azbeszttartalmú, szabad azbesztet szigetelésre használták, ez különösen veszélyesnek számít - szálakból álló szigetelőanyagot képzeljünk el, olyat, mint a kóc.

Ebben a felosztásban a másik csoportba tehát a kötött azbeszt tartozik, de ez sem veszélytelen a fent leírtak miatt,  bontását kézi szerszámokkal, az apró részecskéket megszűrő védőruhában lehet csak végezni folyamatos pormentesítés mellett.

A Petőfi Csarnokban mindkét formátumból volt, főleg a kötött fajtából.

Kötöttfogás, szabadfogás

Az azbeszt veszélyessé akkor válik, ha pl. bontás következtében a levegőbe kerülnek az apró, szabad szemmel nem látható azbesztszálak, amelyek olyannyira roncsolhatják az ember tüdejét, hogy lassan, akár 10-40 év leforgása alatt rosszindulatú folyamatokat indíthatnak el.

Ezt már Weiszburg Tamás egyetemi docens, az ELTE Ásványtani Tanszék vezetője mondta el a 444-nek, miután a múlt héten ellátogatott a helyszínre.

„Az történt, aminek nem kellett volna történnie. Ez így ebben a formában biztosan egy szakszerűtlenül lefolytatott bontási munkálat eredménye” – állapította meg a tanszékvezető, és hangsúlyozta, sajnos számos hasonló bontást látott már Magyarországon, már csak az a kérdés, hogy egy közpark közepén, kiemelt beruházás keretében ez hogyan fordulhatott elő.

Azt, hogy az épület bontása során kerülhetett-e azbesztsztál a levegőbe, így utólag már nehéz megmondani, de a szabad ég alatt hagyni a veszélyes hulladékot heteken, hónapokon át egyáltalán nem kockázatok nélküli, mondja Weiszburg.

Alattomos, mint egy baktérium

Az azbeszt nem egy bizonyos anyag megnevezése, hanem egy megjelenési formáé. Definíció szerint egyes szilikátásványok, szerpentin vagy amfibol ásványcsoportok szálas előfordulási formáját nevezzük azbesztnek. (Ha csak egy pdf-et olvasol el azbesztről, ez legyen az – Weiszburg Tamás ajánlásával.) 

Így - jogilag is - csak azon szilikátásványok nevezhetők azbesztnek, amelyek morfológialag is megfelelnek a következő kritériumnak:  „azbesztnek minősítendő az a szál, amelynek hossza nagyobb, mint 5 µm (mikrométer), átmérője kisebb, mint 3 µm, valamint hossz:átmérő aránya nagyobb, mint 3:1.” 

Azbesztként szabályozott ásványok azbeszt megjelenésükbenForrás: Környezeti Ásványtan, 7.1. ábra (Szerk: Weiszburg Tamás)

Fizikai és kémiai tulajdonságaik is különösek: egyfelől rugalmasak, ezért a textilhez hasonlóan fonhatók, viszont kémiailag rendkívül ellenállóak, nehezen bonthatók. Veszélyességük is ebben áll: mivel méretük a baktériumokéval vetekszik, könnyen a szervezetbe jutnak, és ott - mint egy apró kés vagy szilánkocska – vágni, szabdalni, roncsolni kezdik a sejteket.

Nem megnyugtató az sem, hogy egy embert az azbeszt ölt-e meg vagy valami más, tulajdonképpen csak a proszektúrán, tehát a boncasztalon derül ki egyértelműen, hiszen szövetminta elemzésével mutatható ki a jelenléte.

Nem véletlen, hogy az azbeszttel szembeni társadalmi érzékenység is ambivalens, kicsit a dohányzáshoz, a rossz levegőhöz, vagy a radioaktív sugárzáshoz hasonló: mivel azonnal nem öl, hajlamosak vagyunk legyinteni rá, pedig nem kéne. 

Fittyet hánytak az azbesztre

Nem így a magyar jogszabályok. Az azbeszt veszélyességét ugyanis már rég felismerték, az építőipari felhasználását pedig erősen korlátozták, majd betiltották, és elég szigorúan szabályozzák a régi épületek bontását is emiatt. 

  1. A bontás megkezdése előtt kell az azbesztmentesítést lefolytatni, nem utána.
  2. Az azbesztmentesítést a célra szakosodott szakemberek csinálják, szigorú előírások mellett.
  3. A szabad azbeszt eltávolítása kifejezetten nagy biztonsági előkészületet igényel, de a kötött azbeszt eltávolítását is kéziszerszámokkal, portalanítás mellett, a levegő mérésével együtt kell végezni.
  4. A veszélyes hulladékot külön kell kezelni, el kell zárni, külön kell elszállítani.

Ezekből a feltételekből– amelyeket a következő jogszabályok határoznak meg: 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet, 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 11. §, 25/2015. (VIII. 7.) kormányrendelet 15. § – a Városligetben egyik sem teljesült.

Úgy tűnik, hogy meg akarták spórolni a teljes körű azbesztmentesítéssel járó macerát, és csak annak köszönhető, hogy végül komolyabban is elkezdtek foglalkozni a problémával, hogy a Ligetvédők résen voltak.

Kronológia

A Petőfi Csarnok bontását 2016 elején kezdték el tervezni, de csak 2017 telén indultak meg a munkálatok. 

A munkára a Zrt. a DTRT Kft-vel szerződött 120 millió forintra még 2016 áprilisában, de ez a szerződés még nem szólt azbesztmentesítésről, miközben az tudható volt, hogy a Petőfi Csarnok épülete tele van azbeszttartalmú építőanyagokkal.

Az azbesztről először egy 2016 szeptemberi vizsgálat szól, amit a Drycon Hungary végzett el, és korrekt munkát végzett, ami alapján szabályosan el lehetett volna távolítani az azbesztet. (A Zrt. feltehetően azért rendelt be mégis ilyen feltárást, mert a Ligetvédők a Közlekedési Múzeum és a Hungexpo bontásánál már figyelmeztettek arra, hogy szakszerűtlenül, a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával zajlanak a bontások a ligetben.)

A Drycon Hungary vizsgálati jelentése szerint főként az eternit csövek és a csőkötések, peremek azbeszttartalmú tömítéseinél kellett különös gondossággal eljárni:

„A felmérés során több azbeszt tartalmú anyag került azonosításra, melyek a bontás során, kiporzásukkal potenciális veszélyforrást jelentenek a munkát végzőkre és a közelben tartózkodókra. (....) Semmilyen munka nem végezhető a gyanús anyaggal, míg annak azbesztmentessége nincs igazolva. (...) Mentesítés során kerülni kell a roncsolást, törést, ezért az azbesztcement csövek környezetében előnyösebb a kézi szerszámok alkalmazása, kis léptékű munkavégzéssel. Rendelkezésre kell, hogy álljon szálmegkötő anyag a nedvesítéshez, valamint „H” osztályú biztonsági porszívó. (...) Ügyelni kell, hogy a környező területet ne szennyezzük be, igyekezzünk az eltávolítás helyén gondoskodni az anyag biztonságos csomagolásáról.”

2017 február végén mégis elkezdődik a bontás úgy, hogy nem történt meg az előzetes azbesztmentesítés. Erről a Ligetvédők bejelentést tesznek, ám a hatóság nem mozdul.

2017 március, április: A Ligetvédők tiltakoznak, a Népszava (Zsidai Péter) arról cikkezik, hogy nem történt azbesztmentesítés, ráadásul a veszélyes hulladékot a sittel együtt egy olyan helyre szállítják, ahova nem lenne szabad (Dunakeszi-Göd).

2017 március végén szerződést módosít a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a DTRT-vel, a bontási szerződésbe bekerül végre az azbesztmentesítés feladata (+20 millió Ft), amire egy alvállalkozót, a VS Constructiont kérnek fel. A cég a szabad azbeszt egy részét állítólag elbontotta.

A bontás folyamatát végigkísérő Ligetvédők egyszer sem találkozak a levegő monitorozásával, a pormegkötést is csak nagyon ritkán alkalmazták. A bontásról készült videó elég beszédes ebből a szempontból:

2017 április 25.-én a bontás a szerződés szerint befejeződik, a gépek is eltűnnek, az azbeszttartalmú sitt viszont ott marad. (A DTRT a budapesti kormányhivatalnak, a BFKH-nak csak a fém szellőzők azbesztmentesítését jelenti be később, ez tehát a szabad azbeszt volt.)

2017. július 18-án a Ligetvédők birtokba veszik a bontási területet (demonstrációt jelentenek be), a Zrt. nem opponál. 

2017. augusztus 11-én mintát vesznek a törmelékből, amelyet bevizsgáltatnak, és megállapítják van azbeszt a területen.

2017. szeptember elején a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. közli, „több lépcsőben” azbesztmentesítik a területet.

Best of Azbeszt

Felmerül a kérdés, hogy ha ennyi jogszabályt megsértettek, indult-e bármilyen hatósági eljárás. Egyelőre ilyenről nem tudunk, pedig a munkafolyamatok ellenőrzését, az átadás-átvétel aktusát műszaki ellenőrnek is követnie kellett.

Az sem megnyugtató, hogy nemcsak a Petőfi Csarnok területén maradt azbeszttörmelék. A régi BNV-pavilonok (Hungexpo) bontását már tavaly befejezték, ám a gyakorlat azt mutatja, még mindig van a területen aszbesztcement:

Azbesztcement a régi BNV-pavilonok területén 2017. szeptember 3-án, ahol a Zene Háza épülne meg. A bontását már tavaly befejezték elvileg - gyakorlatilag viszont nem.Fotó: Ligetvédők

Arról pedig, hogy a több lépcsőben történő azbesztmentesítés a PeCsa területén pontosan mikor fejeződik be és kezdődik el, egyelőre tehát továbbra sincs információ. 

;